Címke: utcakép

Akadékoskodás

Csaba város fejlődésének, különösen építkezési tekintetben, nagy hátrányára van, hogy a városi elöljáróság intézkedései nem nyernek támogatást a szolgabírói hivatal részéről, sőt azok rendesen hatályon kívül helyeztetnek. Ha a tanács a megye által jóváhagyott építkezési szabályrendelet értelmében düledező s különben is kisajátítás alá eső házak javítását vagy dísztelen és hibás építési tervek keresztülvitelét megakadályozza: a szolgabíróság ezzel szemben mindig megadja az engedélyt, felfüggesztvén a tanács határozatát. A napokban is betiltotta a városi hatóság egy roskatag háznak javítását, mely egyik főbb utcán, éspedig oly vonalban fekszik, hogy az utca rendezése szempontjából rég ki kellett volna sajátítani, s a szolgabíróság nemcsak hogy felfüggesztette a tilalmat, de arról nem is tartotta szükségesnek értesíteni a várost. Meg kellene a hivatalnak gondolnia, hogy Csaba városának az építkezési szabályozás már eddig is százezreibe került, s ez áldozat támogatást és nem akadékoskodást érdemelne. Különben ez utóbbi eset már a városi képviselet figyelmét is felébresztette, mely legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy ha a szolgabíróság a város közönségével és annak érdekével ellentétbe helyezi magát, nehogy akadékoskodása még több kárt okozzon, az alispáni hivatalnál vagy a megyei közgyűlésén fog orvoslást keresni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 11., VIII. évf. 110. szám)

Békéscsaba főpiaca
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1866. 349. p.

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba, 1926
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tábori György: Békéscsaba népi építkezése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1967

 

Próbakövezés

B.-Csaba város képviselő-testülete a május 11-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy próbaképpen a főtéren, a két templom közti helyet négyszögű kövekkel fogja kiköveztetni, és ha ez célszerűnek bizonyul, a vasúttól a Körös-hídig vezető egész utat ilyenképpen kövezteti ki. Kívánjuk, hogy sikerüljön, mert most, ha sár van, a vigadóépület bizony úgy néz ki, mint szemétdombon a gyémántgyöngy!
(Békésmegyei Közlöny, 1880. május 13., VII. évf. 92. szám)

 

Üdvös rendelet

A csabai járás szolgabírája igen üdvös rendeletet bocsájtott ki, mely szerint minden háztulajdonos vagy lakó a háza előtt összegyűlni szokott szemetet és hulladékot 2 forint pénzbírság terhe alatt eltakaríttatni és az eltakarított helyet a nyári hónapokban fellocsoltatni köteles.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. április 27., VII. évf. 80. szám)

 

Divatos boltzászlók

Csabán a divatáru-kereskedők egy idő óta furcsa kirakatokat kezdenek divatba hozni. Hosszú póznákra kendőket, harisnyákat s ingeket tűznek az utcára a téglajáró fölé, mint valami zászlókat, melyek a publikumot már messziről hívogatják. Kénytelenek vagyunk úgy a jó ízlés, mint a rend nevében felszólalni ezen sehogy sem indokolható, de indoklás mellett sem megengedhető visszaélésre. Ez nagyon emlékeztet bennünket a nagyvárosok zugutcáira, ahol teljes fehérnemű-öltözet szokott kitűzve lenni, s alatta ott áll az élelmes kereskedő maga is, aki az arra menőt erővel beviszi boltjába. Ez nem méltó sem Csaba főteréhez, ahol három ilyen „zászlós” divatkereskedés van, sem azon eddig szolidaknak ismert jó nevű kereskedőkhöz. Le tehát a zászlókkal!
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 27., I. évf. 72. szám)

 

Falragaszok

Sok falragasz van Csabán az utcasarkokon, egyik múlt heti, másik múlt hónapi kelettel, van múlt évi is. Ha egy vidéki ide vetődik, képzeljük, hogy csodálkozik azon, hogy mi minden van Csabán: tűzijáték, színi- és műkedvelői előadás, dalestély, gesangs-soirée stb., hátha még a suszterinasok nem tépnék le egyiket-másikat, pláne telve volnának vele a falak. E hirdetések miatt az érdekes legújabb hirdetés se tűnik fel, ezért, továbbá, hogy a háziurak épületeinek falai meg legyenek kímélve, óhajtandó volna Csabán vagy 10 rendes hirdetési táblának felállítása.
(Békésmegyei Lapok, 1879. szeptember 11., I. évf. 48. szám)

Hirdetés a Békésmegyei Közlöny 1879. szeptember 21-i számából
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 99. szám (1879. szeptember 21.)
 

Valami Csaba szépítéséhez

Oly dicséretesen talán nem halad vármegyénk egy községe sem, mint Csaba. Aki csak 5-10 év előtt látta, ma alig ismerne reá, úgy átalakult, rendezkedett. Az előbbi célszerűtlen pallók helyett jó téglajárók biztosítják a legsárosabb időben is a tisztán járhatást az utcákon. Az új építkezési szabályoknak minden utcán hangosan szóló tanújuk van, sőt már palotaszerű épületek is emelkednek. A főutca és mellékutcák szabályosan be vannak fásítva. Utcáit, különösen főterét rendesen tisztogatják. A csapadék- és talajvizet rendszeresen levezetik, s a vizet nem hagyják az utcákon poshadni, mint sok megyei községben. A város a Széchenyi ligetből pompás parkot alakított stb.
Mindez a város képviselő-testületének, a tanácsnak, de főleg a városi mérnöknek köszönhető, akik gondosan őrködnek a város szükségletei felett, s azok e szükségleteket a lehetőséghez képest kielégítik. Hisszük, hogy ezután is a megkezdett jó úton fognak haladni.
Volt alkalmunk látni azt a nagy műszaki munkálatot, melyet a város mérnöke készített, s a képviselő-testület nemrég kivitelre elvileg el is fogadott, értjük a csapadékvizek levezetésének új tervét; ha azt egypár év alatt keresztülviszik, egy hatalmas lépéssel fogják a várost tovább vinni.
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 17., I. évf. 41. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba : s. n., 1926
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Repr. kiad. Budapest : Barnaföldi Gábor Archívum, 1994
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960
• Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897‒1935. Közread.: Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005

 

A rendőrség figyelmébe

A csabai vasúti állomás melletti gödrök magukban véve is dísztelenek poshadó vizükkel, hanem különösen azzá teszik azok a gyerekek, akik ott paradicsomi kosztümben naponként fürödnek, az utazóközönség botránkoztatására, s városunk nemigen nagy dicsőségére. Óhajtandó volna, hogy a rendőrség erre is kiterjesztené figyelmét, éspedig úgy a rend, mint az egészség és életbiztonság tekintetéből. Regisztráltuk már, hogy egy kisleány meg is fúlt e gödrök egyikében. — Hiszen úgyis van a vasútnál naponként egy-két rendőr, jó volna meghagyni, hogy ezek ott a fürdést tiltsák el.
(Békésmegyei Lapok, 1879. július 17., I. évf. 31. szám)

 

Nem szép látvány

A b.-csabai rendőrség figyelmébe ajánljuk azt, hogy a vasútra ki- és bejáró közönség érdekeben tiltaná el a vasúti állomás előtti s a Kakas korcsma közötti téren a sertéseknek az ottani állóvízben való fürösztését és legeltetését. — Több helybeli lakos és a vidékiek is panaszkodnak aziránt, hogy éppen azon ponton, ahol a vonatok megérkezésekor legtöbb közönség közlekedik, olyan romlott és egészségtelen a levegő, hogy alig lehet kiállani, míg ott az ember keresztülhatol; ezen rossz levegő pedig onnan ered, hogy a sertésfürösztés által az ottani posványos állóvíz felkavartatván, az abból származott kigőzölgés folytán a levegő megromlik, és nagyon könnyen kártékonnyá válhatik az egészségre is. De ezenkívül is azon ponton nem szép látvány sertések fürösztését szemlélni.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 27., VI. évf. 50. szám)

 

Járdák Csabán

Járdákat fog Csaba városa több utcában készíttetni, ahol eddig csak pallók voltak: egyelőre a Szarvasi úton, a katolikus iskolától a város széléig. Ezúttal a Széchenyi ligetben, a kaputól a vendéglőig, a gyalogút kavicsos homok és cementtel való kitöltését is elhatározta a városi tanács.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 22., I. évf. 15. szám)

 

Közvilágítás

Nem tudjuk elképzelni magunknak, ha esetleg esti órákban visz végzetünk a csabai síkos-havas utcákra, vajon miért álldogálnak ott a járda szélén a különben egyáltalán nem utcai díszül alkalmazott lámpák, ha olyankor sincsenek meggyújtva, midőn az ég szürke havas felhőkkel van borítva, s a holdbeli világító társulat legjobb akarattal sem felelhet meg hivatásának. Óhajtandó, hogy a lámpagyújtogatók ‒ ha tőlük függ a csabai világítás minősége ‒ gondosabban járjanak el dolgukban, és mentsék meg a járókelőt attól a kényszerűségtől, hogy botorkálva, lépésről lépésre legyen kénytelen tudomást venni arról, hogy merre jár?
(Békésmegyei Közlöny, 1878. január 10., V. évf. 3. szám)