március15. – Csabai szemelvények

Március 15.

Március 15-ét hagyományos kegyelettel ünnepelték meg Csabán a népkör helyiségeiben. A banketten igen számosan vettek részt, élükön Csaba város szeretett képviselője, Kemény Mihály úrral. A hangulat a testvériség s a közös visszaemlékezés vonzó jeleiben nyilatkozott a megjelentek intelligens érzülete javára. Kossuth Lajos életnagyságú olajképét zöld koszorú környékezé, jelezve emlékének s működésének örökké virulását. Legtöbbet s legszebben Kemény Mihály és Sztraka György urak beszéltek. Kemény úr hosszasan s részletesen adta elő Kossuth Lajosnak az 1847-i országgyűlésre való megválasztatásának körülményeit, párthíveinek lelkesült működését, s az ellenfelek kétségbeesett küzdelmét az ő háttérbe szorítása érdekében.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 17., V. évf. 22. szám)

Kossuth 1848-ban — Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 38. szám (1892) 647. p.

1848‒1878

Holnap lesz harmincadik évforduló napja az örökké emlékezetes március 15-ének. Három évtized fokozta már e nap emlékét minden igaz hazafi keblében, és minden újabb érkeztével újabb előkészületek tétetnek minél méltóbb megünneplésére. Egy új nemzedék teremtette e napot (Petőfi, Irinyi, Vasváry, Jókai stb.), és ez örökséget minden újabb nemzedék szentül megőrzi. A megszentelt zászló, melyre a szabadság születésnapját lángbetűkkel jegyezték fel ezelőtt harminc évvel, soha sem hullhat a porba! Minden újabb nemzedék méltó akar lenni elődeihez, és ezek példáján lelkesülve még az elnyomatás korszakában is, dacolva a nyers erőszakkal, benső érzelmeinek nyíltan adott kifejezést. Ma már, midőn a szabad eszmék fölötti harcban nincs mit tartani a cenzúra árgus szemeitől, leghivatottabbak e nap emlékének évenkénti megörökítésére a tudományosan képző egyletek. És ezt valóban teszik is.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 14., V. évf. 21. szám)

Petőfi Sándor utolsó arcképe — Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 26. szám (1880)

Március 15.

A csabai polgári kör mint rendesen az idén is megünneplé március 15-ét közvacsorával, melyen igen szép hazafias szellemű pohárköszöntéseket mondottak, melyeknek tartalma ment volt minden túlzástól, és a nemzet jogos és teljesíthető kívánságai hangoztattak csak.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 18., IV. évf. 22. szám)

Pilvax-kávéház (Budapest) — Forrás: Vasárnapi Ujság, 44. évf. 11. szám (1897)

Március 15.

Március 15-ét megyénk több városában megünnepelték. Csabán a polgári körben mintegy 100 vendég volt jelen a kedélyes vacsoránál, melynek vége felé Vilim János ügyvéd kezdte meg a hazafias felköszöntések sorát; követték őt Haan Albert, Juhász Ferenc, Fábry Károly ügyvéd, Fábry János, Vidovszky János és Áchim János, akik az 1848-ban diadalra jutott eszmékről és ezek képviselőiért ürítettek poharat. Végül üdvözlő távirat menesztetett Kossuth Lajoshoz.
(Békés, 1875. március 21., IV. évf. 12. szám)

Március 15.

Csabán is megtartották a szokásos kegyelettel március 15-ét a polgári körben, mint minden évben. Előkészület nélkül történvén, mégis csinos számú közönség gyűlt be, kik megemlékezvén a régi időkről, a szabadság ezen hajnal napjáról, éltették főhősét, Kossuth Lajost, s éltették az imádott hazát.
(Békés, 1874. március 22., III. évf. 12. szám)

Március 15.

Március 15-ét, mint minden évben, úgy most is megülték nálunk a polgári kör helyiségében. Kevesen vettek részt ez ünnepélyben, szeretjük hinni, hogy ez nem történt közönyből ezen nagy nap emléke iránt, de inkább talán azért, mert sokan megünnepelték azt otthon családi körükben, fejtegetvén övéiknek, mi is volt e hon lakóira március 15. 7 óra tájban kezdtek gyűlni az ünnepély résztvevői; fél nyolckor a polgári kör ablakai alatt rákezdték a „Talpra magyart” a nálunk katonai bandának elnevezett barna zenészek fúvó hangszereikkel. Erre az összegyűltek kijővén, énekelték az „Isten, áldd meg a magyart” két versét. Ezután újra a zenészek „Hazádnak”, s utána kezdődött a közvacsora. A vacsora után egy kis kedélyes társalgás s zeneszó melletti danolás után vége volt ez egyszerű, de szép ünnepélynek.
(Békés, 1873. március 23., II. évf. 12. szám)