Szombat után, mint rendesen a világ teremtése óta, következett a vasárnap, január 5., azaz a testvérisült gyulai és csabai műkedvelők fellépési napja. Dicséretre homályos lesz tentám. Bírálni nem fogok, gyengének érzem magam annyi szépség, annyi ügyesség és tehetség bírálgatására. A terem zsúfolásig telve, következőleg szép jövedelem jött be. Az előadás sikerültéhez hozzájárult a rendezőség ügyessége. Előadás után táncvigalom volt kivilágos kiviradtig. Reggel felé a csabaiak közül igen kevesen voltak jelen, s a vidékiek maguk maradtak majdnem mulatni, ez kissé megrovandó, mert hisszük ugyan, hogy a vendégek jól mulattak, de jó a házigazdának le nem feküdni addig, míg vendégei fent vannak. Ha Gyulán lesz előadás, és a csabai műkedvelők átrándulnak oda játszani, nagyon óhajtanók, ha részünkről is oly szép számmal rándulna át a közönség Gyulára, s némileg utólagosan helyre ütné a csabai közönség azon hibát, melyet elkövetett a múlt évben Gyulán tartott megyei dalárünnepély alkalmával részvétlensége által.
(Békés, 1873. január 12., II. évf. 2. szám)
Címke: Gyula
Csabai és gyulai műkedvelők
Műkedvelőink a csabai ifjúság meghívásának engedve ott a csabaiakkal együtt ma előadást rendeznek, színre kerül a gyulaiak által „A phrenolog”, a csabaiak által pedig „A közügyek”. A tiszta jövedelem fele a gyulai nőegyleté, másik fele része pedig a csabai felsőbb leányiskoláé leend. Mint halljuk, a csabaiak e látogatást Gyulán vissza fogják adni. Mi e lépésben a kölcsönös régi jó viszonynak helyreálltát véljük üdvözölhetni Gyula és Csaba között, mely néhány év előtt meglazult, és hogy ez úgy legyen, szívből kívánjuk.
(Békés, 1873. január 5., II. évf. 1. szám)
Részvétlenség
A részvétlenség vádja méltán sújthatja megyei közönségünket dalárünnepélyünk tekintetében; míg a gyulai közönség dísze oly szépen volt képviselve, mint eddig még nemigen láttuk, addig a vidékiek közül csak elvétve találtunk egyet-kettőt. Csaba részvétlenségén csudálkozunk leginkább, mely pedig előnyös vasúti összeköttetésénél fogva egy kis akarat mellett könnyen átjöhetett volna. Idézzük a múlt évi dalárünnepélyt a csabaiak emlékébe, gondoljanak csak vissza, mily szép számmal volt ott Gyula képviselve. Hja, de hiába! Csaba már nem akar Békés, hanem Csaba vármegye lenni!
(Békés, 1872. augusztus 11., I. évf. 19. szám)
Csaba-e vagy Gyula!
(R.) Csaba két országos vasút metszőpontja; Csaba, Fiume, Erdély, a Bánát, Pest. Csaba maholnap Miskolc felé a bányavárosokkal, Galíciával is egyenes vasúti összeköttetésbe lép. Csabával egyenes vasúti összeköttetésben van a megyebeli községek közül Kétegyháza, Orosháza, Berény, Gyoma, csaknem ilyenben Endrőd, Tarcsa. Békés hozzá van legközelebb, nemsokára ez is és a Sárrét vele egyenes vasúti összeköttetésben lesz. Csaba a tiszai búzát termő vidékből tetemes háttért bír, míg Gyulának háttere Bihar; hogy mit tart a vasúti társaság Csaba és Gyula felől, mutatja a kettőnek indóháza: a csabai egy város a gyulaihoz képest. Aztán Gyula lapályokkal van körülvéve, terjeszkedésre kevésbé alkalmas, míg ellenben Csaba magasabb fekvésű, minden vízveszélytől távol esik, s levegője egészségesebb. Népe józan, takarékos, szorgalmas, munkaképes.
Mármost hova telepszik a kereskedő: Gyulára-e, mely alatt vasút megy el, vagy Csabára, hol vasúti gócot talál; ott-e, honnan főproduktumunk, a legjobb búza távolabbra vagy ahonnan közelebbre esik; ott-e, honnan mindenfelé egy állomással távolabbra vagy ahol ugyanannyival közelebbre lesz? A megye közönsége hova megy szükségletét fedezni örömestebb: a megye szélére Gyulára, vagy Csabára…?
Íme ezen eltagadhatlan nagy súlyú okokból van Csaba a közgazdászati megye központjául dezignálva, s mert így, kell, hogy ezen missziójában, saját jól felfogott érdekében a politikai megye is avval támogassa, hogy székhelyét Csabára áttegye, annyival inkább, mert mindenkinek, akit ügye-baja a székhelyre menni kényszeríti, e székhelyet Csabán közelebb éri. Aztán a megye bizottmánya ma 410 tagból áll, nem csupa tisztviselőből s néhány módos úrból, mint ezelőtt; csak ezen 410 tagú testület mennyivel több időt s pénzt áldoz menvén Gyulára ahhoz képest, ha Csabára menne! Ezekben azt tartom, eléggé bebizonyítottam, hogy a megye központjául nem Gyula, hanem Csaba van az új viszonyok által kijelölve. Eddig is bizony nem egyébért volt Gyula a megyének székhelye, mintha erre legalkalmasabb lett volna, hanem mert régente az akkori viszonyok ezt így hozták magukkal. De az idők s viszonyok tetemesen átalakultak.
Gyula fenntarthatja magát a jövőben is, sőt óhajtom, hogy gyarapodjék, de Csaba rövid idő alatt őt messzi túlszárnyalandja, és ha a megye a változott viszonyokat figyelemre nem méltatva, székét továbbra is Gyulán hagyná, és nem sietne annak áttételével természetes központját gyámolítani, ezzel saját érdekei ellen a legvastagabb hibát követné el. Gyula azonban vigasztalódjék, el ne kedvetlenedjék azért, amin segíteni úgysem lehet; hogy csak újabb példákra utaljak, ott van Pisa, Genova, Velence stb. hajdan mind hatalmas, gazdag városok, mégse bírtak a változott közgazdászati viszonyokkal megmérkőzni. Gyula sokkal szerényebb állást foglal el, hogysem az új korral, ama nagy városokéhoz hasonló hanyatlást kellene tapasztalnia.
(Békés, 1871. október 1., III. évf. 79. szám)
Mi kellene tulajdonképpen?
Az újabb időben bennünket, Békés megyeieket, saját nézetáramlat lepett meg. Gyakorlati nemzet akarunk lenni még ott is, hol pedig a célba vett törekvés minden mást, csak nem gyakorlati nézőpontot árul el. Szétnézünk magunk körül, s azt vesszük észre, hogy jóformán semmink nincs, mit e megye mint büszkesége méltó tárgyát mutathatná fel, ami van, az annyira szétforgácsolva és szét van szórva, hogy éppen e szétszórtságánál fogva elenyészik, s elveszti imponáló hatását. Szétnézünk, s azt vesszük észre, hogy megyénknek nincsen egy erős központja, honnan valódi tudományosság, műveltség és haladás sugarai lövellve ki, jótékony fényt és meleget árasztanának a megye többi városai és községeire.
A Békés augusztus 28-i számában (R.) úr e központot Csabában találja fel, Csabának jósolja egy életerős megyei központ fényes jövőjét, mint különben is oly városnak, mely a megyének nem oly excentrikus középpontja, mint Gyula. Ez eszme egyébiránt nem új, régibb korból veszi eredetét e mozgalom, s a legújabb időben is történt egy sikertelen kísérlet a megye középpontját a megyei törvényszék előleges áthelyezésével apránként Csabára szivárogtatni át. Míg Csabának mint a megye leendő középpontjának akadtak szószólói, addig Gyula hallgatott, érezte, hogy Csabának van felette egy el nem vitázható előnye, s ez előny nyomasztó hatása alatt várta, hogy mikor fog megfosztatni azon előnyöktől, melyekkel még jelenleg mint a megye középpontja bír. Ma már azonban Gyula érdekében is merünk emelni szót, mert ez előnye Csabának már megszűnt.
Több 15 événél, hogy Csaba a világgali könnyebb közlekedés előnyében részesül; ki bírta-e zsákmányolni ezen előnyét oly mérvben, mint azt kizsákmányolhatá vala; emelkedett-e különösen ipara s a lendület, melyet kereskedelme nyert. Szaporodott-e azon jóravaló elem, mely más nagyobb városokban a tőkepénzesek és iparosokból álló bourgeoisies-t képezi, vagy pedig ott áll hol állott, ti., hogy lakosságát egy különben tiszteletre méltó, de számra nézve, s különösen a lakossághoz viszonyított számra nézve, csaknem elenyészőleg csekély értelmiség s emellett csak nem kizárólag földműveléssel foglalkozó nagy tömeg alkotja.
Mennyivel másképp áll ez Gyulán. Nem is említvén az értelmiségi s más egyéb osztályok sokkal kedvezőbb arányát, Gyulának igen erős iparos és kereskedői osztálya van, mely mintegy közbeékelt jótékony elem szerepel, melyre támaszkodni lehet; ipara, kereskedelme fejlettebb, egyes árucikkeivel messzi kereskedik, s általában több úgy köz-, mint magánkomfort tűnik fel a vizsgáló előtt már első tekintetre. Miután pedig egy életerős megyei központul szolgáló városban kell, hogy mindezen elemek fellelhetők legyenek, egyszerűen következik, hogy Csabán ez elemeket még előbb teremteni kell, melyek Gyulán már megvannak, s hogy ennélfogva Csaba nagyobb fáradsággal lenne a megye életerős középpontjává átalakítható, mint Gyula.
(Békés, 1871. szeptember 7., III. évf. 72. szám)
Dalárünnepély
A Csabán megtartandó megyei dalárünnepélyről a Zenészeti lapok ezeket írja:
A Békés megyei vidéki dalárünnepély rendezőbizottsága már szétküldte meghívóit az ünnepélyre, mely f. év aug. 6-án délután 4 órakor fog megtartatni B.-Csabán az ottani Széchenyi ligetben a megyében felállítandó szeretetház javára. Az előadás estéjén a népkertben tartandó táncvigalom jövedelme szintén a fentebbi célra fog fordíttatni.
A közös előadás műsora akként van véglegesen megállapítva: 1. Kölcsey: Himnusz Erkel Ferenctől, előadva az összes dalárdák által, zenekarkísérettel. 2. Lelkesedés dala Liszt Ferenctől, előadva a dalegyletek által. 3. Harcos imája Lachnertől, zenekarkísérettel, előadva az összes dalegyletek által. 4. Országos bordal Thern Károlytól, előadják az összes dalegyletek 5. Nemzeti zászló Huber Károlytól, zenekarkísérettel, előadva az összes dalegyletek által. Az összelőadásokban a következő Békés megyei dalegyletek vesznek részt, úm. a békési, csabai, gyulai, szarvasi, tárcsái és vésztői dalegyletek, melyek a közösen előadandó darabok után tetszés szerint választott kardalokat is fognak külön-külön előadni.
A rendezőbizottság ez ünnepélyre meghívta az országos magyar daláregyesület központi ig. választmányának pest-budai és vidéki tagjait, továbbá a fővárosi dal- és zeneegyletek elnökeit és karnagyait s a fővárosi zenevilág kitűnőségeit, úgyszintén a sajtó és irodalom korifeusait. A testvérdalegyletek közül testületileg csak a megyével szomszédos megyék dalegyleteit hívta meg.
Eme első vidéki dalárünnepély, mely e nemben első lesz a hazában, bizonyára legnagyobb részvétét fogja felkölteni nemcsak az illető megyének, hanem a szomszéd megyék és magának a fővárosnak is, honnan máris számosan készülnek abban részt venni. A lelkes békésieket illeti az elismerés és dicsőség, kik e téren mint ügybuzgó és kezdeményező úttörők lépnek ki a küzdőtérre, mely nekik bizonyára megillető babérokat is fog nyújtani. Az ünnepély zenészeti részében az Alexander ezred zenekara is közre fog működni.
(Békés, 1871. július 27., III. évf. 60. szám)
Egy füstbe ment remény
A gyula‒csabai vasútszakasz közeli megnyitása iránt táplált reményünk meghiúsult. Ugyanis e hó 22-én érkezett a megyéhez egy miniszteri rendelet, mely szerint a kérdéses vasútszakasz megnyitása a nagyvárad‒csabai vonal megnyitása előtt aligha eszközöltetni fog. A múlt hónapokban beállott kedvezőtlen idő a vasutak építését szerfelett hátráltatta, s azért az alföldi vasút épülőfélben lévő szakaszain sem haladhatott a munka a legnagyobb igyekezés mellett is annyira előre, hogy az illető vonalak már most a közforgalomnak átadathatnának.
(Békés, 1871. január 26., III. évf. 8. szám)
Bíróságok
A bírák számának és székhelyeinek megállapítására kiküldött 25-ös bizottság megyénkre nézve következőleg határozott: Békés megye kap egy törvényszéket és hét járásbíróságot; törvényszék: Gyula, járásbíróságok: Gyula, Csaba, Békés, Gyoma, Szarvas, Orosháza, Szeghalom.
(Békés, 1870. december 11., II. évf. 50. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Békésmegye szervezési munkálatai és szabályrendeletei a tisztikar névsorával. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1872 (Gyula : Dobay ny.)
Békésmegye szervezési szabályzata. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1878.
Békésvármegye Köz-törvényhatósági Bizottsága által alkotott szabályrendeletek gyűjteménye. összeáll.: Terényi Lajos. – Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1888 (Gyula : Dobay ny.)
Békésvármegye szabályrendelete a gyámsági és gondnoksági ügyekről. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1897 (Gyula : Dobay ny.)
Békésvármegye szabályrendeletei. összeáll.: Fábry Sándor. Hivatalos kiad. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1891–1893.
Békésvármegye szabályrendeletei. sajtó alá rend.: Bodoky Zoltán. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1898 (Gyoma : Kner Ny.)
Békésvármegye szervezete és szabályrendeletei. összeáll. Márki Lajos. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1885 (Gyula : Dobay ny.)
Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából Gyulán 1896. május 12-ik napján tartott ünnepi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv. Gyula : Törvényhat. Biz., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
Berényi Ármin: Berényi Ármin békésvármegyei törvényhatósági bizottsági tag nyilatkozata : adalék Békésvármegye közéletéhez : a tisztviselői összeférhetetlenség kérdése : rémuralom Békésvármegyében. 1906 (Gyula : Corvina ny.)
Dőry Pál Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1908 (Gyula : Dobay ny.)
Fábry Sándor Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1906 (Gyula : Dobay ny.)
Id. Kéry Gyula Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. jegyz.: Daimel Sándor. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1911 (Gyula : Corvina ny.)
Id. Kéry Gyula főispán beszédje amellyel Békésvármegye Törvényhatóság Bizottságának az 1915. évi 27-én tartott rendes közgyűlését megnyitotta. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1915 (Gyula : Dobay ny.)
Oláh György: Az 1898. évi 5. törvény : Oláh György ünnepi beszéde Békésvármegye törvényhatósági bizottságának 1898. évi ápril hó 11-én tartott díszközgyűlésén. Gyula : Dobay Ny., 1898.
Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején : a rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830-1832. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2002.
Címzetes kanonokok
A hivatalos lapból olvastuk, hogy Péky Antal csabai és Ludvig János gyulai származású bárándi plébánosok címzetes kanonokokká neveztettek ki.
(Békés, 1870. november 27., II. évf. 48. szám)
Előre a medve bőrére
Csabai szomszédaink nagy lakomát csaptak annak örömére, hogy elnyerik tőlünk a törvényszéket, azonban elhamarkodták a dolgot, mert mint a 25-ös bizottság jelentéséből kitűnik, megmarad a törvényszék továbbra is városunkban. Nem akarunk itt a kérdés fejtegetésébe mélyebben ereszkedni, hanem hogy eltekintve a történeti múlt s a meglevő épületek által nyújtott előnyöktől, nevezett bizottmány határozata nemcsak méltányos, de igazságos is ‒ azt hálásán ismerjük el.
(Békés, 1870. november 27., II. évf. 48. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Békés vármegye. sajtó alá rend. Madarász Gyula; szerk. Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936.
Gyula város monográfiája. szerk. Béres István et al. Gyula : Hazafias Népfront Gyulai Vár. Biz. : Vár. Tcs., 1958.
Implom József: Gyula város története, 1214-1972. 2. kiad. Gyula : Vár. Tcs., 1973.
Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula : Törvényhatósági Biz., 1938.
Székely Lajos: Gyula város rövid leirása [!leírása] : több képpel és a város legújabb térképével. Gyula : Dobay ny., 1897.