Ma egy hete óta Csabáról Gyula felé a gőzmozdony járni kezdett, hordván a vasúti síneket és ászokfákat, s ha váratlan akadály nem jön közbe, 2 hét múlva a sínek lerakása Gyuláig haladhat; a Körös hídja már 10 nap alatt hihetően készen fogván lenni.
(Békés, 1870. június 26., II. évf. 26. szám)
Címke: Békéscsaba
Táncvigalom
A csabai lóverseny után megtartott táncvigalom egyike volt a vidéki táncvigalmak legsikerültebbjeinek. Közönség nagy számmal volt; két zenekar (katona és cigány) felváltva játszott, a jó kedv általános, szép hölgyekben a bál dúsgazdag volt. Tudósítónk szerint nagy feladat lenne mindazon hölgyek neveit felsorolni, kik báj és kellem tekintetében egymással mintegy vetélkedni látszottak. Gyenge emlékezőtehetsége a szép virágfüzér csak néhány díszét tudta megőrzeni, ezek pedig következők: Vámosy Luiza k. a., Szucsu Irma k. a., Németh Mariska k. a., Gayer Ilka k. a., Lubinszky k. a. stb. stb. A rendezőséget kétségkívül sok elismerés illeti a táncvigalom sikere miatt.
(Békés, 1870. június 12., II. évf. 24. szám)
Színház
Csabán egy idő óta Novák Antal színtársulata működik ‒ mint halljuk ‒ nem valami fényes körülmények között. A színházat nagyon gyéren látogatják, s a bérlet sem sikerült. Azt mondják, hogy a társulat nagyon gyenge, s nem felel meg a csabai közönség műigényeinek, mely bajon ‒ hír szerint ‒ az igazgató akként igyekszik segíteni, hogy utóbbi napokban több új s tehetséges tagokat szerződtetett társulatához.
(Békés, 1870. június 12., II. évf. 24. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Gál Zsuzsanna: Fejezetek a Békés megyei színjátszás történetéből. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2002.
Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1980.
Papp János: A békéscsabai műkedvelő színjátszás története, 1845–1944. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1996.
Papp János: A békéscsabai színészet története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961–1967.
Épül az alföldi pálya
Az alföldi vasút egy újabb része Csabától H.-M.-Vásárhelyig hír szerint legközelebb már szintén átadatik a közforgalomnak. A pálya megnyitását Szegedig a tiszai híd akadályozza, mely eddig még teljesen el nem készülhetett.
(Békés, 1870. június 5., II. évf. 23. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011.
Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894-1971. Budapest : MÁV, 1999.
Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: … Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015.
Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894-1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999.
Segély
A vallás- és közoktatási miniszter a csabai görögkeleti hitközségnek, temploma és iskolafedele kiépítésére, 300 forintot engedélyezett.
(Békés, 1870. május 22., II. évf. 21. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Bottó György: A g. kel. egyház története. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 235–238. p.
Gőzekeverseny B.-Csabán
A Békés megyei gazdasági egylet tudomására jővén annak, hogy a gőzekék gyártása jelenleg már a gyakorlat igazolta kellő tökélyre fejlett, és meggyőződve lévén arról, hogy hazánk igavonó marháinak hanyatlott létszámánál fogva a gőzekék használata a nagyobb uradalmak és bérletek gazdaságában hovatovább elutasíthatlan szükséggé válik: ismertetés céljából a f. évben B.-Csaba határán egy gőzekeversenyt rendezend, melyre míg egyrészről a gépgyárosok figyelmét felhívja, másrészt nagybirtokosainknak minél nagyobb számban leendő megjelenését reméli. Mokry Sámuel egyleti titkár
(Békés, 1870. május 1., II. évf. 18. szám)
Épül a vasút
A múlt hét verőfényes napjai sokakat kicsaltak a szabadba megtekinteni a város alatt készülő vasút földmunkálatait, s mindazok, kik megtekintették, sőt még azok is, kik e fáradságot nem vették maguknak, benső megelégedéssel mondják: hála istennek, valahára nekünk gyulaiaknak is lesz már vasutunk!
Csakugyan, már nem tréfa, nem hiú ábránd, hogy Gyula város rövid idő múlva ezen közlekedési mód birtokába jut; körülbelül egy év kell még, s aztán nem lesz kénytelen a jámbor utazó s a fuvaros sem magát, sem lovait Csabáig vagy Kétegyházáig ‒ a legközelebbi vasúti állomásokig ‒ rettenetes utakban elkínozni. Híres Csaba város is majd csak enged valamit abból a kényes rátartásból, melyet eddig a szegény vasút nélküli Gyulával éreztetett.
Ha Gyulának vasútja lesz, legalább egy okkal több, hogy a megye központját ne Csabára tegyük át, s egy okkal kevesebb, hogy Csaba ‒ vármegye legyen. Ha a „gőzparipa” városunk határán repül majd keresztül: mi is elmondhatjuk, hogy a világhoz tartozunk. Eddig csak Csaba vagy Kétegyháza gráciájából léphettünk közelebbi érintkezésbe vele, s egy kis ideig bizony még rá leszünk utalva erre a gráciára.
(Békés, 1870. május 1., II. évf. 18. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút: Díjszabás : 2., Teheráruk szállítására. Gyula : Dobay, 1907.
Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút: Forgalmi és jelzési utasitás. Gyula : Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút, 1929 (Gyula : Dobay ny.)
Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút: Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság XX-ik évi jelentése az … üzletévről. – Gyula : Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút, 1932., 1932. – 1933.
Majdán János: A “vasszekér” diadala : a magyarországi vasútépítés 1914-ig. Budapest : Kossuth, 1987.
Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015.
Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula : Törvényhatósági Biz., 1938.
Értesítő
Megjelent és vettük a Békés megyei gazdasági egylet „Értesítő”-jének 1868/69. évi teljes, 1869/70. évi „Értesítő”-jének pedig első füzetét. Mindkét mű nagy gonddal van egybeállítva, s az egyletnek az illető időn keresztüli működésének részletes rajzát tárják elénk. A rövid áttekintés után annyit mondhatunk, hogy a megyénk anyagi viszonyai közvetlen emelését célzó egyesület nagy fontosságú feladatának sikerrel felel meg, szerves egészben feltüntetett működése biztos zálogul szolgál arra nézve, hogy gazdászati viszonyaink sikeres továbbfejlődése az egyesületben a legbuzgóbb s legtevékenyebb tényezőt bírják.
Az egyletnek az 1868/69. évben összesen 509 tagja volt; ezek közül megyén kívüli 1. A tagok számához legnagyobb kontingenst Csaba szolgáltat, hol 108 egyleti tag létezik. Utána Gyula 61, Szarvas 50, Békés 42 taggal következik; nagyobb községeink, mint Orosháza, T.-Komlós, Gyoma feltűnő kevés tagot számlál; az első helyen 17, a másodikon 11, a harmadikon 16 van. És míg a kis Gy.-Vári 13 taggal dicsekszik, addig Öcsöd 4-et, Endrőd pedig kettőt mutat fel.
Az egyletnek az 1868/69. évben 4935 forint 78 kr. jövedelme, 2990 forint 48 kr. kiadása volt; ennélfogva a most folyó 1869/70. évre 1945 forint 30 kr. pénzmaradvány származott át. Ugyanez utóbbi évre készített előirányzat szerint a jövedelem 4560 forint, a kiadás pedig 3365 forintra tétetett.
(Békés, 1870. március 27.., II. évf. 13. szám)
Kapcsolódó irodalom:
A békésmegyei gazdasági egylet … értesitőjének 1. füzete. – Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet (Gyula : Dobay ny.) szerk.: Mokry Sámuel. 1872.
A békésmegyei gazdasági egylet … értesitőjének 2. füzete. – Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet (Gyula : Dobay ny.) szerk.: Mokry Sámuel. 1871.
A Békésmegyei Gazdasági Egylet … évi értesítője. – Gyula : Dobay ny.,
– 1875., 1875. évi / szerk. Mokry Sámuel. – 1876.
– 1877., 1877-ik / szerk Mokry Sámuel. – 1878.
– 1878., 1878-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1879.
– 1879., 1879-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1880.
– 1880., 1880-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1881.
– 1881., 1881-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1882.
– 1882., 1882-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1883.
– 1884., 1884-ik / szerk. Mokry Sámuel. – 1885.
– 1888., 1888-ik / szerk. Zlinszky István. – 1888.
– 1889., 1889-ik / szerk. Zlinszky István. – 1890.
– 1891., 1891-ik / szerk. Zlinszky István. – 1892.
– 1892., 1892-ik / szerk. Zlinszky István. – 1893.
– 1894., 1894-ik / szerk. Zlinszky István. – 1895.
– 1897., 1897-ik / szerk. Zlinszky István. – 1897.
A Békésmegyei Gazdasági Egylet értesitőjének … egyesitett füzete. Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet (Gyula : Dobay ny.) szerk.: Mokry Sámuel. 1873.
Árjegyzéke a Békésmegyei Gazdasági Egylet csabai Faiskolájában eladásra kerülő facsemeték-, rózsák-, diszfüvek- és virágoknak : 1890 őszén és 1891 tavaszán. Békéscsaba : Békésmegyei Gazd. Egylet, 1890 (Békéscsaba : Corvina ny.)
Zlinszky István: A Békésvármegyei Gazdasági Egylet története, 1860-1896. Békéscsaba : Corvina ny. 1896.
Tanítóegylet
Az egyletek, az egy célra összetett erők horderejét ma már senki sem vonja kétségbe; nem vonja kétségbe a tanügy terén sem. A tanítóegyletek alakulása és tevékenysége együtt is jár mindenütt a tanügy virágzásával. Felekezet nélküli tanítóegyletet, nem véve számba a központit, ez ideig hármat tudok: Csaba, Kecskemét s Makón. Idő szerint az elsőség a csabait illeti.
Amint nálunk az egylet szükségessége még a múlt év november elején szóba jött, a helybeli 27 tanító közül 20 azonnal mellette nyilatkozott; az alapszabályok bizottságilag csakhamar elkészültek; nov. 14-i összejövetelünkkor meghányattak s véglegesen megállapíttattak; ugyanez alkalommal meg is alakultunk. Másnap a helybeli szolgabírói hivatalnál, mint nem felekezeti egylet irányában egyedül illetékes hatóságnál, jelentkeztünk; ezután szabályszerű működésünket megindítottuk; jan. 15-én alapszabályaink felsőbb jóváhagyásáért folyamodtunk, mely jóváhagyás a vallás- és közoktatási minisztérium részéről f. év febr. 20-án 2769. sz. alatt meg is adatott.
Egyletünk célja a tanügy terén való önművelés, mely cél elérése végett az egylet havonként egyszer gyűlést tart, ezen részint kitűzött, részint szabadon választott tárgyú dolgozatokat felolvas és megvitat. Jólesik megjegyezhetnem, hogy ez ideig még mindig bővében voltunk a dolgozatoknak. Továbbá az egylet könyvtára számára megrendelt neveléstani művek ‒ mostanig 16 k. ‒ a tagok közt megismertetés végett kiosztatnak, a megismertetés alapján tartalmuk bírálat alá kerül, amidőn az egylet főleg azon nézeteket kutatja, melyek helyi viszonyaink között hasznosíthatók. Tagja lehet az egyletnek minden b.-csabai nyilvános iskolában működő rendes és segédtanító, fizetvén felvételi díjul évi járulékul a rendes tanító két, a segéd egy forintot. Az egylet általános szavazattöbbséggel, egy évre választott tisztviselői: elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, könyvtárnok. Az egyletből való kilépés tetszéstől függ. Az egylet mindaddig fennáll, míg a tisztviselőkön kívül egy tagja marad. Ha az egylet feloszlanék, vagyona B.-Csaba városa hatóságánál, egy itt utóbb keletkezhető felekezet nélküli tanítóegylet javára leteendő.
Ezen egylet 20 tagjának 1⁄5 része zsidó, 3⁄20-da róm. kat., 13⁄20-da lutheránus. Nem lépett még bele a róm. kat. tanítók 1⁄4 része ‒ azaz hogy ez be is, meg mindjárt ki is lépett ‒, a lutheránusok 1⁄4-e és a görögkeletiek.
(Békés, 1870. március 13., II. évf. 11. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Filadelfi Mihály: A tanítómozgalmak kezdete Békéscsabán. Békéscsaba : Pedagógusok Szakszervezete, 1969.
Népszámlálási adatok
A népszámlálás megyénkben befejeztetett. Eszerint Gyulának lakossága 18.043, éspedig 8989 férfi, 9054 nő. Csabáé a 30 ezret nem üti meg egészen.
(Békés, 1870. január 30., II. évf. 5. szám)