Vidéki levelezés (B.-Csaba, 1870. augusztus 2-án)

A szarvasi főiskolában tanuló b.-csabai ifjúság 1869-ben 20 forintot adott át a b.-csabai algimnáziumnak ösztöndíjalap-tőkéül azon kikötés mellett, hogy a kamatok majd csak akkor váljanak folyóvá, ha ezen tőke részint saját kamatai, részint a nevezett ifjúságnak időnkénti hozzátevése által 50 forintra növekedett. Így van ez az algimnázium 1868/69. évi „Értesítő“-jében megírva. Ezen 20 forintot ugyanazon ifjúság még ugyanazon év szeptemberében 15 forint 60 koronával szaporította.
Említett ifjúság nem találta kedvére valónak, hogy tőkéje csak úgy lassan egészíttessék ki; keresett utat, mely gyorsabban vigye céljához vagy még azon túl is. Talált. Felcsapott műkedvelőnek. Előadása helyéül, tekintettel a közönség kényelmére, a Széchenyi ligetet választotta; szüksége volt tehát az idő jóvoltára is, melyre pedig nálunk mostanában nehéz sor szert tenni. Az előadásra először kitűzött idő, július 30-a, el is ázott rútul; de a másodszor kitűzött, július 31-e, megbecsülte magát.
Ott a fürdőház előtt van egy szabálytalan félkör, melynek húrját a fürdőház képezi. Ezen félkör görbe vonalán deszkakerítés emelkedik, melynek belső oldala közepében a színpad támaszkodik, míg a külsőn mindenütt fiatal akácfák zöldellnek. A félkör nagysága aligha meg nem üti a 150 □ ölet.
Az idő nem fényes, de nyugodt; a kivilágítás takarékos, de kielégítő; zene a szokott, közönség ‒ méltó az ügyhöz, hozzáillő Csaba értelmesb része áldozatkészségéhez.
Színpadra esti 8 órakor Kisfaludy Károly mindig kedves vígjátékai közül „A kérők“ került. A játszók mindegyike tisztában volt szerepével úgy a szöveg, mint a jellemzés dolgában; ennélfogva a játék igen simán, a közönség teljes kielégítésére folyt le. Lett is „éljen“, lett is taps, lett is koszorú bőven. Játék után a férfi szereplők dalkarrá alakultak, köszönetét énekelvén második és egyszersmind utolsó darabjukban Vidovszky János úrnak mint fáradhatlan s ritka tapintatú rendezőjüknek. E köszönethez élénken csatolta a közönség a magáét.
Aztán táncra kelt az ifjúság, s járta kivilágos kiviradtig.
Hát a szorgalomdíjalap mennyit nyert? Még nincs a dolog tisztázva; azonban hozzátevőleg mondhatni, hogy a befolyt 152 forintnak legalább kétharmad része nyereség lesz.
Isten tartsa meg ifjúságunkat nemes törekvéseiben, közönségünket áldozatkészségében!
(Békés, 1870. augusztus 7., II. évf. 32. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról. Békéscsaba : Real-gymn., 1872–1873.

 

Magántávírdai sürgönyzés

Az alföldi vasútnak július 16-án megnyitott csaba‒hódmezővásárhelyi vonalrészén fekvő csabai, csorvási, orosházi, sámsoni és h.-m.-vásárhelyi vasúttávírda-állomásoknál a magántávírdai sürgönyzés is életbe lépett.
(Békés, 1870. július 31., II. évf. 31. szám)

 

Vidéki levelezés (B.-Csaba, 1870. július 19.)

A háziúr otthon, sürgés-forgás és mulatozás házánál, fel is köszöntik jó nagyon a háziurat, és a háziúr minderről egy igét sem tud. Furcsa, ugye? Furcsának elég furcsa biz az, de azért lehetséges; lehetséges azért, mert megtörtént; megtörtént pedig nálunk f. hó 16-án, amidőn a csaba‒vásárhelyi vaspálya megnyílt. A vonat Vásárhelyről indulván, Vásárhely és Orosháza eljött, hogy Csabával a megnyitás örömében osztozkodjék. Itt-tartózkodásuk idejét a vonat visszatérése rövidre szabta. Ezen rövid időből kellett volna kitelni a tisztelt látogatók restaurálásának és a csabaiakkal való barátságos érintkezésnek. Várták Csabát, várták; fel is köszöntötték ékesen; de akit nem találtak, az Csaba volt. ‒ Hát mióta közönyös Csabának a közlekedés? Mióta mondta fel az udvariasságot és vendégszeretetet? Mióta nem rázza meg szíve szerint a feléje nyújtott barátságos kezet? Mióta szokta magát méltó megrovásoknak kitenni? Csaba mindettől távol áll. A dolog egyszerű magyarázata ez: az illető vasúti urak talán elfeledték ezt a kis jelentéktelen helyecskét a történendőkről értesíteni. Persze hogy a vasút csak őértük van, mi köze ahhoz Csabának? Persze hogy ők a társadalmon kívül élnek, minek a társadalmat leggyengédebb érzelmeiben kímélniök?
(Békés, 1870. július 24., II. évf. 30. szám)

 

Két angyal

A csehek Magyarországon, vagyis inkább Gyulán voltak a napokban, 2 csinos prágai kisasszony képében, kik nem annyira hangszereikkel (harmónium és hegedű), mint inkább csinosságukkal bájolták el hallgatóközönségük egy részét, mely utóbbi egyébiránt az általuk rendezett 2 hangverseny alkalmával ugyancsak gyér volt. Hanem hiszen mindig akad mecénása a művészetnek (?), kik élénk részvétükkel annyira-mennyire enyhíteni törekszenek az „üres ház” okozta pekuniáris csorbákat. ‒ Innen Csabára repült a két angyal.
(Békés, 1870. július 17., II. évf. 29. szám)

A Vasárnapi Újság illusztrációja.
 

Munkácsy itthon

Munkácsy Mihály zseniális fiatal festőnk, ki külföldről nemrégiben tért haza s egy idő óta anyai nagybátyja, Reök István úrnál Csabán tartózkodik, a múlt héten Gyulára is berándult, s egy napot itteni ismerősei körében töltött.
(Békés, 1870. július 17., II. évf. 29. szám)

 

Szerény kérdés

Posta

Szerény kérdés a m. k. távírdahivatalhoz Gyulán és Csabán. Hogy van az, hogy ha Gyulán du. 2 óra 15 perckor egy sürgönyt feladunk, az Csabán csak este 6 órakor kézbesíttetik? Hiszen annyi idő alatt gyalog oda és vissza lehet jönni. (R. Rosenberg)
(Békés, 1870. július 3., II. évf. 27. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében : az osztrák posta időszaka, 1850-1867. Békéscsaba : Városi Tcs., 1973.

Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében, 1787-1850. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1972.

Gecsei Lajos: Postatörténeti emlékek Békés vármegyéből. Békéscsaba : MABÉOSZ MÁV Bélyeggyűjtő Kör, 1970.

Jubileumi évkönyv : Magyar Posta Részvénytársaság Szegedi Régió, 2002. szerk.: Lovászi József. Szeged : Magyar Posta Rt. Szegedi Ig., 2002.

Múltidéző : tanulmányok és visszaemlékezések a dél-alföldi postaszolgálat történetéből. szerk.: Lovászi József. Szentes : Dél-alföldi Postatörténeti Alap., 2015.

Ogrincs Pálné: 90 éves a békéscsabai Postapalota, 1927-2017 : válogatott cikkek, visszaemlékezések, tanulmányok. Békéscsaba : Csabagyöngye Kulturális Közp. : Munkácsy Mihály Emlékház, 2017.

Ogrincs Pálné: A csabai posta 225 éve : a postai szolgáltatás története Békéscsabán, 1788-2013. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2013.

Ryan, Gary S.: Die Abstempelungen der ungarischen Postämter auf der ersten Ausgabe von Ungarn : 1867-1871. London : The Royal Philatelic Soc., 1988.

 

Vasút és híd

Gőzmozdony
Ma egy hete óta Csabáról Gyula felé a gőzmozdony járni kezdett, hordván a vasúti síneket és ászokfákat, s ha váratlan akadály nem jön közbe, 2 hét múlva a sínek lerakása Gyuláig haladhat; a Körös hídja már 10 nap alatt hihetően készen fogván lenni.
(Békés, 1870. június 26., II. évf. 26. szám)

 

Táncvigalom

A csabai lóverseny után megtartott táncvigalom egyike volt a vidéki táncvigalmak legsikerültebbjeinek. Közönség nagy számmal volt; két zenekar (katona és cigány) felváltva játszott, a jó kedv általános, szép hölgyekben a bál dúsgazdag volt. Tudósítónk szerint nagy feladat lenne mindazon hölgyek neveit felsorolni, kik báj és kellem tekintetében egymással mintegy vetélkedni látszottak. Gyenge emlékezőtehetsége a szép virágfüzér csak néhány díszét tudta megőrzeni, ezek pedig következők: Vámosy Luiza k. a., Szucsu Irma k. a., Németh Mariska k. a., Gayer Ilka k. a., Lubinszky k. a. stb. stb. A rendezőséget kétségkívül sok elismerés illeti a táncvigalom sikere miatt.
(Békés, 1870. június 12., II. évf. 24. szám)

Tánc
A Vasárnapi Újság (1882) illusztrációja.
 

Színház

Csabán egy idő óta Novák Antal színtársulata működik ‒ mint halljuk ‒ nem valami fényes körülmények között. A színházat nagyon gyéren látogatják, s a bérlet sem sikerült. Azt mondják, hogy a társulat nagyon gyenge, s nem felel meg a csabai közönség műigényeinek, mely bajon ‒ hír szerint ‒ az igazgató akként igyekszik segíteni, hogy utóbbi napokban több új s tehetséges tagokat szerződtetett társulatához.
(Békés, 1870. június 12., II. évf. 24. szám)

Novák Antal Sándor színigazgató portréja

Kapcsolódó irodalom:

Gál Zsuzsanna: Fejezetek a Békés megyei színjátszás történetéből. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2002.

Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1980.

Papp János: A békéscsabai műkedvelő színjátszás története, 1845–1944. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1996.

Papp János: A békéscsabai színészet története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1961–1967.

 

Épül az alföldi pálya

Az alföldi vasút egy újabb része Csabától H.-M.-Vásárhelyig hír szerint legközelebb már szintén átadatik a közforgalomnak. A pálya megnyitását Szegedig a tiszai híd akadályozza, mely eddig még teljesen el nem készülhetett.
(Békés, 1870. június 5., II. évf. 23. szám)

Az Alföldi vasút vonala Szegeden

Kapcsolódó irodalom:

Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011.

Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894-1971. Budapest : MÁV, 1999.

Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: … Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015.

Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894-1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999.