A b.-csabai képviselő-testület által a szőlős-csabaiak ügyében kiküldött békítő bizottság f. hó 20-án eljárt küldetésében. Kimenve a szőlőkbe, népgyűlést hívott össze, s úgy látszik, hogy a nyert felvilágosítás után sokaknak elment a kedvük a különszakadástól. Hát bizony mi is úgy hisszük, hogy a szőlőbeli atyafiak okosabbat alig tehetnek, mint hogy az ilyen, rájuk nézve a kivihetetlenség határában mozgó tervekről egyszer s mindenkorra lemondanak, s nem hagyják magukat egypár hivatalt kereső ember által izgattatni.
(Békésmegyei Lapok, 1881. február 27., III. évf. 24. szám)
Kategória: Békésmegyei Lapok
Népszámlálás
— A népszámlálás Csabán holnap veszi kezdetét. A feladat tanulmányozása végett az ügynökök és a felülvizsgálók több esetben összehívattak, s így reméljük, hogy a népszámlálás Csabán minden akadály nélkül fog keresztülvitetni. E helyen megemlítjük, hogy a népszámláláshoz szükséges nyomtatványok, melyek Csabára érkeztek, egy egész szekér rakományt tesznek ki. Elképzelhető tehát, mennyi szükséges az egész országban ezen nyomtatványokból.
— Csabán az újévvel megindított népszámlálás befejeztetvén, a 4891 gyűjtőíven összesen 16.187 férfi és 16.346 nő lett összeírva, s így Csaba lakosainak száma az 1880. év utolsó napján 32.533 lélek volt. Eszerint Csaba lakossága a legutóbbi népszámlálás óta 2500 lélekkel szaporodott, ami ‒ ha tekintetbe vesszük, hogy azóta Kondoros község megalakultával az oda csatolt puszták lakossága elszakadt Csabától ‒ elég szép szaporulat.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. január 1., VIII. évf. 1. szám; Békésmegyei Lapok, 1881. január 23., III. évf. 10. szám)
Elmegy a tanítónő
Sárcsevits Betti kisasszonyt, a csabai polgári leányiskola jeles tanítóját, ki ez intézetnél annak megalapítása óta a szülők osztatlan bizalma és tisztelete, a növendékek ragaszkodása és szeretete, az iskolaszék megelégedése és többszöri kitüntető elismerése mellett működött, szombaton a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete budapesti leányárvaházának igazgatójává választotta meg. Az egyesület bizonyára nem tett volna jobb választást, mert Sárcsevics k. a. teljesen képesített, és méltó ez állásra, s azt hisszük, hogy csakis ő lesz képes jeles testvére, a napokban elhunyt igazgató, Sárcsevits Teréz helyét betölteni.
(Békésmegyei Lapok, 1880. december 14., II. évf. 147. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A b.-csabai Községi Polgári Leányiskola 22-ik értesitője 1895–96-ról. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Állami Felsőbb Leányiskola 5-ik évi értesitője az 1907–1908. évről. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Leányisk., 1908 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Községi Polgári Leányiskola értesitője az 1926/27–1939/40. iskolai tanévről. Közzétette: Mokosné Walthier Luiza. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1927–1940
Negyedszázad óta csabai pap
Haan Lajos ev. lelkész a múlt vasárnap érte meg csabai papságának 25. évfordulóját. Huszonöt évvel ezelőtt jött Csabára Nagylakról elhunyt atyja, Haan János helyére, s azóta folyton lankadatlan buzgalommal s valódi apostoli lelkesedéssel munkálkodik úgy az evangélikus egyház javán, mint a város és általában a közművelődés érdekében. Nálánál senki sem ismeri jobban a népet s annak erkölcseit, szokásait; senki sem tudja jobban történetét, melyet több ízben megírt és kiadott. Haan Lajost tudományos tevékenysége a Magyar Tudományos Akadémia tudós tagjai közé is beiktatta. Kívánjuk, hogy a protestáns egyháznak sok ily lelkes papot, a tudománynak sok ily jeles bajnokot, a hazának sok ily derék hazafit adjon az Isten, őt pedig rokonai, barátai, egyháza, a haza és tudomány javára sokáig éltesse!
(Békésmegyei Lapok, 1880. november 30., II. évf. 141. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011
• Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. – †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 25. évf. 7. sz. (1891)
• Haan Lajos: “aki tót pap létére is magyar író” : Haan Lajos levelei és visszaemlékezései. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint. ; Budapest : Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2017
• Haan Lajos: Haan Lajos levelei Márky Sándorhoz és Szinnyei Józsefhez. Békéscsaba : Megyei Kvt., 1984
• Haan Lajos naplója, részletek. 1971
• Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858
• Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, (Uj folyam) 11. köt./4. füz. (1891)
• Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 321–322 p.
• Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 322–323 p.
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893
• Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 319–320 p.
Kevés a bába
Szőllős-Csabáról már többször hallottuk azon panaszt, hogy ott az évenként átlag születni szokott 300 kisded első gondozására mindössze három bába van, miért is azután megtörténik, hogy a szegény nők azon igen nehéz pillanatban gyakran tanulatlan asszonyok segítségére kénytelenek szorulni. Márpedig ha valahol, úgy különösen itt bizonyosodik be azon példabeszéd: „Aki minek nem mestere, hóhéra az annak.” — Tudva tehát, hogy a bábák mily fontos tényezők a társadalomban, felhívjuk az illető közegek figyelmét, akiknek az erről való gondoskodás körükbe vág, hogy a fent érintett hiányon segíteni iparkodjanak.
(Békésmegyei Lapok, 1880. október 3., II. évf. 116. szám)
Állatkínzás
Medvetáncoltatók árasztották el egypár nap óta Csabát, 4-5 ilyen, állatkínzásból élő teremtmény lézeng utcáinkon, rongyosan, piszkosan, a szegény megkínzott fenevadak átható fájdalmas bőgésével, s az ő bántó nyivákoló danaikkal nagy népcsődületet csinálva mindenfelé. Sajnos, hogy hatóságaink megengedik ezeknek az embertelen állatkínzóknak a hosszabb itt-tartózkodást; ha már a kormány egyáltalán megengedi nekik a kóborlást az országban, helyhatóságaink legalább szorítanák meg engedélyüket, hogy egy napnál tovább ne lázítanák a jobb érzést.
(Békésmegyei Lapok, 1880. augusztus 15., II. évf. 95. szám)
„A la Velence”
A csolnakázók is izzadnak a nagy hőségben. Csudálkozunk is azon, hogy már 6 órakor a vízen vannak, pedig hát mennyivel kellemesebb volna 8-kor, a naplemente után rudalni. Amint értesülünk, az egylet egyik tisztviselője divatba akarja hozni „à la Velence” az esteli hajókázást, s a hajók kivilágításához hozatott is már lampionokat. Nagyon helyes.
(Békésmegyei Lapok, 1880. július 6., II. évf. 78. szám)
Gimnáziumi értesítő
A csabai algimnázium megjelent értesítőjéből a következő adatokat jegyeztük ki. Az 1879/80. évi tanfolyamban az év végéig 75 tanuló látogatta a gimnáziumot; ebből járt az első osztályba 31, a másodikba 22, a harmadikba 11, a negyedikbe 11. (A múlt évi létszám 81 volt.) Vallásra nézve: evangélikus 43, református 1, római katolikus 10, görög katolikus 2, görögkeleti 1, izraelita 18.
(Békésmegyei Lapok, 1880. július 1., II. évf. 76. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A békéscsabai gimnázium első évtizedei, 1855–1897. Mokry Sámuel, Horváth János, Bukovszky János irásaiból; vál., sajtó alá rend., bev. és jegyz.ell.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk., 1980
• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaip. Szakközép : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1980
• Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról. Békéscsaba : Real-gymn., 1874–1878. 5 db
• Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre, 2008
Választók összeírása
A központi bizottság azon csabai választók névsorát, kik a jövő évi követválasztás alkalmával fizetett adójuk után jogosítottak a szavazásra, már összeállította. Ezekből 1700 választó került ki. Azok száma, kik múlt évi adójuk kifizetésével megkéstek, s emiatt a választási lajstromból kihagyattak, mindössze csak 27-et tesz. E körülmény fényes bizonysága annak, hogy a csabai polgárok adójukat pontosan fizetik, és hogy a városi elöljáróság azok behajtásánál buzgón és serényen jár el.
(Békésmegyei Lapok, 1880. június 1., II. évf. 63. szám)
Önálló község vagy külváros?
Csaba-Szőllős, ezen Csaba melletti 3-4000 lakostól álló csabai telep évről évre gyarapodik, és egyre csinosabb házak épülnek. Egyes lakosainak azon körülménynél fogva, hogy ők az országos adóba 6000, a községi adóba 2300 forintot fizetnek, az a gondolata támadt, hogy vajon őrájuk nézve nem volna-e előnyösebb, ha az anyavárostól elszakadnának, s külön önálló községgé alakulnának. Idő folytán e gondolat mind jobban és jobban hódított, bár sokan nem tartották üdvösnek az elszakadást. Most a kezdeményezők annyira vitték a dolgot, hogy ez ügyben a csabai főszolgabírónál is lépéseket tettek. E tárgyban Fábry Károly ügyvédnél is volt egy küldöttség, aki vasárnap Csaba-Szőllősön, az iskola helyiségébe értekezletre hívta az érdeklődőket, kik közül 150-en meg is jelentek. Kezdetben könnyen s általános tetszés közt folyt az eszmecsere, de amint az elnök kimondta, hogy a föld után járó illetéket ott kell majd fizetni, amely határban az fekszik, általános lett az elégedetlenség. A gyűlés eredménye az lett, hogy ilyen feltételek mellett majd csak akkor szakadnak el a csaba-szőllősiek a várostól, mikor majd a város megunja őket. A gyűlés azon fanyar óhajjal oszlott szét, hogy csak legyen úgy, mint régen volt. Egyébiránt Fábry Károly a közóhaj biztos megtudása céljából azt javasolta, hogy aláírási ív köröztessék a lakosság között, s akik a különválást kívánják, arra jegyezzék fel neveiket, ami el is fogadtatott.
(Békésmegyei Lapok, 1880. május 11., II. évf. 55. szám)
