Békésmegyei Közlöny – Oldal 24

Népmozgalmi kimutatás

1876-ban született összesen 1713, fiú 860, leány 853; ezek közt volt törvénytelen 36, ikrek 17 esetben. Házasult 410 pár. A halottak száma 972, férfi 510, nő 462, az életkort tekintve 0‒1 évig 343, 1‒5-ig 238, 5‒10-ig 49, 10‒20-ig 42, 20‒30-ig 57, 30‒40-ig 39, 40‒50-ig 47, 50‒60-ig 55, 60‒70-ig 53, 70‒80-ig 38, 80‒90-ig 9, 90‒100-ig 2. A szülöttek száma 741-gyel múlja fölül az elhaltakét, mely arány mutatja, hogy az elmúlt évben az egészségi viszonyok kedvezőek voltak, kedvezőbbek, mint az 1875. évben is, melyben a szaporulat 448 volt. • A városi kórházban gyógykezeltetett 130 beteg: férfi 75, nő 52; ezek közül gyógyult 102, javult 15, meghalt 13. A szegények házában jelenleg ápolás alatt van összesen 31 egyén, éspedig 20 férfi, 11 nő.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 18., IV. évf. 5. szám)

Precíziós mérleg — Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)

Aggasztó jelenség

Az öngyilkossági esetek Csabán is aggasztó számban fordulnak elő. Ősz óta már hat ily eset volt, az utolsó a napokban történt a kórházban, hol egy beteg nő gyufavégekről lekapart foszforoldattal vetett életének véget. Valóságos járvány az öngyilkosság napjainkban, mint volt a boszorkányság, míg üldöztetett.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 11., IV. évf. 3. szám)

Inyencz gyufák — Forrás: Vasárnapi Ujság, 41. évf. 52. szám (1894)

Átépül a kaszinó

Csabán a tavasszal a nagy tánctermet és kaszinói helyiséget lebontják, és helyébe nagyobbszerű emeletes épületet emelnek, melyben díszes táncterem, kaszinói helyiség az emeleten, földszinti boltok és egy másik terem polgári bálok, esetleg színielőadások tartására lesznek elhelyezve. A terv most van készülőben. A nagyterem és tartozékai igen díszesek lesznek. Az építkezés még ez évben befejeztetik, úgyhogy jövő ilyenkor a teremben már mulathatunk, ha lesz mitől és miből.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 4., IV. évf. 1. szám)

Táncterem — Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.

Statisztikai adat

A csabai rabbinátus kerületébe tartozik Csaba, Gyoma, M.-Berény, Endrőd, Kígyós és Kétegyháza. Adataink szerint Csabán van 1300, Gyomán 350, M.-Berényben 250, Endrődön 200, Kígyóson 40, Kétegyházán 50, összesen 2200 zsidó. Született e kerületben a múlt évben leány 47, fiú 49, összesen 96, elhalt nő 17, férfi 15, összesen 32, szaporulat 64.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 7., IV. évf. 2. szám)

Karácsony

A nagy és szent karácsonyi ünnepnapok küszöbén állunk, melyet kitűnő költőnk méltán nevezett „a családok ünnepnapjának”. Mindenki siet áldozatot hozni a templom és családi kör oltárára egyképpen, s bizonyára kedves az, az Úr előtt, s az áldozó előtt is. Még most csak a „praeparáczió” napjai vannak, és siet mindenki, hogy karácsony napjai készen találják. Ilyenkor apa és fiú, mátka és kedves, de még a kérelmeikben megcsalatottak is előveszik ajándékaikat, könnytől ragyogó szemmel nézik ezeket, csakhogy az elsők szemeiben örömkönnyek úszkálnak, még az utóbbiakéban bánatság tolta könnyek peregnek alá. — Az élet útjai többfélék.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 21., III. évf. 102. szám)

Svéd hölgyek hangversenye

A Wildeberg Hilda (I. szoprán), Aberg Amy (II. szoprán), Petterson Maria (I. alt) és Söderlund Vilma (II. alt) alkotta svéd hölgynégyes, akik a stockholmi kir. zenede tagjai, december 12-én, kedden este tartá B.-Csabán a városháza dísztermében hangversenyét. A ritka élvezetű előadásra, melyet a technikai kivitel szabatossága, a rendkívüli, orgonaszerű harmónia jellemez leginkább, Békés megye színe-java sereglett össze, és egyetlen hely sem volt üres. Ha nekünk okunk van megelégedve lenni a műélvezettel, melyet a svéd hölgyek nyújtottak, ők sem panaszkodhatnak, mert bizonyára 400 forint tiszta jövedelmük maradt. Két magyar dalt is énekeltek, csodálatra méltó érzéssel, és mondhatjuk, hogy a magyar népdal ily művészettel előadva nagyon megállja helyét a svéd és norvég népdalok mellett. Svéd- és Norvégországban bizonyosan úgy tetszenének, mint nekünk a maga nemében szinte eredeti idegen dalok.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 14., III. évf. 100. szám)

Pavilon Stockholmban — Forrás: Vasárnapi Ujság,44. évf. 30. szám (1897)

Az első oltár

A b.-csabai szőlőbeli új templom elkészült, s múlt vasárnapon fel is szenteltetett. E templom oltára említésre méltó, mert igen régi készítmény: első oltára volt a csabai ev. egyháznak, még az 1728. évben készült Budán, és ezen új templom számára lényegesen átalakíttatott. Havran Pál asztalos, nemkülönben Venczel Mihály aradi aranyozó ügyességét, szakavatottságát nem lehet nem kiemelni, melyet eme másfél százados oltár újjáátalakítása körül tanúsítottak. E megtekintésre méltó művük által szép emléket hagynak maguk után az utókornak.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 10., III. évf. 99. szám)

Erzsébethelyi templom — Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Sár

Azon idegenek, akik mostanában a különféle vonatokkal éjjel érkeznek meg Csabára, hogy itt kiszálljanak, éppen nem irigylésre méltók. A Fiume szálloda omnibusza a nagy sár és a híres rossz út miatt, melyet nemigen javítanak, ki nem mehet, a bérkocsisok pedig nem akarnak kimenni, s így az idegenek, bundákkal és bőröndökkel, szitkozódva, gyalog kell azt a szép kellemes sétát megtenni. Ha az illető kocsisok, kik az érkezőket máskor ‒ mikor jó idő van ‒ behozzák, csakugyan bérkocsisok; akkor a b.-csabai rendőrség igen helyesen cselekednék, ha az éjjeli kimenetelt is kötelességükké tenné, ellenesetben pedig engedélyüket elvenné, és olyanoknak adná, kik egy kis sártól meg nem ijednek.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 30., III. évf. 96. szám)

Táncterem Csabán

Sztraka Ernő és Ficker Lipót urak Csabáról e napokban Budapesten járván, megtekintették az ottani kiválóbb köztermeket, hogy azok mintájára a csabai helyi viszonyoknak megfelelőleg készíttethessék a tavasszal építendő csabai táncterem. Meg vagyunk győződve, hogy Sztraka mérnök úr ügyesen fogja tudni értékesíteni Pesten szerzett tapasztalatait; mi csak egyre volnánk bátrak őt figyelmeztetni, nevezetesen, hogy a fősúlyt ne a táncteremre, hanem egy oly terem építésére fektesse, mely mindenekfelett műelőadásokra legyen szánva. Táncolni jó zene mellett lehet kevésbé fényes teremben is, de műelőadást csak az akusztika szabályai szerint épült helyen lehet tartani.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 26., III. évf. 95. szám)

Mi számít zugiskolának

Bánhegyi István Békés megyei tanfelügyelő a napokban ismét Csabán járt, és az izr. iskolák iskolaszékével a tanítók állandó alkalmazása iránt értekezett, mert csak akkor, ha a törvény eme követelményének elég tétetik, fog a b.-csabai izr. hitközség iskolája nem zugiskolának tekintetni. Az iskolaszék nem idegenkedik ezen feltétel teljesítésétől, és csak a most alkalmazásban lévő tanítókra nézve nem akarja kiterjeszteni az állandósítást. Nézetünk szerint ezen ok nem alapos, mert az állandó alkalmaztatás nem azt teszi, hogy a tanító, ha meg nem is felel feladatának, nem volna elbocsájtható; csak azt, hogy ok nélkül vagy egyik-másik községi tag szeszélye folytán ‒ tehát önkényből ‒ el ne legyen bocsátható, hanem csak akkor, ha szinte a törvényben előírt fegyelmi eljárás és vizsgálat, tehát a kompetens közegek határozata folytán hivatása méltó betöltésére csakugyan alkalmatlannak ítéltetik.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 16., III. évf. 92. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Révész Fülöp: A Békéscsabai Izraelita Hitközség múltja és jelenje. Békéscsaba : Tevan ny., 1926