Békésmegyei Közlöny – Oldal 2

Képviselő-választás

A képviselő-választás Csabán tegnap szép rendben ment végbe. A választóközönség a szakadó eső miatt lassan gyűlt, mígnem a város különböző gyülekezőhelyeiről a választók zöme zászlók alatt zeneszóval bevonult a városházára. Ott a választási elnök, Vidovszky János pontban 8 órakor megjelent a választóközönség előtt, s a választást megnyitotta, felhíva a választókat, hogy tegyék meg a jelölést. A választók Zsilinszky Mihály nevét hangoztatták, s lelkesen éljenezték. A törvény szabta fél óra elmúlván, az elnök kijelentette, hogy miután csak egy jelöltet ‒ Zsilinszky Mihályt ‒ jelentettek, Csaba város egyhangúlag megválasztott képviselőjének nyilvánította Zsilinszky Mihályt. A választók nagy lelkesedéssel fogadták az elnöki kijelentést, s rögtön zenével mentek a megválasztott képviselőért, ki a választás színhelyén megjelenvén, az elnöktől átvette a képviselői megbízatást, rövid szavakban megköszönte a választóközönség bizalmát, és megígérte, hogy amint egyfelől törekvése és munkássága oda fog irányulni, miszerint a haza jelen sanyarú viszonyai között az anyagi és szellemi közjólétet tehetsége szerint előmozdítsa, úgy másfelől a város érdekét sem fogja szem előtt téveszteni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 1., VIII. évf. 132. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Dusnoki József: Egy csabai tanár, történész és művelődéspolitikus. 150 éve született Zsilinszky Mihály. (1838–1925). In: Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1988. Békéscsaba: Békés Megyei Levéltár, 1988
• Dusnoki-Draskocivich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről. In: Erdész Ádám – Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Békés Megyei Levéltár, 2008
• Korniss Géza: Emlékbeszéd Zsilinszky Mihály arcképének leleplezése alkalmából. Békéscsaba : Corvina ny., 1927
• Korniss Géza: Zsilinszky Mihály emléke. Békéscsaba : Corvina ny., 1927
• Sonkoly Kálmán: Hatvanöt éve hunyt el Zsilinszky Mihály Békéscsaba “Széchenyi Istvánja”. In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 39. sz. (1990) 3. p.

A reformáció ünnepe

Legközelebbi vasárnap a helybeli ág. hitv. templomokban a reformáció emlékünnepén kívül százados fordulója lesz megünnepelve a korszakot alkotó eseménynek, hogy II. József császár türelmi parancsával az evangélikus egyház kétszáz éves zaklattatásának véget vetett, s védpajzsa alatt száz és száz immár végpusztulásnak indult evangélikus gyülekezet mintegy varázsvessző érintésére gyorsan felvirágzott.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 27., VIII. évf. 130. szám)

Népmozgalmi kimutatás

1881. július 1-től szeptember hó végéig született összesen 539, fiú 286, leány 253; ezek közt volt törvénytelen 14, ikrek 1 esetben. Házasult 19 pár. A halottak száma összesen 598, férfi 321, nő 277; az életkort tekintve: 0‒1 évig 134, 1‒5-ig 232, 5‒10-ig 115, 10‒20-ig 26, 20‒30-ig 18, 30‒40-ig 13, 40‒50-ig 12, 50‒60-ig 16, 60‒70-ig 16, 70‒80-ig 4. A halottak száma a szülöttekét 59-cel múlta felül.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 23., VIII. évf. 128. szám)

16. századi magyar jegygyűrű — Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)

Az első telefonhálózat az Alföldön

Mezőhegyesen éppen most építik a telefonvezetéket, mely az egyes majorokat a központi igazgatással fogja összekötni, úgyhogy ezentúl az igazgató szobájából, bármely majorban lévő tisztjével egyenesen fog beszélgethetni; az összes vezeték hossza 35 kilométer leend. Ajánljuk a dolgot a nagyobb gazdaságok figyelmébe.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 23., VIII. évf. 128. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A Mezőhegyesi Magyar Királyi Állami Ménesbirtok rövid leirása. Szeged, 1909
• Bugár-Mészáros Károly: Mezőhegyes, műemlékek. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Szerv. Biz., 1985
• Csanádi István, id.: Mezőhegyesi műemlékek és emlékezések. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok : Városi Önkorm., 1996
• Kerekes György: Békebeli üdvözlet Mezőhegyesről : válogatás Kerekes György képeslapgyűjteményéből. Mezőhegyes : Agenda Natura Kft., 2012
• Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999
• Perneki Mihály: A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok gazdálkodása : 1867–1900. Budapest : Akad. ny., 1976
• Tóth István: Mezőhegyes kétszáz éve. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1986
• Végezés a Mezőhegyesi Ménesbirtok alapításáról, mely nyomtattatott Ő Császári és Királyi Felsége II. József parancsára az 1785. esztendőben. Repr. kiad. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., 2007

Zsilinszky Mihály a jelölt

A b.-csabai Szabadelvű Párt vasárnap délután 3 órakor a színházban népes közgyűlést tartott. Tárgyát a gr. Apponyi Albert lemondása következtében megürült országgyűlési képviselői állás betöltéséről való tanácskozás képezte. A párt nagy lelkesedéssel és egyhangúlag Zsilinszky Mihályt kiáltotta ki jelöltjéül. Egy többtagú küldöttség menesztetett Zsilinszky Mihályhoz, mely felkérje a jelöltség elfogadására, illetőleg a választók közt való megjelenésre. E küldöttség elhozván a jelöltet magával, az egy szép beszédben megköszönve a benne helyezett bizalmat, elfogadta a jelöltséget, s röviden reflektálva az országos állapotokra, fejtegette a szélsőbal és a kormány törekvései közti különbséget, s felhívta a jelen lévő és jelen nem lévő párthíveket, hogy emeljék fel a Szabadelvű Párt zászlaját, s őrizzék meg Csaba városának eddigi jó nevét.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 11., VIII. évf. 123. szám)

Megjövendöltük

Gróf Apponyi Albert úr a vasárnap délután 4 órakor a b.-csabai községháza udvarában tartott beszédében kinyilvánítá, hogy a b.-csabai mandátumot el nem fogadhatja, mert a jászberényieknek becsületszavát adta, miszerint ha ott megválasztatik, ezt a mandátumot fogja elvállalni. A jászberényiek fel nem oldván őt adott szava alól, kénytelen ezt elfogadva a csabait visszautasítani. Mi a dolognak ezen végét lapunkban a választás előtt, f. évi június hó 25-én, szombaton megjelent 76. számának újdonsági rovatában közlött jászberényi telegramban előre megjövendöltük.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 4., VIII. évf. 120. szám)

Apponyi Albert portréja — Forrás: Vasárnapi Ujság, 25. évf. 20. szám (1878. május 19.)

Kapcsolódó irodalom:

• Apponyi Albert: Apponyi Albert válogatott levelezése. Budapest : Veritas Történetkutató Int. : Magyar Napló, 2016
• Apponyi Albert: Emlékirataim. Budapest : Apponyi, 2016
• Apponyi Albert: Élmények és emlékek. Budapest : Athenaeum, 1933

81 alkalmazott a városnál

Csaba városánál ez idő szerint összesen 81 egyén van alkalmazásban, éspedig a tanácsot képező 12 egyén, 4 pénztárnok, 1 főjegyző, 3 jegyző, 2 orvos, 2 halottkém, l állatorvos, 1 bába, 1 mérnök, 5 írnok, 1 mértékhitelesítő, 9 hajdú, 1 rendőrbiztos, 2 lovas rendőr, 16 rendőr, 1 kéményseprő, 1 gazdasszony, 3 tűzőr, 1 órahúzó, 1 dobos, 5 kocsis, 1 kályhafűtő, 3 csősz és 1 gyepmester. Ezen alkalmazottak évenként 24.520 forint fizetést húznak.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 22., VIII. évf. 115. szám)

Megyei intézkedések

A legutóbbi megyei közgyűlés a házaló kereskedés Csabán leendő eltiltására nézve beadott kérvénynek helyt adott, ellenben azon kérvényt, mely szerint Szőlős-Csaba külön községgé akar alakulni, elutasítólag intézte el.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 20., VIII. évf. 114. szám)

Házaló zsidó (Jankó János rajza) — Forrás: Vasárnapi Ujság, 14. évf. 51. szám (1867. december 22.)

Fényképészeti terem

Ideiglenes fényképészeti termet nyit B.-Csabán f. hó 22-én Menzel Lajos fényképész Budapestről, Áchim János úr házában. Minthogy Csabán már rég nem volt fényképész, alkalmasint sűrűn fogják felkeresni, ti. ha jó képeket tud csinálni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 18., VIII. évf. 113. szám)

Menzel Lajos fényképész újsághirdetése — Forrás: Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 115. szám (1881. szeptember 22.)

Akadékoskodás

Csaba város fejlődésének, különösen építkezési tekintetben, nagy hátrányára van, hogy a városi elöljáróság intézkedései nem nyernek támogatást a szolgabírói hivatal részéről, sőt azok rendesen hatályon kívül helyeztetnek. Ha a tanács a megye által jóváhagyott építkezési szabályrendelet értelmében düledező s különben is kisajátítás alá eső házak javítását vagy dísztelen és hibás építési tervek keresztülvitelét megakadályozza: a szolgabíróság ezzel szemben mindig megadja az engedélyt, felfüggesztvén a tanács határozatát. A napokban is betiltotta a városi hatóság egy roskatag háznak javítását, mely egyik főbb utcán, éspedig oly vonalban fekszik, hogy az utca rendezése szempontjából rég ki kellett volna sajátítani, s a szolgabíróság nemcsak hogy felfüggesztette a tilalmat, de arról nem is tartotta szükségesnek értesíteni a várost. Meg kellene a hivatalnak gondolnia, hogy Csaba városának az építkezési szabályozás már eddig is százezreibe került, s ez áldozat támogatást és nem akadékoskodást érdemelne. Különben ez utóbbi eset már a városi képviselet figyelmét is felébresztette, mely legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy ha a szolgabíróság a város közönségével és annak érdekével ellentétbe helyezi magát, nehogy akadékoskodása még több kárt okozzon, az alispáni hivatalnál vagy a megyei közgyűlésén fog orvoslást keresni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 11., VIII. évf. 110. szám)

Békéscsaba főpiaca — Forrás: Vasárnapi Ujság, 1866. 349. p.

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba, 1926
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tábori György: Békéscsaba népi építkezése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1967