Hangverseny

A csabai nőegylet által rendezett hangverseny a múlt szombaton oly nagy és oly válogatott szép közönséget vonzott ki a Széchenyi liget színkörébe, minőt a Részvét ünnepély óta nem láttunk Csabán. A város és a közel vidék művelt közönségének legnagyobb része együtt volt, áldozva egyfelől a jótékonyság oltárán, másfelől pedig kellemes műélvezetben részesülve. Mindkét cél el lett érve, mert míg a műkedvelői előadás értesülésünk szerint 200 forintnál nagyobb bruttó bevételt hozott a nőegyesületnek, addig a hangverseny minden egyes tétele ritka élvezetet nyújtott. A program maga elég változatos volt. Hallottunk kitűnő zongorajátékot, magán- és kettős dalt, két szavalást. A hangverseny utáni táncmulatság reggeli 4 óráig tartott folytonos jó kedv mellett.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 9., VIII. évf. 96. szám)

 

Múlt és jelen

Az 1841. évben a Múlt és Jelen című lap 9. számában Csaba városáról ezen közlemény jelent meg: „Békés-Csaba Európának talán legnagyobb faluja (határa 86,000 hold, lakossága 24,000; némely souverain hercegség tán négyszer is kitelnék belőle) annyiban mezővárossá lett, hogy közbirtokossága vásári szabadalmat nyert. Négy vására leend évenként, március 1., július 1., október 1. és december 1. napjain.” Ezen, néhai Szilágyi Ferenc kolozsvári professzor által szerkesztett lapból kiírott közlemény, a 40 év elfolyása alatti népszaporulatra vet világot.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 7., VIII. évf. 95. szám)

Békés-Csaba
Forrás: Hazánk s a Külföld, 3. évf. 46. szám (1867. november 14.)
 

Minek a pompás zászló?

A b.-csabai első betegsegélyező egylet zászlófelavatási ünnepélyét a legközelebbi napokban fogja megtartani. A zászló pompás lesz, és a felavatási ünnepélyre egy küldöttség programot dolgoz ki. A nemes irányú egylet, dacára a csekély tagsági díjaknak, szép virágzásnak örvend, mindannak dacára bocsássák meg az egylet intézői, ha szokott őszinteségünkkel kérdezni bátrak vagyunk, mire való ily egyleti zászló, és különösen miért csináltatnak pompás zászlót, holott ily egyletnek lehetőleg minden krajcárt tulajdonképpeni szép céljára, a betegápolásra kellene fordítania.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 7., VIII. évf. 95. szám)

 

Népmozgalmi kimutatás

1881. április 1-től június hó végéig született összesen 352, fiú 189, leány 163; ezek közt volt törvénytelen 10, ikrek 4 esetben. Házasult 69 pár. A halottak száma 305, férfi 167, nő 138, az életkort tekintve: 0‒1 évig 80, 1‒5-ig 68, 5‒10-ig 48, 10‒20-ig 21, 20‒30-ig 13, 30‒40-ig 17, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 25, 60‒70-ig 18, 70‒80-ig 8, 80‒90-ig 6.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 19., VIII. évf. 87. szám)

16. századi magyar jegygyűrű
Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)
 

A szőlős-csabai orgona

— A szőlős-csabai templom orgonája július 9-én lett egy népes bizottság szakszerű megvizsgálása után hivatalosan által véve. Az orgona általában kifogástalan műnek s árát tekintve ‒ 2500 forint ‒ felette olcsónak ítéltetett, mely után Saskó Márton orgonaépítő urat a maga szakmajában a b.-csabai evangélikus egyház a legmelegebben ajánlhatja. Feljegyzésre méltó körülmény, hogy B.-Csabán ez az első orgona, melynek utolsó porcikája is helyben készült.
— Hány darabból áll az orgona? E kérdést veté fel a megejtett orgonaátadásnál valaki. Én ‒ úgymond az építő ‒ nem tudom, apám azonban (ki tudvalevőleg szintén e szakmában tekintély) azt szokta mondani, hogy az orgona minden egyes részét 1 krajcárral számítva, meg van űzetve. A csabai új orgona ez alapon 250.000, tehát ¼ millió részecskéből van összeállítva.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 12., VIII. évf. 84. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Kapcsolódó irodalom:

• A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos, Gyimesy Károly. Budapest : Evangélikus Templomok Kiadó, 1944
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005

 

A csabai polgári leányiskola értesítőjéből

Ezen intézet a lefolyt tanévben is a közönség fokozott részvételének örvendett, ami mutatja egyrészt, hogy szép rendeltetésének, mely jó anyák és honleányok nevelésében áll, mindjobban megfelel, másrészt bizonyságot tesz a művelődés szükségérzetének Csaba lakosságában való fejlődéséről. Az iskolaszék, melynek élén Zsilinszky Mihály állott, sikeresen fáradozik a társulat anyagi ügyeinek rendezésével, és az iskola belügyeire is folytonos éber figyelmet fordít, ez meglátszik az intézet jó hírű vizsgálatain is. Az intézet növendékei 10-zel szaporodtak, összesen 81-en voltak. A mulasztott órák 2,43%-ot tesznek ki. 12 növendék jutalomban részesült. A növendékek közül helybeli 69, vidéki 12, katolikus 15, evangélikus 34, Mózes-vallású 31. Legerősebben a kereskedői osztály volt képviselve. A tantárgyak közül súly helyeztetett a kézimunkára, számtanra, magyar nyelvre, német nyelvre. Taníttatott a francia nyelv és a tornászat is. A szertár ez évben különösen sok kitömött madárral és emlőssel gyarapodott. Az adományok közt elsősorban a kormány 3000 forintnyi adománya említendő. A tandíj a jövő évre is, mely szeptember 1-én kezdődik, a leszállított marad, ti. 20 forint.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 5., VIII. évf. 81. szám)

Bcsabai Polgári Leányiskola homlokzata

Kapcsolódó irodalom:

• A b.-csabai Községi Polgári Leányiskola 22-ik értesitője 1895‒96-ról. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Állami Felsőbb Leányiskola 5-ik évi értesitője az 1907‒1908. évről. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Leányisk., 1908 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Községi Polgári Leányiskola értesitője az 1926/27‒1939/40. iskolai tanévről. Közzétette: Mokosné Walthier Luiza. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1927‒1940

 

Attila Róma előtt

Haan Antal jeles festő hazánkfia, ki, mint tudva van, Olaszországban, Rómában él, azon megbízatásnak, melyet két évvel ezelőtt a kormánytól kapott, hogy Raphaelnek a Vatikánban levő Attila Róma előtt című nagy freskóját másolja le a Magyar Nemzeti Múzeum számára, megfelelt, és a képet elkészítette. Az óriási nagyságú kép már meg is érkezett a Nemzeti Múzeumba. A múzeum igazgatósága a képhez méltó keretet készíttet, mely azonban meglehetős időt fog igénybe venni, miáltal az csak szeptember elején lesz a múzeum képtárában kiállítható.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 26., VIII. évf. 77. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011
• Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.
• Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.
• Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.
• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.
• Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999
• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.
• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.
• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890

 

Eljegyzés

Májer János úr, csabai vasúti fiatal postamester, ki előzékenységéről a csabaiak előtt eléggé ismeretes, e héten váltott jegyet Csabán, Csaba városa egyik legszebb virágával, Kristóffy Ida kisasszonyal, Kristóffy Károly polgártársunk leányával. Az ünnepélyes egybekelés még e nyár folyamán fog megtörténni. Előre is a legnagyobb boldogságot kívánjuk a fiatal párnak!
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 23., VIII. évf. 75. szám)

16. századi magyar jegygyűrű
Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)
 

Beszámoló

Dr. Szeberényi Gusztáv, B.-Csaba városa volt országgyűlési képviselője hétfőn délelőtt 11 óra után tartotta rövid, de velős beszámolóbeszédét az oly nagy számmal egybesereglett választók előtt, hogy a városháza nagyterme nem levén képes őket befogadni, az udvarra kellett lemennie beszédét elmondandó. Szabadelvű párti programmal fogadta el ‒ így mondá ‒ a nem keresett, de azért reá nem kevésbé megtisztelő megbízást 3 évvel ezelőtt, és nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy meggyőződéséhez híven, e pártnak a lehetséges és állandó biztos haladást kivívni célul tűzött zászlaját követte. Nem tartott sok felesleges beszédet, de a vallásalap rendezése kérdésében felszólalt, minek folytán e kérdés a jövő országgyűlés első teendői közzé fog tartozni. Azonkívül különösen Csaba város érdekeit előmozdítani iparkodott, s hogy azt nem egészen sikertelenül tette, bizonyítja az 1881. évi január elseje óta Csabán létező telekkönyv.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 21., VIII. évf. 74. szám)

Dr. Szeberényi Gusztáv arcképe
Forrás: Vasárnapi Ujsag 1872. augusztus 18.

Kapcsolódó irodalom:

• Demmel József: A kettős identitás ára : a békéscsabai Szeberényi Gusztáv és a nemzetiségi kérdés a 19. századi evangélikus egyházban. Békéscsaba : Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2014
• Dr. Szeberényi Gusztáv, †. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 8. évf. 34. szám (1890. augusztus 23.)
• Emléklapok. Kegyelete jeléül kiad. a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület néhai Szeberényi Gusztáv szeretett püspökének emlékére ; szerk. Händel Vilmos. Budapest : Hornyánszky, 1890
• Kertész Botond: Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete. Békéscsaba : Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, 2014
• Szeberényi Gusztávról. In: Evangélikus Élet, 55. évf. 40. szám (1990. október 7.) 3. p.
• Szeberényi Gusztáv Adolf: Szeberényi Gusztáv Adolf írásaiból. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközs., 2012
• Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000

 

Pünkösd, részvétünnep

Ma van piros pünkösd napja, egyike a legfényesebb legvirágzóbb ünnepe ez az egyháznak. De fényes ez alkalommal különösen Csaba városának, dicső ünnep napja ez a mai. Összegyülekeznek ott, hogy kedélyesen mulatva filléreket rakjanak össze annyi száz és száz hajléktalan család nyomora némi enyhítésére. S bizonyára Csaba város lelkes honfiai s honleányai kezdeményezése folytán megszületett részvétünnep jövedelmezni fog annyit, amennyit hazánk egy vidéki kisebb városától csak várni lehet; jövedelmezni fog legalább annyit, hogy a sors csapása által sújtott megyei árvízkárosultak örök időkig, apáról fiúra emlékezetben tartandják a csabai egykori részvétünnepély kegyadományát.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 2., VIII. évf. 66. szám)

Pünkösd ünnepére
Forrás: Vasárnapi Ujság, 4. évf. 22. szám (1857. május 31.)

Kapcsolódó irodalom:

• Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd : a nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest : Szent István Társulat, 1973
• Egyházi ünnepek – népszokások. 2. kiad. Kecskemét : Házinyomda Gmk., 1993
• Mohay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás : történet, eredet, hagyomány. Budapest : Nyitott Könyv Kiadó : L’Harmattan Kiadó, 2009
• Móser Zoltán: Május : Pünkösd hava. Csíkszereda : Pro-Print Könyvkiadó, 1998
• Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdnek jeles napján … : pünkösd a 19-20. századi magyar néphagyományban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2010