A megyei székhely kérdésében Csaba városa által megindított mozgalom tárgyában ma délelőtt 11 órakor leend képviseleti ülés; hisszük, hogy ez ügy fontossága talpra fogja állítani nemcsak Gyula városa képviseletét, de egész közönségét is. — Tudtunkkal a megyeszékhely kérdésében Szarvas városa nyilatkozott először, mégpedig higgadtan és meggondolva. A hírek Békés városáról ellenkezőt állítanak, nem hisszük, hogy azok valók lennének; mi Békésnek csak egyet mondunk: „Légy nevedhez hű.”
(Békés, 1873. november 2., II. évf. 44. szám)
Szerző: Juhász Zoltán
Germanizáció
Megbotránkozva tesszük közzé azt, hogy Csabán, a Fiume szállodában csak tolmács segélyével tud a magyar ember étkezni ‒ mert mióta bérlője Germániából odakerült, egész germán rendszert követ, német ott az étlap, német a kiszolgálás, német minden. A szegény magyar emberrel, kit a szerencsétlenség odavisz, csak lenézőleg beszélnek ‒ ily embert, ki a hazai nyelvet hallani se akarja, ki a hazai szokásokhoz simulni nem akar, meg kellene rendszabályozni olyfélén, hogy az étkezőhelyiségét ne látogassa senki, azután vissza fog menni szépen oda, ahonnan jött, a nagy Germániába.
(Békés, 1873. október 5., II. évf. 40. szám)
Új nyomda
Dobay János nyomdatulajdonos B.-Csabán könyvnyomdáját a következő körlevéllel nyitá meg: „Van szerencsém a helybeli és vidéki nagyra becsült közönséggel egész tisztelettel tudatni, hogy B.-Csabán, a Széchenyi utca Csetneky-féle házban egészen újonnan berendezett könyvnyomdámat megnyitottam. Tizenkét év óta e megyének lakosa és Gyulán a nyomdászat terén működve, Csaba városa közönségének nagybecsű pártfogásában mindenkor szerencsém volt részesülni, bizton hiszem, hogy eme pártfogást a jövőben helyben felállított üzletem által fokozni leend szerencsém; kegyes pártfogásuktól fog függni üzletem további fejlesztése, gyarapítása. Csabai nyomdámban bármiféle könyvnyomdái magánmunkák elkészítésre elfogadtatnak; az e megyében dívó és gyulai nyomdámban készletben levő községi és árvagyámsági munkákra nézve azonban a megrendelést továbbra is Gyulára kérem intézni.”
(Békés, 1873. szeptember 21., II. évf. 38. szám)
A Dobay nyomda kiadásában megjelent – és a Békés Megyei Könyvtár állományában megjelent – művek listája az alábbi linkre kattintva érhető el.
Kolera
A kolera Csabán is bőven beszedte adóját. Néhány műkedvelő a fennmaradt árvák nyomorát enyhítendő, zeneestélyt adand, melyet, ha a körülmények engedik, s főképp ha a járvány városunkban tökéletesen megszűnik, tánc is fog követni. Előlegesen is felhívjuk e zeneestélyre a t. közönség figyelmét, s óhajtjuk, hogy különösen a cél iránti tekintetből lenne részvéte oly nagy, mint amilyen nagy a tervezők s működők buzgósága. E zeneestély f. hó 13-ra van tervezve, a hangverseny tiszta jövedelme jótékony célra, a koleraárvák felsegélésére lesz fordítandó.
(Békés, 1873. szeptember 7., II. évf. 36. szám)
Beíratás
A békés-csabai ágost. hitv. evang. reálgimnázium a kolera miatt szükségessé vált felsőbb rendelet következtében az 1873/4. tanévet szeptember 15-én kezdi meg. Ehhez alkalmazottan a beiratkozásra szeptember 12., 13. és 14., a javító- és pótvizsgákra pedig szeptember 11. tűzetik ki.
Horváth János igazgató
(Békés, 1873. augusztus 24., II. évf. 34. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A békéscsabai gimnázium első évtizedei, 1855–1897. Mokry Sámuel, Horváth János, Bukovszky János irásaiból; vál., sajtó alá rend., bev. és jegyz.ell.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk., 1980.
• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaip. Szakközép : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1980.
• Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról. Békéscsaba : Real-gymn., 1874–1878. 5 db.
• Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre, 2008.
Levelezés
Egyszer egy bölcs azt mondta, ne ítéld el felebarátodat mindaddig, míg annak helyzetében nem találod magadat; s ezen mondat igen okos. Én mint e városban még fiatal lakos a múlt tavaszon egy cikket bocsátottam ki a Békés című lapban, amelyben városunkat egyik részről igen szép előhaladásáról dicsértem, a másik részről pedig hanyagságáról megrovásomat fejezém ki, ámbár mindkét részről igazságosan. De miután azon időtől e mai napig is már átlátom, hogy városunkban hanyagságról szó sem lelet, mert az akarat és igyekezet minden tekintetben megvolna és meg is van, hanem egyedül csakis a lehetetlenség, a képtelenség voltak még eddig visszatartó okai. Eltekintve attól, hogy a most újonnan felépült városháza oly pompás, oly elegáns, hogy sokkal fényesebb városnak is díszére és szépítésére válna, eltekintve továbbá attól is, hogy városunk minden tehetségéből oda igyekszik a város szépítését előhaladásra hozni, e mostani szomorú beteges időben nem csak hogy az orvos urak szabad rendelkezésére bocsátotta a város előfogatait, hogy a betegeknek minél előbb segítségükre lehessenek, hanem még ezenkívül ily pénzszűk időben a város szegényei részére, kik a megkívántató gyógyszereket maguk részére megszerezni tehetetlenek, azoknak részére orvost és gyógyszereket szavazott. Óhajtandó és kívánatos volna, hogy városunknak e nemes tettét s e jó példát más községek is utánoznák
Kövesdy Benő
(Békés, 1873. augusztus 3., II. évf. 31. szám)
Levelezés
Most e járványos időben felhívjuk városunk egészségügyi bizottságát első, és a szépészeti bizottságot második helyen, hogy fordítsa figyelmét a városunk közepén ‒ igaz, hogy bekerített ‒ helyen levő helyre, értjük alatta a városi kisdedóvó udvarán létező piszkos pocsolyát. Ennek közelében játszik naponként az óvoda kis népe, ennek szomszédságában van a tornahelyiség, hova a gimnaziális ifjúság jár tornászni. Mellette van a polgári kör helyisége. Kérjük, pusztítsák azt el onnét úgy egészségi, mint szépészeti szempontból. Az a szép új városháza megszégyenli magát, ha megtudja, hogy e helyiség is a városé.
(Békés, 1873. július 7., II. évf. 27. szám)
Bál a leányiskoláért
A múlt vasárnapi bál Csabán, mely az ottani iparos egylet által rendezve sorsolással volt egybekötve, igen szépen és kedélyesen folyt le a Széchenyi liget új, fedett és igen csinos tánchelyiségében. A szép esteli idő igen sok közönséget hozott össze, és noha úgy éjfél felé villámlás és dörgéssel kísérve többször megeredt az eső, ez a vigadókat legkevésbé sem akasztotta meg jókedvükben. A mulatság csak reggel 4 órakor ért véget. A leányiskola tőkéje újabban szép összeggel szaporodhatott e vigalom következtében, mert, mint hallók, több mint 5000 sorsjegy kelt el.
(Békés, 1873. május 25., II. évf. 21. szám)
Csaba megint kitesz magáért
A csabai iparosok a felállítandó felsőbb leányiskola javára sorsjátékkal egybekötött táncvigalmat rendeznek május 18-án a Széchenyi liget fedett nyári helyiségében. A nyeremények tárgyai az iparosok által e célra készített kézimunkákból állanak; a sorsjegyek még e hét folytán fognak kibocsáttatni. Minden kivitelhez csak jóakarat szükséges, ez pedig a csabaiakban megvan, és tetteiket siker koronázza. Mit gondolnak, gyulai uraim; nem jó volna-e eme téren őket követni, legalább egy minél hamarabb létesítendő reáltanoda ügyében? Vagy ráérünk erre még?
(Békés, 1873. április 20., II. évf. 16. szám)
Híres művész
Kletzer Feri gordonkaművész, kit hazánk a zenészet terén büszkén nevezhet fiának, és kinek neve három világrészben ismeretes, Csabán e hó 16-án adja hangversenyét csabai lelkes zenebarátnők és zenebarátok közreműködésével. Irigyelnék csabai szomszédaink műélvét, ha azon meggyőződésben nem lennénk, hogy a művész onnan Gyulára jön ‒ amiről biztos tudomásunk van ‒ közönségünknek egy műélvteljes estét szerezni.
(Békés, 1873. április 13., II. évf. 15. szám)
