Az iparossegédek önképzésének előmozdítása érdekében utánzásra méltó intézkedést léptetett életbe a b.-csabai iparosifjúsági egylet. Az említett egyletben e hó 2-án kezdődött meg a tagok díjmentes oktatása. Az iparos ifjak megragadják az alkalmat, és szép számmal járnak ez ingyenes tanórákra. A többi iparosifjúsági egyleteknek is életbe kellene léptetni az iparossegédek ingyen oktatását. Eddig Szegeden, Kolozsváron, Veszprémben, Debrecenben, Losoncon és most Csabán vannak ilyen ingyenes tanfolyamok.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 13., VII. évf. 50. szám)
Címke: oktatás
Tanügy
Csaba városában ez idő szerint összesen 24 nyilvános népiskola van, éspedig az evangélikusoknak 18, a római katolikusoknak 4, a görögkeletieknek 1 és az izraelitáknak 1 iskolája van. Az evangélikusok 18 iskoláját 2343, a római katolikusok 4 iskoláját 548, a görögkeletiek 1 iskoláját 34 és az izraelitáknak 6 osztályú 1 iskoláját 212 tanuló látogatja. Van ezenkívül az evangélikusoknak 12 tanyai iskolája 493 növendékkel. A községi ismétlőiskolának első osztályát 58, második osztályát 66 tanonc látogatja.
(Békésmegyei Lapok, 1880. január 6., II. évf. 3. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007
• Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993
• Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974
Tanügy
A békés-csabai nőképző társulat 4 osztályú polgári leányiskolája, megyénk közművelődésének egyik jelentékenyebb tényezője, a lefolyt évben teljessé nőtte ki magát: köszönet érte az iskolaszék fáradhatlan buzgalmának és a közönség nem szűnő áldozatkészségének. A társulati tagok száma 178-ra emelkedett. Örvendetes jelenség, hogy újabban a nők is nagyobb számmal vétetik fel magukat, bár még mindég csak 19-en vannak feljegyezve a tagok sorába. Legnagyobb kontingenst a kereskedők, honoráciorok, köztük különösen a tanítók és iparosok szolgáltattak. A tanítótestületnek 6 tagja van, négy rendes tanár és 2 hitoktató. Korszerű haladás, hogy a tornatanítás is megkezdetett, s hogy úgy a növendékek között, mint a közönség előtt népszerűvé lett. Az iskolának 68 növendéke volt, 9-cel több, mint tavaly, ami mutatja a lassú, de biztos emelkedést a létszámban. A mulasztások százaléka csak 1,29%, ami a községi viszonyokat kedvezőnek tünteti fel az iskolában. A tanulmányi előmenetelt mutatja, hogy átlag legtöbb a jeles; különösen kitűnt a 4. osztály 6 növendéke, aki mind tiszta jeles (kitűnő). Rendkívüli tantárgyul a francia nyelv és gimnasztika taníttatott a 15 rendesen kívül. A növendékek között vallásra Mózes-vallású 35, keresztyén 36, lakhelyre vidéki 12, helybeli 59, polgári állásra legkevesebb a földmivelő gyermeke, csak négy.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. augusztus 12., IV. évf. 64. szám)
Nyelvmester
Alig hihető, de mégis úgy van, hogy B.-Csabán eddig egyetlen nyelvmester sincsen. Ezen hiányon most már segítve van. A napokban telepedett le Csabán Schönfeld Sámuel nyelvmester úr, ki eddig Lippán, a zárdai nőnöveldében tanította a francia, angol és olasz nyelvet, és most ugyanezen nyelveken, valamint a kereskedelmi tudományokban is oktatást kíván adni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 26., III. évf. 86. szám)
Zeneoktatás Csabán
Holläder Zsigmond B.-Csabán lakó előnyösen ismert karmester és zeneszerző, kinek Nyári Pál gyászemléke című újabb műve méltó elismerésben részesült, helyben a hegedűn és kis brugón (violon-csell) való játékban zeneórákat kíván adni, mire a szülőket figyelmeztetjük, kik gyermekeiket az új iskolaév kezdetével Csabára küldve, azokat a zene szívnemesítő művészetében is kiképeztetni óhajtják. Holläder úr konzervatóriumi tanulmányokat végzett, s így alapos zeneoktatást adhat.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 3., III. évf. 71. szám)
Tanügy
— A b.-csabai reálgimnázium megszűnt élni. Az ág. h. ev. egyház presbitériuma, mely legnagyobb hatósága ez intézetnek, f. hó 17-én elhatározta, hogy a reál irányt elvetve algimnáziummá változtatja az iskolát. Tekintve azt, hogy reálgimnázium magában véve nevetséges galimatiász, minden tanügybarát csak örülhetne e kedvező változásnak, ha örömét el nem rontaná az a körülmény, hogy e változás csupán egy tanári állomás eltörlése céljából történt. Szomorú dolog, hogy egy elsőrendű egyház, amely egymaga képes fenntartani s jeles tanerőkkel ellátni egy 4 osztályú középiskolát, oly gyenge főhatósággal bír, amely nem látja, vagy nem akarja látni annak káros voltát mind az egyházra, mind a tanügyre, mind a tanárokra nézve, ha iskolája tanirányban s tanerőkben folytonosan változik. Nem akarjuk az egyház autonómiáját sérteni, midőn e tényre reflektálunk, de miután ez iskola nyilvános és helybeli, lehetetlen gyermekeink, de az egyház érdekében is fel nem szólalnunk, hogy legalábbis különös, miszerint e tanintézet rövid néhány év alatt ötször-hatszor változott jellegében: egyszer gimnázium, egyszer polgári iskola, egyszer reálgimnázium, majd ismét gimnázium, megint polgári iskola, s így tovább.
— A b.-csabai polgári leányiskola, melyet a helybeli nőképző társulat tart fenn, az elmúlt tanév végével ismét 3000 forintnyi segélyben részesült f. 1876. évi szükségletei fedezésére a nagymélt. közoktatási minisztériumtól. Úgy látszik, a kormány jól fogja fel feladatát, midőn egy oly fontos tanintézetet, minő e leányiskola, mely egész megyénkben s messze annak határain túl is egyetlen a maga nemében, nem enged megbukni, hanem mindenképpen támogatja. Mégis érdemli a támogatást nemcsak anyagilag a kormány részéről, hanem különösen a szülők részéről, kiknek leánygyermekeik vannak; és nagy elismerésre érdemesek azon hölgyek, akik hovatovább többre szaporodva a nőképző társulat tagjai közé lépnek, s mások kapacitálása által is a társulat tagjai számát gyarapítják.
— A b.-csabai polgári leányiskola iskolaszéke a kormány támogatása folytán elhatározta, hogy a jövő 1876/77. tanévre már felállíttatik a IV. osztály is, s evégből egy negyedik tanszékre, melyhez a természettudományok tanításának a feltétele, s 900 forintnyi fizetés és 300 forint lakbér van kötve, pályázatot hirdet. Az okmányokkal felszerelt folyamodványok aug. 20-ig a nőképző társulat elnökéhez, Kemény M. úrhoz küldendők be.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. július 27., III. évf. 60. szám)
Szép cselekedet
A csabai izr. hitközség áldozatkészsége, különösen a tanügy terén, már régóta ismeretes. Újabban is a tanítóknak drágasági pótlékot szavazott meg, sőt az egyiknek fizetését 50 forinttal emelé. Mindenesetre szép cselekedet.
(Békés, 1875. február 14., IV. évf. 7. szám)
41 folyamodó
A csabai polgári leányiskola tanárául Donner Lajos soproni tanárjelölt választatott meg, mint akinek legszebb bizonyítványai voltak a 41 folyamodó között. Őszintén óhajtjuk, hogy a fiatal férfiúhoz kötött szép remények teljesedésbe menjenek. Ugyancsak ez iskola nőtanítójává Svesztics Betti k. a. lett, ki már több növendéket vett fel.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. október 4., I. évf. 36. szám)
A békés-csabai ág. hit. Reálgimnázium
Jelen cikkünk célja, hogy a csabai gimnázium 16, közvetlen pedig 10 évi történetét nem ugyan kronologikus egymásutánban, de azért amennyire lehet, tüzetesen leírjuk, hogy ezáltal a megye közönségét, különösen pedig azokat, kiknek gyermekeik nevelése szívükön fekszik, tájékoztassuk. Azért mondjuk, hogy 10 év óta, mert azóta igazgatja a gimnáziumot Horváth János úr, és csakis azóta emelkedett az a mai kor színvonalára.
Felállíttatott 1858-ban mint reálgimnázium a B.-Csaba városa által e célra adott 43.000 forint alaptőke alapján 3 osztállyal s ugyanannyi ideiglenes tanárral.
1860-ban hozzájárult a negyedik osztály egy negyedik ideiglenes tanárral.
1864-ben kezdődik a gimnázium valódi története: akkor új tanárokká lettek kinevezve Horváth János, Szomora Bertalan és valamivel később Melczer Kálmán. Igazgató Horváth János lett, ki a gimnázium átalakításának művét a legnemesebb buzgalommal azonnal megkezdette; ekkor különben a reálirány elejtetett, s az intézet tisztán gimnaziálissá tétetett.
1870-ben az algimnázium latin nyelvvel összekapcsolt négyosztályú polgári iskolává tétetett, s az előbbi rendes négy tanárhoz még egy adatott.
1872. januárban a polgári cím helyett reál vétetett fel, az osztályok és tanárok száma meghagyatván.
És ez utóbbi cím alatt működik a gimnázium most is, ámbár iránya határozottan gimnaziális, a reál cím csak arra való lévén, hogy aki a latin nyelvet tanulni nem akarja, az is felvétethessék. Tíz év alatt a gimnázium oly módon haladt elő, hogy a helyes oktatáshoz olyannyira szükségelt gépek, könyvtár stb. száma már oly nagy, hogy a helyiség szűk lett, s a mostani szereket sem lehetett célszerűen elrendezni, így például az egész régiség- és éremtár egy kis vörös katulyába van elhelyezve. (Nagyobbításáról még eddig nincs gondoskodva.)
Hogy azonban a számok elokvenciája tüntesse elő a derék igazgató s a tanárok ügybuzgalmát, elősoroljuk a gimnázium taneszközeinek számát.
Könyvtár: Ifjúsági könyvtár: 336 mű, 449 kötetben. Tanári könyvtár: 943 mű, 1464 kötetben.
Természetgyűjtemény: 105 db rovar, 987 db növény, 393 db ásvány, 62 db kagyló, 4 db kitömött madár.
Természettani szertár: 85 db természettani eszköz, 40 db tömörmértani test.
Régiség- és éremtár: 388 db régi pénz, 13 db érem.
A jelenleg működő tanári személyzet 6 tagból áll, nevezetesen Horváth János, Szomora Bertalan, Melczer Kálmán, Petrovics Sámuel, Soltész Nándor, Németh Lajos urakból.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 28. I. évf. 22. szám)
Egy nemes ügy
Hírlik, miszerint a Csabán építendő nőnövelde tőkéjének gyarapítására hangversenyt szándékoznak rendezni. A nemes ügy eme derék pártolói vegyék előlegesen is hódolatteljes tiszteletünket.
(Békés, 1872. december 22., I. évf. 38. szám)