A b.-csabai evangélikus algimnázium 1877. évi értesítőjéből a következő érdekesebb adatokat közöljük. Rendes tanár van négy, úm. Horváth János igazgató, Melczer Kálmán, Petrovics Soma és Szomora Bertalan urak. Kisegítők: Bartóky István, Donner Lajos, Fábry Károly és Németh Lajos urak. A római katolikus tanulókat Kaczvinszky Sándor káplán úr, az izraelitákat Hirschfeld József rabbi úr oktatta a vallástanból. A tanulók összes száma az év végén 90 volt, aközt „őstermelő”, azaz földműves szülők gyermekei 20-an, vallásra nézve 47 ágostai, 3 helvét, 8 római katolikus, 1 görög katolikus, 31 izraelita. Az ifjúsági könyvtárban 516, a tanáriban 1664 kötet könyv van. (Békésmegyei Közlöny, 1877. július 1., IV. évf. 52. szám)
A b.-csabai algimnázium nyári közvizsgája múlt pénteken tartatott meg az ev. kistemplomban nagy és válogatott közönség jelenlétében. Bármennyire elismerjük azt az igazságot, hogy a közvizsgák után nem lehet biztos ítéletet mondani valamely tanuló haladása felett, és hogy az ily nyilvános vizsgákon rendesen csak a kitűnőbbek szoktak felelni: mindazonáltal a csabai vizsgáról, melynek súlya az egy hétig tartott szigorlatokra esik, jó lélekkel elmondhatjuk, hogy sikerült. Nem vettünk észre semmi szemfényvesztést, semmi feltűnési vágyat sem a tanulók, sem a tanárok részéről; sőt ellenkezőleg, mind a tanulók, mind a tanárok bebizonyították, hogy ez év folytán is becsületesen dolgoztak. Az elöljáróság és a szülők örömmel és megelégedéssel távoztak a vizsgáról. Jólesett meggyőződniük afelől, hogy gyermekeik jó kezekre vannak bízva. A tanulók nyílt és nyugodt tekintete, értelmes és bátor felelete, amellett szerény magaviselete elárulták a tanítás öntudatos vezetését és a fegyelem helyes alkalmazását. A rendes tantárgyak mellett szép haladást észleltünk a rajzban és az énekben is. Szóval a derék tanárok, s élükön az igazgató, Horváth János úr, teljes mértékben megérdemlik a közönség elismerését és háláját. Csak egy hiányt vettünk észre a csabai gimnáziumnál a cenzúrák alkalmával, nevezetesen azt, hogy a tantermek egyáltalán nem felelnek meg az újabb kor pedagógiai követelményeinek. Jó volna e tekintetben is valami gyökeres javítást ‒ azaz új építést ‒ eszközölni. Reméljük, hogy a csabaiak buzgósága rövid időn ezen is segíteni fog! (Békésmegyei Közlöny, 1876. június 29., III. évf. 52. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A békés-csabai Ág. Hitv. Evang. Algymnasium értesitője. Békéscsaba : Algymn., 1868-1870 • A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaip. Szakközép : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1980 • Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Öregdiákok Baráti Köre, 2008
A B.-Csabán f. hó 12-én a városháza nagytermében tartott, és ifj. Fábry Károly ügyvéd úr fáradozásai által ténnyé vált nyilvános 1-ső felolvasás roppant érdekeltség és különösen szép hölgyeink részéről tanúsított tömeges látogatás mellett folyt le. Olvasott először Horváth János gimnáziumi igazgató úr a „testek általános tulajdonságairól”. E felolvasást, azonkívül, hogy a hallgatókat szakavatottan a testek természettani általános tulajdonságaival megismerteté, becses volt azért, mert a testek természettani tulajdonságait igen szellemdúsan az emberek némely szellemi tulajdonságaival állítá párhuzamba, úgyhogy a magában véve száraz alaptárgy igen érdekessé és mulattatóvá vált, és osztatlan tetszésben részesült. Fábry Károly úr az „állatok szelleméről” tartott egy igen mulattató felolvasást, fesztelen társalgási nyelvezetben, s e tárgybani auktoritások állításaira hivatkozva példákkal illusztrálta, hogy az állatoknak is van eszük, sokszor több, mint némelyik embernek, hogy vannak szenvedélyeik, erényeik. — Kedden, 14-én délután értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a felolvasandó művek előbb egy 3 tagú, erre kijelölt bizottság előtt olvastassanak fel, mielőtt a nagyközönség elé kerülnek. (Békésmegyei Közlöny, 1875. december 16., II. évf. 100. szám)
Csabán vasárnap du. 4 órakor Kemény Mihály, Csaba város országgyűlési képviselője tartá nagyszámú választópolgárok és hallgatóközönség előtt beszámoló beszédét. Elmondá röviden a lefolyt országgyűlés történetét, és szerényen hangsúlyozta, hogy csak közmunkásként támogatá a nép nagyjait és vezéreit, mert vezérszerepre nem vágyott. Most szabadelvű, és az országos Szabadelvű Párt programját utógondolat nélkül magáénak vallja. Beszéde végén Horváth János gimn. igazgató a választók nevében üdvözlé, és a képviselő-jelöltséggel újra megkínálta. Kemény Mihály pedig késznek nyilatkozott elfogadására. (Békésmegyei Közlöny, 1875. június 3., II. évf. 44. szám)
Jelen cikkünk célja, hogy a csabai gimnázium 16, közvetlen pedig 10 évi történetét nem ugyan kronologikus egymásutánban, de azért amennyire lehet, tüzetesen leírjuk, hogy ezáltal a megye közönségét, különösen pedig azokat, kiknek gyermekeik nevelése szívükön fekszik, tájékoztassuk. Azért mondjuk, hogy 10 év óta, mert azóta igazgatja a gimnáziumot Horváth János úr, és csakis azóta emelkedett az a mai kor színvonalára. Felállíttatott 1858-ban mint reálgimnázium a B.-Csaba városa által e célra adott 43.000 forint alaptőke alapján 3 osztállyal s ugyanannyi ideiglenes tanárral. 1860-ban hozzájárult a negyedik osztály egy negyedik ideiglenes tanárral. 1864-ben kezdődik a gimnázium valódi története: akkor új tanárokká lettek kinevezve Horváth János, Szomora Bertalan és valamivel később Melczer Kálmán. Igazgató Horváth János lett, ki a gimnázium átalakításának művét a legnemesebb buzgalommal azonnal megkezdette; ekkor különben a reálirány elejtetett, s az intézet tisztán gimnaziálissá tétetett. 1870-ben az algimnázium latin nyelvvel összekapcsolt négyosztályú polgári iskolává tétetett, s az előbbi rendes négy tanárhoz még egy adatott. 1872. januárban a polgári cím helyett reál vétetett fel, az osztályok és tanárok száma meghagyatván. És ez utóbbi cím alatt működik a gimnázium most is, ámbár iránya határozottan gimnaziális, a reál cím csak arra való lévén, hogy aki a latin nyelvet tanulni nem akarja, az is felvétethessék. Tíz év alatt a gimnázium oly módon haladt elő, hogy a helyes oktatáshoz olyannyira szükségelt gépek, könyvtár stb. száma már oly nagy, hogy a helyiség szűk lett, s a mostani szereket sem lehetett célszerűen elrendezni, így például az egész régiség- és éremtár egy kis vörös katulyába van elhelyezve. (Nagyobbításáról még eddig nincs gondoskodva.) Hogy azonban a számok elokvenciája tüntesse elő a derék igazgató s a tanárok ügybuzgalmát, elősoroljuk a gimnázium taneszközeinek számát. Könyvtár: Ifjúsági könyvtár: 336 mű, 449 kötetben. Tanári könyvtár: 943 mű, 1464 kötetben. Természetgyűjtemény: 105 db rovar, 987 db növény, 393 db ásvány, 62 db kagyló, 4 db kitömött madár. Természettani szertár: 85 db természettani eszköz, 40 db tömörmértani test. Régiség- és éremtár: 388 db régi pénz, 13 db érem. A jelenleg működő tanári személyzet 6 tagból áll, nevezetesen Horváth János, Szomora Bertalan, Melczer Kálmán, Petrovics Sámuel, Soltész Nándor, Németh Lajos urakból. (Békésmegyei Közlöny, 1874. június 28. I. évf. 22. szám)
Dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi ev. püspöknek felavatása s beiktatása f. év október 1-én Pesten az ottani ev. templomban ment véghez számos közönség s küldöttségek jelenlétében. A fölavatást a leköszönt püspök, dr. Székács végezte, kitől báró Podmaniczky Frigyes megható szavakban vett búcsút a kerület nevében. Az isteni tisztelet után folytatását vette a bányakerületi közgyűlés, hol az elnöki széket az újonnan választott püspök elfoglalván, egy hatásos beszédet tartott, melynek határozott s világos tartalma a hallgatókra a legjobb benyomást tette. Általában rég nem fogadott be a pesti ev. díszterem oly nagy s díszes hallgatóságot, mint a jelenlegi közgyűlésen. ••• Hétfőn, október hó 7-én délutáni 2 órakor érkezett Csabára főtisztelendő Szeberényi Gusztáv bányakerületi ev. szuperintendens. A vasútnál Szemián Sámuel főjegyző fogadta, innen számos kocsi, 25 lovas s zenészek kíséretében, a nép éljenei közt fél kettőkor érkezett a főtérre, hol végigláthatlan tömeg fogadta őt; a helybeli kisdedóvósné két kis koszorús gyermeket ölébe véve, a püspök kocsija elé ment, s midőn ez hozzájuk ért, a kicsinyek a koszorúkat a kocsiba dobták. Ezeknek példáját követték a nagyobb leányok. Útja levelekkel s virágokkal volt hintve, az ág. hitv. nagytemplom ajtaja előtt gyönyörű diadalív volt emelve, mely alatt a folyton elébe hulló koszorúk közt áthaladva a templomba ment, hova nagy néptömeg kísérte. Itt Horváth János, az itteni gimnázium igazgatója megható beszéddel fogadta, ennek utána Kubinyi Pál adta át őt az egyháznak, mire a püspök híveihez szívből eredt beszédet tartott. Ennek bevégezte után a nép lakására kísérte. Este tiszteletére fényes közvacsora tartatott, hol lelkesítőn énekelte az e célra alakult dalárda az egri lantosból kivett ezen sorokat: „Isten tartsa számos éven át, üdv, szerencse szálljon rá!” (Békés, 1872. október 13., I. évf. 28. szám)
