Petrovszky Pál, Csaba városának hosszú időn át volt bírája és albírája tegnap délután egy órakor szélhűdés következtében elhalálozott. Még délig a Fiume kávéházban kedélyesen társalgott, s a rosszullét semmi nyoma sem volt rajta észlelhető. Derék, jellemes polgár volt, ki osztatlanul bírta Csaba polgárainak bizalmát, s így elhunyta a legméltóbb részvétet keltett.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. október 20., VII. évf. 202. szám)
Címke: gyászhír
Szomorú hír
Csorvásról szomorú hírt közölnek velünk. Nemzetünk nagy költőjének, Petőfi Sándornak öccse, Petőfi István, gutaütés folytán meghalt. Hosszú évek óta Geiszték birtokán, Kis-Csákón mint tiszttartó élt, vagyis jobban mondva a Geiszt család teljhatalmazottja, barátja és tanácsadója volt. A gazdasági szaklapokban gyakran találkoztunk kitűnő szakértelemről tanúskodó cikkeivel, s lapunknak is az 1874. és 1875. években rendes közgazdasági munkatársa volt. A héten itt Csabán beszéltek még vele barátai és ismerősei, kik nem is gondoltak arra, hogy az életerős férfit oly rögtönösen éri utol a halál! Nyugodjék békével! Emléke, szelíd, becsületes arca sokáig felejthetlen fog maradni e megyebeliek előtt! — Petőfi Istvánt vasárnap délután temették el a megye közönségének, de a fővárosból is lejött számos vendég mély részvéte mellett a csákó-pusztai temetőben. B.-Csabáról Sztraka György és Varságh Béla urak adták meg az elhunytnak az utolsó tiszteletet.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. május 1., VII. évf. 83. szám; 1880. május 4., VII. évf. 85. szám)
Hűke József (1815‒1880)
Egy derék tisztviselővel ismét kevesebb van. Hűke József, Csaba városának 33 éven át buzgó, lelkiismeretes jegyzője csütörtökön reggel 8 órakor elhunyt. A koros férfiú régóta betegeskedett, mindamellett hivatalos teendőit még a legutóbbi hetekben is pontosan igyekezett teljesíteni. Békés megyében született, itt nevelkedett. Mintegy 32 éves korában jött Csabára, hol azóta folytonosan köztiszteletben vitte hivatalát. A csabai közönség abban mutatta ki az elhunyt iránti kegyeletét, hogy temetésén a rossz idő dacára tömegesen jelent meg megtenni neki a végtisztességet. A sírnál Szemián Sámuel főjegyző megható beszédben búcsúzott el az elhunyt pályatárstól.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 11., II. évf. 42. szám)
Hamza Sámuel (1829‒1880)
Hamza Sámuel, a b.-csabai Fiume vendéglő bérlője, tizenhárom napi súlyos szenvedés után, vasárnap du. 3 órakor jobblétre szenderült. Mindenki, aki közelebbről ismerte, bizonyára sajnálni fogja, hogy ez egyszerű, értelmes polgár legszebb férfikorában itt hagyta az életet. Tegnap délután tartatott meg a gyászszertartás a csabai közönség legmélyebb részvéte mellett, kinek kedvence volt. Nyugodjék békében!
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 16., VII. évf. 52. szám)
Meghalt Polner Lajos
Megyei közéletünknek egyik legismertebb alakja, Polner Lajos, a megyei törvényhatóság, a közigazgatási bizottság és B.-Csaba város képviselő-testületének tagja, vasárnap, f. hó 8-án, kétheti betegség után, tevékeny életének 65. évében meghalt. A Bach-korszak alatt főszolgabírója volt a csabai járásnak. Ritka szorgalom és takarékosság által nagy vagyonra és szép társadalmi állásra tett szert. Béke lengjen hamvai fölött!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 10., VI. évf. 55. szám)
Gyász
Krcsmárik János, Csaba város egyik érdemes jegyzője, ki hosszú évek során vitte kitűnő szorgalommal e hivatalt, f. hó 18-án hosszú szenvedés után, életének 51. évében meghalt. Ő kezelte a városi adó- és telekkönyvi ügyeket, és alig van Csabán család, kinek birtokviszonyait emlékezetből ne ismerte volna. A város egy nagy, szorgalmas, szakmájában jártas tisztviselőt, barátai egy víg kedélyű társalgót, családja egy kitűnő családapát vesztett benne.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. november 22., IV. évf. 93. szám)
Deák Ferenc
Deák Ferenc, hazánk nagy fia, a legönzetlenebb jellem, a bölcs államférfi, 1876. évi január hó 28-án, éjjeli egynegyed tizenkettőkor fejezte be áldásdús életét, melyet kora ifjúságától fogva, hű szíve dobogásának megálltáig e hon üdvére fordított. Áldás és kegyelet a nagy férfi emlékére, ki a maga egyszerűségében volt e haza egyik legnagyobb fia! Az ország gyászba borul. Csaba városa és a csabai kereskedelmi csarnok a gyászhír vétele után azonnal kitűzték a gyászlobogót. Fényeskedjék nekie az örök üdv, az élők pedig vegyenek példát a nagy halotton, és „Magyarország nem volt, hanem lesz!”
(Békésmegyei Közlöny, 1876. január 30., III. évf. 9. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A haza bölcse emlékezete : versek Deák Ferencről, 1803–2003. Főszerk.: Árpás Károly. Szeged : Bába Kiadó, 2003
• Az élő szobor adomák, anekdoták tükrében : történetek Deák Ferencről. Főszerk.: Árpás Károly. Szeged : Bába Kiadó, 2003
• Cieger András: 1867 szimbolikus világa : tanulmányok a kiegyezés koráról.Budapest : MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2018
• Csengery Antal: Csengery Antal összegyűjtött munkái. 2. kiad. Budapest : Kilián, 1884
• Csengery Antal: Deák Ferenc emlékezete. Budapest : Franklin, 1887
• Deák Ágnes: Deák Ferenc. Budapest : Vince Kiadó, 2003
• Deák Ferenc élete és kora. Hiller István et al. Budapest : Pannonica Kiadó, 2003
• Deák Ferenc, 1803–1876 : emlékalbum. A tanulmányok szerzői Basics Beatrix et al. Budapest : Kossuth, cop. 2003
• Deák Ferenc: Deák Ferenc műveiből. Budapest : Franklin-Társulat, 1934
• Deák Ferenc: Deák Ferenc. Budapest : Új Mandátum Könyvkiadó, 1998
• Deák Ferenc: Deák Ferencz beszédei. Budapest : Franklin-Társulat, 1882–1898
• Deák Ferenc: Deák Ferencz válogatott munkái. Budapest : Lampel, 1905
• Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. Budapest : Osiris Kiadó, 2001
• Deák Ferencz élete : emlékkönyv. Szerk.: Áldor Imre. 2. kiad. Budapest : Franklin-Társulat, 189?
• Deák Ferencz emlékezete. Szerk.: Törs Kálmán. Budapest : Deutsch, 1876
• Egry Irén: Deák Ferenc : történeti arckép. Budapest : Singer és Wolfner, 1941
• Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja. Budapest : Révai, 1932
• Eötvös Károly: Deák Ferencz és családja. Budapest : Révai, 1905
• Estók János: Igazság és törvény : Deák Ferenc élete. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003
• Fekete Sándor: A nemzet prókátora : emlékezés Deák Ferencre. Budapest : Magvető, 1976
• Ferenczi Zoltán: Deák élete. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1904
• “Jól esik köztetek lenni …” : női sorsok, szerepek Deák Ferenc környezetében. Szerk.: Kiss Gábor. Zalaegerszeg : Deák Ferenc Megyei és Városi Kvt., 2015
• Király Béla: Deák Ferenc. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1993
• Kónyi Manó: Deák Ferencz miért nem ment el az 1843-diki országgyülésre? Budapest : Franklin, 1889
• Körmöczi Katalin: “… a mi megmarad, forditsa jó czélokra” : Deák Ferenc hagyatéka. Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 1992
• Laveleye, Emil: Deák Ferencz. Pest : Ráth, 1869
• Molnár András: A fiatal Deák Ferenc : a felkészülés és a zalai pályakezdet évei, 1803–1833. Budapest : Osiris Kiadó, 2003
• Nedeczky István: Deák : a képviseleti alkotmány megalapitása. Budapest : Rudnyánszky ny., 1876
• Pulszky Ferenc: Ábránd és valóság. Budapest : Aigner, 1888
• Pulszky Ferenc: Jellemrajzok : Eötvös, Széchenyi, Deák, Dessewffy Aurél. Budapest : Aigner, 1888
• Sarlós Béla: Deák és a kiegyezés. Budapest : Gondolat, 1987
• Széll Kálmánné: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből. Budapest : Szépmíves, 2017
• Tanulmányok Deák Ferencről. Szerk.: Baranyai György et al. Zalaegerszeg : Zala M. Lvt., 1976
• Wlassics Gyula: Deák Ferenc. Budapest : Franklin-Társulat, 1923
• “Zalának büszkesége” : helyszínek, arcok, események Deák Ferenc életéből. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg : Zala M. Lvt., 2003
Boczkó Dániel
Tőlünk nem függő okok miatt csak elkésve jelezhetjük B.-Csaba városa országgyűlési képviselőjének s Békés megye bizottmányi tagjának folyó hó 9-én csabacsűdi birtokán, 81 éves korában történt kimúlását. A köztiszteletben részesült ősz hazafi a magyar képviselőház legidősebb tagja volt, s rendíthetlen hazafisága által, éltében minden pártok közös elismerését érdemlé ki személye iránt. Az ő honfiérdemei sokkal ismeretesebbek, semhogy azok részletes felemlítésébe
bocsátkozni szükséges volna, s ha egyet azok közül mégis felemlítünk, tesszük azt annak igazolására, hogy a történelem is méltányolá, elismeréssel jegyzé fel hazafitettének azon egyikét, mely legtöbb fényt áraszt a boldogultra. Horváth Mihály jeles történészünk a magyar függetlenségi harcról írt munkájában, az 1849. évi február 8-án vitt aradi ütközet rajzát adván, annak sikerét Boczkó Dániel (akkor kormánybiztos) erélyes és bátor fellépésének tulajdonítja, ki a harc tüzében ‒ a már-már hátráló magyarok elé állván ‒ ezeket visszatereli, s a 29. zászlóaljat lelkesítő szavakkal az ellenség megrohanására buzdítván, oly nagy lőn a szavainak hatása, hogy a magyarok, dacára az őket fogadott gyilkoló kartácstűznek, az ellenségre rohantak, annak nagy részét levágják, leszúrják, és a városból lőszerei hátrahagyásával kiűzik.
Ez egy tette magában véve is elég arra, hogy emlékét megörökítse a férfiúnak, kinek sírja felett egy ország kegyelete lebeg.
⁕ ⁕ ⁕
Boczkó Dániel temetése Pesten 12-én, délután fél 3 órakor ment végbe a Szövetség utcából. A Pesten időző képviselőkön kívül ügyvédek, polgárok, a presbitérium tagjai is számosan voltak jelen a végszertartáson, melyet Székács József evangélikus püspök végzett. A rövid, de tartalmas szónoklat után a Nemzeti Színház énekkara énekelt el egy gyászdalt. A holttestet egész a vámig kísérte a tömeg, ahonnan aztán a jó barátok és Csaba város küldöttei mentek a holttetemmel a temetőig. A tetemet a családi sírboltba fogják eltemetni.
(Békés, 1870. szeptember 25., II. évf. 39. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. szerk.: Jancsó Benedek. Arad : Monographia-bizottság, 1892-1895.
Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti. szerk.: Pálmány Béla. Budapest : Magyar Országgyűlés, 2002. 127–128. p.
Boczkó Dániel, az aradi csata elfeledett hőse. összeáll.: Baur Edina. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 62. szám (1998. március 14–15.) 11. p.
Boczkó Dániel. (1789–1870.) In: Vasárnapi Ujság, 17. évf. 45. szám (1870. november 6.) 1–2. p.
Boczkó Dániel. In: Békés, 2. évf. 39. szám (1870. szeptember 25.) 3. p.
Bukovinszky István: Ki volt Boczkó Dániel? In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 114. szám (1988. május 14.) 7. p.
Czeglédi Imre: Boczkó Dániel, az 1848–1849. évi szabadságharc kormánybiztosa. In: Békési Élet, 13. évf. 4. szám (1978) 435–445. p.
Felavatták Boczkó Dániel mellszobrát. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 195. szám (1998. augusztus 21.) 1., 3. p.
Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története. Budapest : Lampel, 1894–1898.
Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozográfiája : 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 235. p.
Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig I. Orosháza : Orosháza Város Önkormányzata, 1994. (
Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. vál. és sajtó alá rend. Jároli József. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1998.
Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja, 1825–1848. Budapest : Argumentum Kiadó : Országgyűlés Hiv., 2011.