BékésmegyeiKözlöny – Oldal 24

Karácsony

A nagy és szent karácsonyi ünnepnapok küszöbén állunk, melyet kitűnő költőnk méltán nevezett „a családok ünnepnapjának”. Mindenki siet áldozatot hozni a templom és családi kör oltárára egyképpen, s bizonyára kedves az, az Úr előtt, s az áldozó előtt is. Még most csak a „praeparáczió” napjai vannak, és siet mindenki, hogy karácsony napjai készen találják. Ilyenkor apa és fiú, mátka és kedves, de még a kérelmeikben megcsalatottak is előveszik ajándékaikat, könnytől ragyogó szemmel nézik ezeket, csakhogy az elsők szemeiben örömkönnyek úszkálnak, még az utóbbiakéban bánatság tolta könnyek peregnek alá. — Az élet útjai többfélék.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 21., III. évf. 102. szám)

Svéd hölgyek hangversenye

A Wildeberg Hilda (I. szoprán), Aberg Amy (II. szoprán), Petterson Maria (I. alt) és Söderlund Vilma (II. alt) alkotta svéd hölgynégyes, akik a stockholmi kir. zenede tagjai, december 12-én, kedden este tartá B.-Csabán a városháza dísztermében hangversenyét. A ritka élvezetű előadásra, melyet a technikai kivitel szabatossága, a rendkívüli, orgonaszerű harmónia jellemez leginkább, Békés megye színe-java sereglett össze, és egyetlen hely sem volt üres. Ha nekünk okunk van megelégedve lenni a műélvezettel, melyet a svéd hölgyek nyújtottak, ők sem panaszkodhatnak, mert bizonyára 400 forint tiszta jövedelmük maradt. Két magyar dalt is énekeltek, csodálatra méltó érzéssel, és mondhatjuk, hogy a magyar népdal ily művészettel előadva nagyon megállja helyét a svéd és norvég népdalok mellett. Svéd- és Norvégországban bizonyosan úgy tetszenének, mint nekünk a maga nemében szinte eredeti idegen dalok.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 14., III. évf. 100. szám)

Pavilon Stockholmban — Forrás: Vasárnapi Ujság,44. évf. 30. szám (1897)

Az első oltár

A b.-csabai szőlőbeli új templom elkészült, s múlt vasárnapon fel is szenteltetett. E templom oltára említésre méltó, mert igen régi készítmény: első oltára volt a csabai ev. egyháznak, még az 1728. évben készült Budán, és ezen új templom számára lényegesen átalakíttatott. Havran Pál asztalos, nemkülönben Venczel Mihály aradi aranyozó ügyességét, szakavatottságát nem lehet nem kiemelni, melyet eme másfél százados oltár újjáátalakítása körül tanúsítottak. E megtekintésre méltó művük által szép emléket hagynak maguk után az utókornak.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 10., III. évf. 99. szám)

Erzsébethelyi templom — Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Sár

Azon idegenek, akik mostanában a különféle vonatokkal éjjel érkeznek meg Csabára, hogy itt kiszálljanak, éppen nem irigylésre méltók. A Fiume szálloda omnibusza a nagy sár és a híres rossz út miatt, melyet nemigen javítanak, ki nem mehet, a bérkocsisok pedig nem akarnak kimenni, s így az idegenek, bundákkal és bőröndökkel, szitkozódva, gyalog kell azt a szép kellemes sétát megtenni. Ha az illető kocsisok, kik az érkezőket máskor ‒ mikor jó idő van ‒ behozzák, csakugyan bérkocsisok; akkor a b.-csabai rendőrség igen helyesen cselekednék, ha az éjjeli kimenetelt is kötelességükké tenné, ellenesetben pedig engedélyüket elvenné, és olyanoknak adná, kik egy kis sártól meg nem ijednek.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 30., III. évf. 96. szám)

Táncterem Csabán

Sztraka Ernő és Ficker Lipót urak Csabáról e napokban Budapesten járván, megtekintették az ottani kiválóbb köztermeket, hogy azok mintájára a csabai helyi viszonyoknak megfelelőleg készíttethessék a tavasszal építendő csabai táncterem. Meg vagyunk győződve, hogy Sztraka mérnök úr ügyesen fogja tudni értékesíteni Pesten szerzett tapasztalatait; mi csak egyre volnánk bátrak őt figyelmeztetni, nevezetesen, hogy a fősúlyt ne a táncteremre, hanem egy oly terem építésére fektesse, mely mindenekfelett műelőadásokra legyen szánva. Táncolni jó zene mellett lehet kevésbé fényes teremben is, de műelőadást csak az akusztika szabályai szerint épült helyen lehet tartani.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 26., III. évf. 95. szám)

Mi számít zugiskolának

Bánhegyi István Békés megyei tanfelügyelő a napokban ismét Csabán járt, és az izr. iskolák iskolaszékével a tanítók állandó alkalmazása iránt értekezett, mert csak akkor, ha a törvény eme követelményének elég tétetik, fog a b.-csabai izr. hitközség iskolája nem zugiskolának tekintetni. Az iskolaszék nem idegenkedik ezen feltétel teljesítésétől, és csak a most alkalmazásban lévő tanítókra nézve nem akarja kiterjeszteni az állandósítást. Nézetünk szerint ezen ok nem alapos, mert az állandó alkalmaztatás nem azt teszi, hogy a tanító, ha meg nem is felel feladatának, nem volna elbocsájtható; csak azt, hogy ok nélkül vagy egyik-másik községi tag szeszélye folytán ‒ tehát önkényből ‒ el ne legyen bocsátható, hanem csak akkor, ha szinte a törvényben előírt fegyelmi eljárás és vizsgálat, tehát a kompetens közegek határozata folytán hivatása méltó betöltésére csakugyan alkalmatlannak ítéltetik.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 16., III. évf. 92. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Révész Fülöp: A Békéscsabai Izraelita Hitközség múltja és jelenje. Békéscsaba : Tevan ny., 1926

Lakodalmas idény

Csabán a lakodalmas idény ismét bekövetkezett. A sok lakodalomból következtetve, a nép az idén jobb kedvű, mint tavaly, mert többen házasodnak. Vagy vigadva sír a magyar?
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 5., III. évf. 89. szám)

Menyasszonytánc — Forrás: Vasárnapi Ujság, 35. évf. 53. szám (1888)

Kapcsolódó irodalom:

• Beck Zoltán: Adjon Isten minden jót ez új esztendőben … : ünneplő népszokások Békés megyében.Békéscsaba : Tevan Andor Gimn., Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Isk., 1989
• Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében : néprajzi cikkek, tanulmányok. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Művelődésügyi Oszt. ; Orosháza : Városi Tcs., 1974
• Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt., 1971

Halotti tor

A napokban furcsa véletlenből úgy Csaba, mint Békés városa végén, az utolsó házaktól legfeljebb 20 lépésre, eldűlt lovaknak csontvázai hevertek, melyeken a varjúk tartották víg halotti torukat. Tekintve, hogy az ily dolgok nemcsak az esztétikai érzetet mélyen sértik, de hogy az ily eldűlt állatoknak rothadásba átmenő húsának kigőzölgése sokszor ragadós betegségeknek szülője: igen kívánatos volna, ha nevezett két város t. elöljárósága ilyenek kivitelére külön helyet jelölne ki, és szigorú szabályrendelettel azoknak máshová leendő hordását eltiltaná.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 26., III. évf. 86. szám)

Lovak az itatónál — Forrás: Vasárnapi Ujság, 29. évf. 53. szám (1882)

Nyelvmester

Alig hihető, de mégis úgy van, hogy B.-Csabán eddig egyetlen nyelvmester sincsen. Ezen hiányon most már segítve van. A napokban telepedett le Csabán Schönfeld Sámuel nyelvmester úr, ki eddig Lippán, a zárdai nőnöveldében tanította a francia, angol és olasz nyelvet, és most ugyanezen nyelveken, valamint a kereskedelmi tudományokban is oktatást kíván adni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 26., III. évf. 86. szám)

Lippai török bazár — Forrás: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 47. szám (1895)

Csabai harangok

— Csütörtökön kondult meg először a b.-csabai 53 mázsás új nagyharang, első harangszava a béke volt (Friede sei ihr erst Gelänte), de második kongása tüzet jelzett; csütörtökről péntekre eső éjjel ugyanis a Szoros utcában tűz támadt, mely Botyánszki András szűcsmester és Bjelik János földmíves házát hamvasztotta el. A két ház állítólag egyszerre égett, miért is szándékos gyújtogatást gyanítanak.
— Múlt héten a szőlőbeli csabai új templomra is felhúzták harangjaikat. A volt két acélharanghoz erélyes lelkészük közbenjárása folytán még egy harmadikat is szereztek, melyet vasárnap de. isteni tisztelet után szenteltek fel. Az ez alkalomra megjelent nép a templom homlokzata előtt, szabad ég alatt buzgó áhítattal énekelte az Erős vár a mi Istenünk kezdetű zsoltárt, és ennek eléneklése után felállt t. Linder Károly lelkész úr, és gyönyörű alkalomszerű imát mondott. A felszentelő beszédet nt. Haan Lajos lelkész úr tartotta, röviden előadván a harangok keletkezését s azok célját, aztán az elismerés jeleivel kiemelte e népnek az egyház gyarapodása körül tanúsított áldozatkészségét, buzgóságát; intette, buzdította őket a vallásosságban továbbra is tántoríthatlan állhatatosságra. Az áldás után ünnepélyes lassúsággal megkondult a harang, és a néptömeg csendességben szétoszlott.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 8., III. évf. 81. szám)