A Békés Megyei Könyvtár helyismereti Wordpress honlapja
A csabai polgári kör mint rendesen az idén is megünneplé március 15-ét közvacsorával, melyen igen szép hazafias szellemű pohárköszöntéseket mondottak, melyeknek tartalma ment volt minden túlzástól, és a nemzet jogos és teljesíthető kívánságai hangoztattak csak.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 18., IV. évf. 22. szám)
A csabai nagyvásár pénteken vette kezdetét, mint közönségesen esővel beköszöntve. Valóban szánalomra méltó nézni, a köznép hogy hajtja be az eső és térdig érő sár dacára lábasjószágát, hogy gázol térdig a pocsolyában, csakhogy túladjon rajta, és hátralékos adóit megfizethesse. No de „megvirrad még valaha, nem lesz mindég éjszaka”, illetve sár!
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 25., IV. évf. 16. szám)
Varságh János fővárosi és udvari fényképész urnák azon b.-csabai népviseleti képei, melyek közül egy nemrég a Vasárnapi Újságban is megjelent, méltó feltűnést okoznak a fővárosban. Vajon nem volna-e jó ezen képeknek egy sorozatát a Békés megyei múzeum számára megszerezni? Úgy emlékezünk, hogy a mívelődéstörténelmi társulat egyik feladatát az is képezi, hogy a nép szokásait képekben is megörökítse.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 15., IV. évf. 13. szám)
Egy szegény ember azzal lépett be egy boltba, mely előtt postai gyűjtőszekrény volt alkalmazva, hogy a posta ott van-e? Ott künn, ahol a szekrény van, volt a válasz. Kiment az ember, s bekiált a szekrény nyílásán: „Dicsértessék az Úr! Itt küldök a fiamnak egy ezüstforintot, szolgáltassák a kezéhez mielébb… Isten áldja meg.” Bedobta a forintot, s nyugodtan távozott. Hogy mi lett a forinttal, arról hallgat a krónika.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 4., IV. évf. 10. szám)
A Csabai Kereskedelmi és Hitelbank, melyhez annyi alapos reményt kötöttünk mi gazdák, közelebb tartott évi gyűlésén a likvidációt elvben kimondván az efelett végleg határozó gyűlés egybehívását elhatározta. Volt ok nem egy, mely e szegény intézet életének megrövidítésére hatott, de sikerületlenségének fő oka az volt, hogy csekély tőkével alakult, s működését aránytalan rendes kiadás terhelte, a múlt évben például bevétele volt 7000 forint, kiadása 12.000 forint. A deficit közt egyébiránt bizonyos terményapadások is szerepelnek 1000 forintban, mely apadás kérdését a legszorgosabb vizsgálódás se bírta úgy megoldani, hogy akár indokoltsága, akár valamely hűtlenkedés konstatálható lett volna, s tehát fenn kellett annak maradni a részvényesek nem kis bosszúságára. További vizsgálatot hosszas tanácskozás után a gyűlés elvégre is mint célra nem vezetőt feleslegesnek ítélt, elfogadta a helyzetet úgy, amint az elébe terjesztetett végzetes számokban. Szóval ezen intézet, melynek célja üdvös, élete hosszú betegség volt, maholnap pályáját befejezi, s életével annyit tett, hogy hasonló új intézet létesítése előtt az ajtót hosszú időre bezárta.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 22., IV. évf. 15. szám)
A b.-csabai tanítóegylet f. hó 18-án tartotta utolsó ülését. Az elnök zárbeszédében elmondá, hogy a múlt évben a tagok száma 24 volt, hogy 10 gyűlés tartatott, 13 munka olvastatott fel és képezte vita tárgyát. A népiskolai takarékpénztárak és kézimunka-tanítás kérdéseiben az ellenzők sorába állott. A tanügyi lapirodalomról az idén nem tétettek jelentések, gyakorlati előadások tartása is elmaradt. De nagy tevékenységet fejtett ki az egylet a Békés megyei tanítóegyesület felállításában. Ezen jelentés felolvasása után a csabai egylet kimondá feloszlását, s egyúttal újra megalakult mint a megyei egyesület fiókja. A megyei egylet igazgatóbizottmánya által ajánlott rendtartási szabályokat megvitatta és kevés változtatással magáévá tette. Elnöknek Zsilinszky Endre polgári leányiskolai igazgató, jegyzőnek Kesjár Márton, pénz- és könyvtárnoknak Uhrin Pál tanítók választattak meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 28., IV. évf. 8. szám)
1876-ban született összesen 1713, fiú 860, leány 853; ezek közt volt törvénytelen 36, ikrek 17 esetben. Házasult 410 pár. A halottak száma 972, férfi 510, nő 462, az életkort tekintve 0‒1 évig 343, 1‒5-ig 238, 5‒10-ig 49, 10‒20-ig 42, 20‒30-ig 57, 30‒40-ig 39, 40‒50-ig 47, 50‒60-ig 55, 60‒70-ig 53, 70‒80-ig 38, 80‒90-ig 9, 90‒100-ig 2. A szülöttek száma 741-gyel múlja fölül az elhaltakét, mely arány mutatja, hogy az elmúlt évben az egészségi viszonyok kedvezőek voltak, kedvezőbbek, mint az 1875. évben is, melyben a szaporulat 448 volt. • A városi kórházban gyógykezeltetett 130 beteg: férfi 75, nő 52; ezek közül gyógyult 102, javult 15, meghalt 13. A szegények házában jelenleg ápolás alatt van összesen 31 egyén, éspedig 20 férfi, 11 nő.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 18., IV. évf. 5. szám)
Az öngyilkossági esetek Csabán is aggasztó számban fordulnak elő. Ősz óta már hat ily eset volt, az utolsó a napokban történt a kórházban, hol egy beteg nő gyufavégekről lekapart foszforoldattal vetett életének véget. Valóságos járvány az öngyilkosság napjainkban, mint volt a boszorkányság, míg üldöztetett.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 11., IV. évf. 3. szám)
Csabán a tavasszal a nagy tánctermet és kaszinói helyiséget lebontják, és helyébe nagyobbszerű emeletes épületet emelnek, melyben díszes táncterem, kaszinói helyiség az emeleten, földszinti boltok és egy másik terem polgári bálok, esetleg színielőadások tartására lesznek elhelyezve. A terv most van készülőben. A nagyterem és tartozékai igen díszesek lesznek. Az építkezés még ez évben befejeztetik, úgyhogy jövő ilyenkor a teremben már mulathatunk, ha lesz mitől és miből.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 4., IV. évf. 1. szám)
A csabai rabbinátus kerületébe tartozik Csaba, Gyoma, M.-Berény, Endrőd, Kígyós és Kétegyháza. Adataink szerint Csabán van 1300, Gyomán 350, M.-Berényben 250, Endrődön 200, Kígyóson 40, Kétegyházán 50, összesen 2200 zsidó. Született e kerületben a múlt évben leány 47, fiú 49, összesen 96, elhalt nő 17, férfi 15, összesen 32, szaporulat 64.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 7., IV. évf. 2. szám)