Békéscsaba – Oldal 22 – Csabai szemelvények

Üléseztek a tanítók

A Békés megyei tanítóegyesület csabai fiókja március 8-án rendes havi ülést tartott, melynek tárgyait az apróbb egyesületi ügyeken kívül két előadás képezte. Az első Zsilinszky Endre egyesületi elnök székfoglaló beszéde volt, melyben a b.-csabai tanítóegyesület történetét adta elő, annak keletkezésétől megszűnéséig, vagyis a megyei tanítóegyesületnek a múlt nyáron általa lett megalkotásáig s az abba való beleolvadásáig. A másik előadást Szomora Tivadar ev. tanító tartotta azon okokról, melyek itt helyben a tanítás sikerét leginkább akadályozzák a tanító hibáján s az iskolán kívül. Szerinte az akadályok: a szülők közönye gyermekeik nevelése, az iskola, tanító s egyes tantárgyak (természetrajz) iránt; továbbá a gyermekek gyakori ok nélküli mulasztása, végre a rossz társaságok, melyektől a gyermeket nem óvják a szülök. E bajok orvoslására legjobb szernek a népkönyvtárakat, melyek a tudvágyat ébresztenék, a szülőkkel való érintkezést, amely a tanító és szüle közti viszonyt bensőbbé teheti, végre a szigorúbb felsőbb felügyeletet, mely nélkül a tanító minden erőlködése haszontalan, ajánlja. Mások több bajt és orvoslatot is felemlítettek, s a vita igen élénk volt.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 18., IV. évf. 22. szám)

Könyvosztás — Forrás: Vasárnapi Ujság, 47. évf. 47. szám (1900)

Március 15.

A csabai polgári kör mint rendesen az idén is megünneplé március 15-ét közvacsorával, melyen igen szép hazafias szellemű pohárköszöntéseket mondottak, melyeknek tartalma ment volt minden túlzástól, és a nemzet jogos és teljesíthető kívánságai hangoztattak csak.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 18., IV. évf. 22. szám)

Pilvax-kávéház (Budapest) — Forrás: Vasárnapi Ujság, 44. évf. 11. szám (1897)

Nagyvásár

A csabai nagyvásár pénteken vette kezdetét, mint közönségesen esővel beköszöntve. Valóban szánalomra méltó nézni, a köznép hogy hajtja be az eső és térdig érő sár dacára lábasjószágát, hogy gázol térdig a pocsolyában, csakhogy túladjon rajta, és hátralékos adóit megfizethesse. No de „megvirrad még valaha, nem lesz mindég éjszaka”, illetve sár!
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 25., IV. évf. 16. szám)

Hazatérés a vásárról — Forrás: Vasárnapi Ujság, 1870

Hosszú betegségnek halál a vége

A Csabai Kereskedelmi és Hitelbank, melyhez annyi alapos reményt kötöttünk mi gazdák, közelebb tartott évi gyűlésén a likvidációt elvben kimondván az efelett végleg határozó gyűlés egybehívását elhatározta. Volt ok nem egy, mely e szegény intézet életének megrövidítésére hatott, de sikerületlenségének fő oka az volt, hogy csekély tőkével alakult, s működését aránytalan rendes kiadás terhelte, a múlt évben például bevétele volt 7000 forint, kiadása 12.000 forint. A deficit közt egyébiránt bizonyos terményapadások is szerepelnek 1000 forintban, mely apadás kérdését a legszorgosabb vizsgálódás se bírta úgy megoldani, hogy akár indokoltsága, akár valamely hűtlenkedés konstatálható lett volna, s tehát fenn kellett annak maradni a részvényesek nem kis bosszúságára. További vizsgálatot hosszas tanácskozás után a gyűlés elvégre is mint célra nem vezetőt feleslegesnek ítélt, elfogadta a helyzetet úgy, amint az elébe terjesztetett végzetes számokban. Szóval ezen intézet, melynek célja üdvös, élete hosszú betegség volt, maholnap pályáját befejezi, s életével annyit tett, hogy hasonló új intézet létesítése előtt az ajtót hosszú időre bezárta.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 22., IV. évf. 15. szám)

Egyleti jelentés

A b.-csabai tanítóegylet f. hó 18-án tartotta utolsó ülését. Az elnök zárbeszédében elmondá, hogy a múlt évben a tagok száma 24 volt, hogy 10 gyűlés tartatott, 13 munka olvastatott fel és képezte vita tárgyát. A népiskolai takarékpénztárak és kézimunka-tanítás kérdéseiben az ellenzők sorába állott. A tanügyi lapirodalomról az idén nem tétettek jelentések, gyakorlati előadások tartása is elmaradt. De nagy tevékenységet fejtett ki az egylet a Békés megyei tanítóegyesület felállításában. Ezen jelentés felolvasása után a csabai egylet kimondá feloszlását, s egyúttal újra megalakult mint a megyei egyesület fiókja. A megyei egylet igazgatóbizottmánya által ajánlott rendtartási szabályokat megvitatta és kevés változtatással magáévá tette. Elnöknek Zsilinszky Endre polgári leányiskolai igazgató, jegyzőnek Kesjár Márton, pénz- és könyvtárnoknak Uhrin Pál tanítók választattak meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 28., IV. évf. 8. szám)

Aggasztó jelenség

Az öngyilkossági esetek Csabán is aggasztó számban fordulnak elő. Ősz óta már hat ily eset volt, az utolsó a napokban történt a kórházban, hol egy beteg nő gyufavégekről lekapart foszforoldattal vetett életének véget. Valóságos járvány az öngyilkosság napjainkban, mint volt a boszorkányság, míg üldöztetett.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 11., IV. évf. 3. szám)

Inyencz gyufák — Forrás: Vasárnapi Ujság, 41. évf. 52. szám (1894)

Átépül a kaszinó

Csabán a tavasszal a nagy tánctermet és kaszinói helyiséget lebontják, és helyébe nagyobbszerű emeletes épületet emelnek, melyben díszes táncterem, kaszinói helyiség az emeleten, földszinti boltok és egy másik terem polgári bálok, esetleg színielőadások tartására lesznek elhelyezve. A terv most van készülőben. A nagyterem és tartozékai igen díszesek lesznek. Az építkezés még ez évben befejeztetik, úgyhogy jövő ilyenkor a teremben már mulathatunk, ha lesz mitől és miből.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 4., IV. évf. 1. szám)

Táncterem — Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.

Statisztikai adat

A csabai rabbinátus kerületébe tartozik Csaba, Gyoma, M.-Berény, Endrőd, Kígyós és Kétegyháza. Adataink szerint Csabán van 1300, Gyomán 350, M.-Berényben 250, Endrődön 200, Kígyóson 40, Kétegyházán 50, összesen 2200 zsidó. Született e kerületben a múlt évben leány 47, fiú 49, összesen 96, elhalt nő 17, férfi 15, összesen 32, szaporulat 64.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 7., IV. évf. 2. szám)

Svéd hölgyek hangversenye

A Wildeberg Hilda (I. szoprán), Aberg Amy (II. szoprán), Petterson Maria (I. alt) és Söderlund Vilma (II. alt) alkotta svéd hölgynégyes, akik a stockholmi kir. zenede tagjai, december 12-én, kedden este tartá B.-Csabán a városháza dísztermében hangversenyét. A ritka élvezetű előadásra, melyet a technikai kivitel szabatossága, a rendkívüli, orgonaszerű harmónia jellemez leginkább, Békés megye színe-java sereglett össze, és egyetlen hely sem volt üres. Ha nekünk okunk van megelégedve lenni a műélvezettel, melyet a svéd hölgyek nyújtottak, ők sem panaszkodhatnak, mert bizonyára 400 forint tiszta jövedelmük maradt. Két magyar dalt is énekeltek, csodálatra méltó érzéssel, és mondhatjuk, hogy a magyar népdal ily művészettel előadva nagyon megállja helyét a svéd és norvég népdalok mellett. Svéd- és Norvégországban bizonyosan úgy tetszenének, mint nekünk a maga nemében szinte eredeti idegen dalok.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 14., III. évf. 100. szám)

Pavilon Stockholmban — Forrás: Vasárnapi Ujság,44. évf. 30. szám (1897)

Az első oltár

A b.-csabai szőlőbeli új templom elkészült, s múlt vasárnapon fel is szenteltetett. E templom oltára említésre méltó, mert igen régi készítmény: első oltára volt a csabai ev. egyháznak, még az 1728. évben készült Budán, és ezen új templom számára lényegesen átalakíttatott. Havran Pál asztalos, nemkülönben Venczel Mihály aradi aranyozó ügyességét, szakavatottságát nem lehet nem kiemelni, melyet eme másfél százados oltár újjáátalakítása körül tanúsítottak. E megtekintésre méltó művük által szép emléket hagynak maguk után az utókornak.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. december 10., III. évf. 99. szám)

Erzsébethelyi templom — Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.