Gróf Apponyi Albert úr a vasárnap délután 4 órakor a b.-csabai községháza udvarában tartott beszédében kinyilvánítá, hogy a b.-csabai mandátumot el nem fogadhatja, mert a jászberényieknek becsületszavát adta, miszerint ha ott megválasztatik, ezt a mandátumot fogja elvállalni. A jászberényiek fel nem oldván őt adott szava alól, kénytelen ezt elfogadva a csabait visszautasítani. Mi a dolognak ezen végét lapunkban a választás előtt, f. évi június hó 25-én, szombaton megjelent 76. számának újdonsági rovatában közlött jászberényi telegramban előre megjövendöltük. (Békésmegyei Közlöny, 1881. október 4., VIII. évf. 120. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 25. évf. 20. szám (1878. május 19.)
Kapcsolódó irodalom:
• Apponyi Albert: Apponyi Albert válogatott levelezése. Budapest : Veritas Történetkutató Int. : Magyar Napló, 2016 • Apponyi Albert: Emlékirataim. Budapest : Apponyi, 2016 • Apponyi Albert: Élmények és emlékek. Budapest : Athenaeum, 1933
A legutóbbi megyei közgyűlés a házaló kereskedés Csabán leendő eltiltására nézve beadott kérvénynek helyt adott, ellenben azon kérvényt, mely szerint Szőlős-Csaba külön községgé akar alakulni, elutasítólag intézte el. (Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 20., VIII. évf. 114. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 14. évf. 51. szám (1867. december 22.)
Ideiglenes fényképészeti termet nyit B.-Csabán f. hó 22-én Menzel Lajos fényképész Budapestről, Áchim János úr házában. Minthogy Csabán már rég nem volt fényképész, alkalmasint sűrűn fogják felkeresni, ti. ha jó képeket tud csinálni. (Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 18., VIII. évf. 113. szám)
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 115. szám (1881. szeptember 22.)
Csaba város fejlődésének, különösen építkezési tekintetben, nagy hátrányára van, hogy a városi elöljáróság intézkedései nem nyernek támogatást a szolgabírói hivatal részéről, sőt azok rendesen hatályon kívül helyeztetnek. Ha a tanács a megye által jóváhagyott építkezési szabályrendelet értelmében düledező s különben is kisajátítás alá eső házak javítását vagy dísztelen és hibás építési tervek keresztülvitelét megakadályozza: a szolgabíróság ezzel szemben mindig megadja az engedélyt, felfüggesztvén a tanács határozatát. A napokban is betiltotta a városi hatóság egy roskatag háznak javítását, mely egyik főbb utcán, éspedig oly vonalban fekszik, hogy az utca rendezése szempontjából rég ki kellett volna sajátítani, s a szolgabíróság nemcsak hogy felfüggesztette a tilalmat, de arról nem is tartotta szükségesnek értesíteni a várost. Meg kellene a hivatalnak gondolnia, hogy Csaba városának az építkezési szabályozás már eddig is százezreibe került, s ez áldozat támogatást és nem akadékoskodást érdemelne. Különben ez utóbbi eset már a városi képviselet figyelmét is felébresztette, mely legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy ha a szolgabíróság a város közönségével és annak érdekével ellentétbe helyezi magát, nehogy akadékoskodása még több kárt okozzon, az alispáni hivatalnál vagy a megyei közgyűlésén fog orvoslást keresni. (Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 11., VIII. évf. 110. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1866. 349. p.
Kapcsolódó irodalom:
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 • Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba, 1926 • Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993 • Tábori György: Békéscsaba népi építkezése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1967
A csabai nőegylet által rendezett hangverseny a múlt szombaton oly nagy és oly válogatott szép közönséget vonzott ki a Széchenyi liget színkörébe, minőt a Részvét ünnepély óta nem láttunk Csabán. A város és a közel vidék művelt közönségének legnagyobb része együtt volt, áldozva egyfelől a jótékonyság oltárán, másfelől pedig kellemes műélvezetben részesülve. Mindkét cél el lett érve, mert míg a műkedvelői előadás értesülésünk szerint 200 forintnál nagyobb bruttó bevételt hozott a nőegyesületnek, addig a hangverseny minden egyes tétele ritka élvezetet nyújtott. A program maga elég változatos volt. Hallottunk kitűnő zongorajátékot, magán- és kettős dalt, két szavalást. A hangverseny utáni táncmulatság reggeli 4 óráig tartott folytonos jó kedv mellett. (Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 9., VIII. évf. 96. szám)
Az 1841. évben a Múlt és Jelen című lap 9. számában Csaba városáról ezen közlemény jelent meg: „Békés-Csaba Európának talán legnagyobb faluja (határa 86,000 hold, lakossága 24,000; némely souverain hercegség tán négyszer is kitelnék belőle) annyiban mezővárossá lett, hogy közbirtokossága vásári szabadalmat nyert. Négy vására leend évenként, március 1., július 1., október 1. és december 1. napjain.” Ezen, néhai Szilágyi Ferenc kolozsvári professzor által szerkesztett lapból kiírott közlemény, a 40 év elfolyása alatti népszaporulatra vet világot. (Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 7., VIII. évf. 95. szám)
Forrás: Hazánk s a Külföld, 3. évf. 46. szám (1867. november 14.)
A b.-csabai első betegsegélyező egylet zászlófelavatási ünnepélyét a legközelebbi napokban fogja megtartani. A zászló pompás lesz, és a felavatási ünnepélyre egy küldöttség programot dolgoz ki. A nemes irányú egylet, dacára a csekély tagsági díjaknak, szép virágzásnak örvend, mindannak dacára bocsássák meg az egylet intézői, ha szokott őszinteségünkkel kérdezni bátrak vagyunk, mire való ily egyleti zászló, és különösen miért csináltatnak pompás zászlót, holott ily egyletnek lehetőleg minden krajcárt tulajdonképpeni szép céljára, a betegápolásra kellene fordítania. (Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 7., VIII. évf. 95. szám)
1881. április 1-től június hó végéig született összesen 352, fiú 189, leány 163; ezek közt volt törvénytelen 10, ikrek 4 esetben. Házasult 69 pár. A halottak száma 305, férfi 167, nő 138, az életkort tekintve: 0‒1 évig 80, 1‒5-ig 68, 5‒10-ig 48, 10‒20-ig 21, 20‒30-ig 13, 30‒40-ig 17, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 25, 60‒70-ig 18, 70‒80-ig 8, 80‒90-ig 6. (Békésmegyei Közlöny, 1881. június 19., VIII. évf. 87. szám)
— A szőlős-csabai templom orgonája július 9-én lett egy népes bizottság szakszerű megvizsgálása után hivatalosan által véve. Az orgona általában kifogástalan műnek s árát tekintve ‒ 2500 forint ‒ felette olcsónak ítéltetett, mely után Saskó Márton orgonaépítő urat a maga szakmajában a b.-csabai evangélikus egyház a legmelegebben ajánlhatja. Feljegyzésre méltó körülmény, hogy B.-Csabán ez az első orgona, melynek utolsó porcikája is helyben készült. — Hány darabból áll az orgona? E kérdést veté fel a megejtett orgonaátadásnál valaki. Én ‒ úgymond az építő ‒ nem tudom, apám azonban (ki tudvalevőleg szintén e szakmában tekintély) azt szokta mondani, hogy az orgona minden egyes részét 1 krajcárral számítva, meg van űzetve. A csabai új orgona ez alapon 250.000, tehát ¼ millió részecskéből van összeállítva. (Békésmegyei Közlöny, 1881. június 12., VIII. évf. 84. szám)
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
Kapcsolódó irodalom:
• A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018 • A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 • Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos, Gyimesy Károly. Budapest : Evangélikus Templomok Kiadó, 1944 • Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993 • Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005
