Derék műkedvelőink fáradhatlan buzgalmának köszönhető, hogy nálunk a jótékony célú színielőadások még mindig tartanak: hogy míg a jóra, szépre fogékony közönség nemes szórakozás mellett nem mindennapi élvezetben részesül, addig lassanként gyűlnek a cseppek, és telik a hordó; vagy érthetőbben szólva, egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy lesz, ha nem is díszes palotája, mint aminőnek tulajdonképpen lenni kellene, de szerény házikója, oltára a nőnevelésnek B.-Csabán. Szilárd meggyőződésünkből merjük állítani, hogy azon esetre, ha B.-Csabán a legnépszerűbb, legszentebb szándék megvalósul, akkor annak kivitele körül tiszteletre méltó ifjainknak nem csekély érdeme leend. Koszorút, az elismerés, a méltánylás legszebb virágiból szőtt koszorút az ilyen fiatalságnak!
A május 29-i előadást leginkább két szempontból tartjuk mi ragyogóan sikerültnek. Először a szabatos, összhangzó játék miatt, mely a kedélyre oly vidítólag, oly képzőleg hatott, másodszor a nevezetes anyagi haszonért, mely a leendő polgári leányiskola alaptőkéjét majd 200 forinttal gyarapította. Az első tisztán műkedvelőink érdeme, a másik a közönségé; azon közönségé, mely mintha a Szentlélek szállta volna meg, összeseregelve helyből s a vidékről, zsúfolásig tölté meg a tágas színtermet. Jólesik lelkünknek most is visszaemlékezni arra a gyönyörű, válogatott népre, minőt csak nagy ritkán, kiváló eseteknél láthat együtt az ember.
Színre került ez alkalommal Szigethy József nemzeti színházi tag magyaros zamatú kétfelvonásos darabja, a Szerelem és örökség. A rendezéssel Vidovszky János úr újból remekelt. A darab végén, ékes koronául, táncmulatság következett. A tánchelyiséggé átalakított díszes kaszinói nagyterem egészen megtelt az erő, deliség, kellem és szépség felejthetetlen kedves alakjaival, kik vidám jókedvvel járták a fürge táncot mindaddig, míg a hajnal az ablakokat meg nem pirosította! Sok ily szép napot B.-Csabának!
(Békés, 1871. június 4., III. évf. 45. szám)
Tanácsadás
Dr. Ivánfy Endre, ki a delej- és hasonszenvi gyógymódok megállapítása és terjesztésében fáradozik, folyó május hó 1-én érkezett Csabára, hol mindaddig szándékozik tartózkodni, míg idült (krónikus) és idegbetegek tanácsait igénybe veszik. Látogatóinak eddigi száma 170-re megy, s eddigi 38 évi orvostudori gyakorlata ‒ melynek gyümölcseit egy nagyobb műben szándékozik a világ elé bocsátani ‒ elég kezességül szolgál arra nézve, hogy a hozzá folyamodó betegek körüli működését óhajtott siker koronázza.
(Békés, 1871. május 25., III. évf. 42. szám)
Dalverseny
A dalárda ügyét, úgy látszik, kezdik mind jobban felkarolni. A békési dalárda által megpendített eszme ‒ egy megyei dalverseny rendezése ‒ közeledik a valósuláshoz. E hó 30-án Csabán, a kaszinó helyiségében előleges tanácskozást fognak tartani, melyen az összes megyei dalárdák képviselve leendnek; itt állapítják aztán meg az éneklendő darabokat s a helyiséget. Mint már említők, dalárdánk ez ügyét egészen magáévá tette, képviselőit is megválasztá a tanácskozmányra, óhajtandó volna, hogy a többi dalkörök is hasonló eljárást követve igyekeznének minél több érdeklődést felkölteni úgy a közönség, mint a daltársak között, nehogy mint nálunk rendesen történni szokott, miképp az ügynek szép reményekre jogosító kezdete csakhamar füstbe megy.
(Békés, 1871. május 25., III. évf. 42. szám)
Kitüntetés
A bécsi egyetem, az ottani protestáns teológiai osztály félszázados ünnepe alkalmával, mely f. év április 25-én tartatott, nagytiszteletű Szeberényi Gusztáv b.-csabai ev. lelkész és békési esperes urat a hittani irodalom terén szerzett érdemei folytán hittani tudori (theologiae doctor) oklevéllel tisztelte meg. Mennél ritkábbak az ily, csak igen kiváló férfiaknak tiszteletből juttatni szokott kitüntetések, annál inkább örvendünk, hogy e kitüntetés megyénk egyik jeles fiát érte.
(Békés, 1871. május 18., III. évf. 40. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Demmel József: A kettős identitás ára : a békéscsabai Szeberényi Gusztáv és a nemzetiségi kérdés a 19. századi evangélikus egyházban. Békéscsaba : Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2014.
Emléklapok. Kegyelete jeléül kiad. a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület néhai Szeberényi Gusztáv szeretett püspökének emlékére ; szerk. Händel Vilmos. Budapest : Hornyánszky, 1890.
Szeberényi Gusztáv Adolf: Néhai Szeberényi János ág. hitv. evang. püspök vezérfonala a konfirmálandók oktatásában. 6. kiad. Budapest : Hornyánszky ny., 1899.
Szeberényi Gusztáv Adolf: Szeberényi Gusztáv Adolf írásaiból. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközs., 2012.
Műkedvelői előadás B.-Csabán II.
A második műkedvelői előadás a leendő polgári leányiskola javára tegnap, április 25-én tartatott meg. A díszes színházzá átalakított vendéglői nagyterem csaknem egészen megtelt. Két egy-egy felvonásos vígjáték adatott. Az első: Az én csillagom Scribe-től, melyet Vidovszky János úr ez alkalomra igen sikerülten fordított le; a második: A nyolcadik pont, Valczel Károly eléggé ismeretes darabja. Az én csillagomban Harsányi Alexandrin és Fábry Gizella kisasszonyok, Uhrinyi István, Thomka Emil és Vidovszky Ferenc urak vettek részt. A nyolcadik pontban Rimler Mariska és Haan Ida kisasszonyok, Launer Károly és Thomka Emil urak játszottak. Az előadás semmi kívánnivalót nem hagyott. A vidám kedvre hangolt közönség minden egyes szereplőt kihívott taps kíséretében, virágkoszorúval tisztelt meg. A rendezés s kiállításról, első közlésünkhöz hasonlóan, csak dicsérőleg, elismerőleg nyilatkozhatunk. A civilizáció nemtője jutalmazza meg mindazokat, kik ezen élvezetes s fényes sikerű színielőadás megtartását akár közvetlen, akár közvetve lehetségessé tevék.
(Békés, 1871. április 30., III. évf. 35. szám)
Műkedvelői előadás B.-Csabán I.
A tervben levő polgári leányiskola alaptőkéjének gyarapítása céljából lelkes műkedvelőink ma, április 1-én Tóth Kálmán Nők az alkotmányban című legújabb vígjátékát csordultig telt ház előtt, határozott sikerrel adták. A legszebb eszme, a nőnevelés előbbre vitelére egyesült nemes társulat iránt őszinte tiszteletünkkel párosult hálánkat véljük leróni, midőn a szereplők működéséről, a nyilvánosság színe előtt, szívesen megemlékezünk. Elismerésünk koszorújának legszebb virágait elsősorban a műkedvelő úrhölgyeknek nyújtjuk; nem illem s obligát lovagiasságból tesszük ezt, hanem mivel ők erre igazán érdemesek jeles, sőt néhol művészi magasságra emelkedett játékukért. Az egész előadás ‒ a gyönyörűen kiállított színpaddal ‒ teljesen kielégíté a nagy számmal összegyűlt intelligens közönséget.
(Békés, 1871. április 6., III. évf. 28. szám)
Aminek örvendhetünk
Csaba nevezetes dologra határozta el magát ‒ arra, hogy a kőutat a csatorna hídjáig kiépíti, jövőben pedig az egészet fenntartandja. Az építendő vonal hossza 600 folyó öl, a fenntartandó egész úté körülbelül 1000 folyó öl lesz. Az összes kiállítási költség 40.000 forintra rúghat. Csabának ezen elhatározása nagy horderővel bír, s kezdeményéért neki mindnyájan elismeréssel tartozunk. Ezen kezdeménnyel azon irányban tettünk határozott lépést, mely eréllyel folytatva, terményszállításunk egyik akadályát lényegesen mérséklendi. Értem annak lehetővé tételét, hogy terményeinket bizonyos gyűjtőhelyekre behordjuk, honnan aztán kedvező eséllyel áruinkat biztosan a vasútra szállíthassuk. Nagy horderejű Csaba elhatározása, mert élő példát ad más vasút menti községeinknek, s tudjuk, hogy effélékben a látható fogható példa mily hatásos szokott lenni. Ezen példa nevezetesen arra is szolgál, hogy hiú dolog arra várni, hogy ily utat a megye építsen, ha az építendő vonal a megyei útba esik is. A megyének nincs arra való ereje; arra várni tehát annyit tesz, mint feneketlen sárba kárhoztatva maradni, ami oly tetemes kárral jár, hogy a kőút költsége egy pár esős év sarába veszett pénzből kikerül.
A másik örvendetes dolog az, hogy a miskolc‒csabai vasúti terv a kormány helyeslésével találkozott, s a felülvizsgálat végett a vasúti igazgatóságnak kiadatott. Ezen vonal kiépítése tehát már csak idő kérdése, mely idő tetemesen megrövidíthető, ha az érdekeltek mozogni, sürögni fognak. Nagy fontossággal bír e vonal ránk nézve; legegyenesebb, tehát legrövidebb összekötő út lesz az köztünk és a felföld közt, aztán a Sárrét lesz a lápból kiemelve.
(Békés, 1871. április 6., III. évf. 28. szám)
Hírneves művésznő
Deckner Sarolta, a hírneves hegedűművésznő, több oldalról nyert meghívásnak engedve, mai napon Aradról Csabára volt menendő, hangversenyezni. Irigyeljük a csabaiak e nem mindennapi műélvét, melyben a művésznő Gyulát is részeltethetné.
(Békés, 1871. március 23., III. évf. 24. szám)
Csaba
Természetes, hogy midőn bajok, hiányokról foly a szó, az embernek saját bajai, a vidékinek saját vidéke, szülőföldje hiányai jutnak eszébe. Így a közlekedési országgyűlési viták folytán nekem Csaba volt közelebb szemem előtt és közlekedési tekintetben valóban siralmas helyzete. E helyzet kirívóbbá vált azáltal, hogy Csaba két nagy vaspálya metszőpontját képezi; annál vigasztalanabb, hogy ott a világgal összekötő pálya olykor semmi áron, többnyire pedig oly áron juthatni csak hozzá, mely minden józan számítást felülmúl. Sőt a bajt éppen a város ezen előnyös helyzete neveli, természetes, mert mentül élénkebb a forgalom, a teherhordó kocsik annál mélyebbre furakoznak a feneketlen sárba. Olykor hetekig mozdulatlanságra kárhoztatva, máskor 10-15 kr. árán juthatni el egy-egy köböl búzával a város alatti pályaudvarig ‒ ez valóban közép-ázsiai helyzet, sőt rosszabb, mert ott legalább nincs mit szállítani.
Naponként látva e nyomorúságot, a tömérdek kárt, hátramaradást, mely innen forrásoz, és a vidék, a város érdekeit, jövőjét kompromittálja, lehetetlen azon meggyőződésre nem jutni, hogy ezen siralmas állapotot tovább tűrni nem lehet, nem szabad. Sajnálom, hogy statisztikai adatokkal nem rendelkezhetem, de meg vagyok győződve, hogy ezek megdöbbentő számeredményt fognának felmutatni arról, hogy a csabai feneketlen sár csak a vasúthoz való fuvarozást mennyibe keríti évenként. Ha a város ezen számeredményeket kitüntetve látná, egy percig sem tűrné ezen állapotot. Közelebb a város azon törekedett, hogy a törvényszék Csabára tétessék át, azt mondom, nincs hozzá jogosultsága, hogy feneketlen sarába még több embert temessen. Azt mondom, útja legyen mindenekelőtt, azután jöjjön a többi, míg útja nincs, nincs jelene, nincs jövője. A közoktatáson kívül Csabának nincs égetőbb szüksége, mint útja. De hát ki győzze meg azt a tetemes költséget? Azt mondom, a város maga, mert övé lesz a haszon legnagyobb része, azért övé a felelősség is, ha nagy fontosságú misszióját betölteni nem igyekszik.
Csaba saját érdekében még igen keveset áldozott. Csabán minden extraordinariumra feljajdulnak, s legfelebb ha sorsolással és tánccal hoznak össze gyér filléreket. Csaba megdöbbenne, ha kissé széttekintene, s látná, hogy sok helyt mily áldozatokat hozott a helyi buzgalom és az önérdek helyes felfogása. Ismerem ennek okait, Csaba legnagyobbrészt oly lakosokból áll, kiket a magasra törekvés vágya nem háborgat, értem a földnépet, nincs rendezett tanácsa stb. De ha ez némileg mentség lehetett is eddig, ezentúl nincs menekvés, Csaba nagy emporialis hellyé lett, s mint ilyentől megfelelő kötelességek teljesítését követeli a köz-, de saját érdeke is. Csabának ne legyen főbb gondja, mint egy járható főutcát teremteni, minél elébb és minden áron.
(Békés, 1871. március 9., III. évf. 20. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1981.
Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000.
Galbicsek Mária: Adatok Békéscsaba fejlődéstörténetéhez : az utcák elnevezésének eredete. Békéscsaba : Galbicsek M., 195?
Egy táblabíró halála
Kis Péter közbecsülésben állott megyei táblabíró, sok ideig erélyes tisztviselő, megyebizottmányi tag és a gazdasági egylet választmányi tagja e hó 4-én, élte 64. évében Csabán váratlanul elhunyt. Temetése e hó 6-án közel- és távolról összesereglett nagyszámú tisztelőinek kíséretében ment végbe. Pihenjenek nyugton a fáradhatlan derék férfiú hamvai!
(Békés, 1871. március 9., III. évf. 20. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2009.