A Békés Megyei Könyvtár helyismereti Wordpress honlapja
Az Edison-féle fonográf (hangíró) egy eredeti példánya mutattatik Csabán a Fiume vendéglőben. Tegnap a helybeli algimnázium tanári kara és az iskolás gyermekek tekintették meg ingyen, ma délutáni 4 órakor belépti díj mellett lesz megtekinthető. Alkalmunk volt látni és hallani. Valóbán diadala a mechanikának. Bármely dallamot, kissé fátyolozottan, de máskülönben érthetően állandósít. A tudni vágyó nem fogja elmulasztani megtekintését.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 2., VI. évf. 10. szám)
— A b.-csabai evangélikus egyházban született a lefolyt évben 1390, tehát az előző évnél 34-gyel kevesebb; meghalt 1123, tehát az előző évnél 333-mal több; ami 265, vagyis az előző évnél 369-cel kisebb szaporulatot mutat. Eskettetett 268 pár, tehát az előző évnél 23 párral több. A szülöttek között ikrek tíz, hármas egy ízben fordultak elő.
— A b.-csabai evangélikus egyház az új évvel nagy dolgot mozgat, nagytemplomát akarja ti. kívül-belül tetemes áldozatra készen renoválni. Halmay építész urnák e célból benyújtott tervezete valódi remekmű; méltó rá, hogy az egyháztagokat osztatlan lelkesedéssel töltse el annak végrehajtására. A kiküldött bizottság feladata a 30.000 forintot meghaladó költséget megvizsgálni, fedezésére forrásokat nyitni, pedig halogatás nélkül, hogy a munka még e tavasszal megkezdhető legyen. Aki ismeri áldozatkészségét a csabai népnek, hol templomról van szó, előre is örül a gyönyörű monumentális műnek, mellyel városunk, megyénk rövid idő alatt ismét gyarapodni fog.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 12., VI. évf. 4. szám)
Nem tudjuk elképzelni magunknak, ha esetleg esti órákban visz végzetünk a csabai síkos-havas utcákra, vajon miért álldogálnak ott a járda szélén a különben egyáltalán nem utcai díszül alkalmazott lámpák, ha olyankor sincsenek meggyújtva, midőn az ég szürke havas felhőkkel van borítva, s a holdbeli világító társulat legjobb akarattal sem felelhet meg hivatásának. Óhajtandó, hogy a lámpagyújtogatók ‒ ha tőlük függ a csabai világítás minősége ‒ gondosabban járjanak el dolgukban, és mentsék meg a járókelőt attól a kényszerűségtől, hogy botorkálva, lépésről lépésre legyen kénytelen tudomást venni arról, hogy merre jár?
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 10., VI. évf. 3. szám)
Hej sok szép hölgynek volt panasza a tavalyi farsangra, mert rövid volt; bezzeg hosszú lesz az idei. Lesz az idén aratása a fodrászok, szabók, táncmesterek, fiákereseknek, szóval mindazoknak, kiknek „évadjuk” a farsang. Adja az ég, hogy mindazon remények teljesedésbe menjenek ez idén, mik a tavalyiban meghiúsultak. Ez az év úgysem szökőesztendő, s van remény, hogy kedves hölgyeinktől az imádók nem fognak megszökni, sőt reméljük, hogy az idei farsang annyira összekapcsolja őket, miszerint a jövő farsang több kedves hölgyön főkötőt kénytelen örömkönnyes szemeivel megpillantani.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 10., VI. évf. 3. szám)
Előttünk fekszik a Protestáns teológiai könyvtár IX. kötete, melynek címe: Nagy papok életrajzai. A könyv öt életrajzot tartalmaz. Minket Békés megyeieket azonban közelebbről ezek közül kettő érdekel, ti. Székács József életrajza Győry Vilmostól és Szeberényi János selmeci lelkészé s bányakerületi szuperintendensé dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens és b.-csabai lelkésztől. Mindkettő oly kedves, vonzó, tanulságos olvasmány, hogy a könyvet kezünkből le nem tettük addig, míg végig nem olvastuk. Különösen érdekes Szeberényi életrajzában az, mily sok szenvedéssel, nélkülözéssel kellett az akkori sokkal sanyarúbb időben a szegény, magára hagyatott fiúnak megküzdenie, míg az iskolákat végigjárta, továbbá az ő irodalmi munkálkodása, püspöki látogatásai, a selmeci főiskola körül szerzett érdemei, legkivált pedig az ő hazafias, bátor magaviselete az emlékezetes 1848/49. években, mely miatt a forradalom után bebörtönöztetett, halálra ítéltetett, később húszévi börtönre ítéltetett, majd amnesztiáltatott. Üdvözöljük főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv urat a magyar irodalom terén. Adja Isten, hogy még több hasonló jeles műve gazdagítsa a magyar irodalmat!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 10., VI. évf. 3. szám)
A karácsonyi ünnepek alatt B.-Csabán a csatorna jege élénk képet nyújtott, haute-volée-nknak a jégsportot kedvelő tagjai víg társalgás közben hódoltak e nemes mulatságnak, körülöttek a Gyúrók és Zúzák százai nehéz csizmáikkal sürögtek-forogtak, bizonyítván azt, hogy a sport legalább nálunk nem csak a műveltebb osztályok privilégiuma, és a két osztály közt a szabad ég alatti e jeges tánctermen csak az volt a különbség, hogy a műveltebb osztály korcsolyákkal űzé, a parasztlányok és -legények pedig meglehetős nehéz csizmákban és cipőkben ‒ és mégis több bukás esett az előbbeniek, mint az utóbbiak között.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 29., V. évf. 104. szám)
A csabai járás szolgabírája erélyes rendeletet bocsátott ki az újév napján szokásos cselédgyülekezéseknek meggátlása tekintetéből, felhíván a városi hatóságot, hogy egy hites ember felügyelete alatt a rendelkezése alatti közegekkel akképp intézkedjék, hogy a kívánt siker minden komolyabb összeütközés nélkül elérhessék. A járási csendlegények ez alkalommal a rend fenntartása érdekében szintén ki lesznek rendelve.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 29., V. évf. 104. szám)
Közelednek a karácsonyi és újévi ünnepek, nagyobb üzleteink kirakatai élénken jelzik e körülményt. A tarkabarka apróságok, drága haszontalanságok, női divatáruk csak úgy kínálkoznak az üvegajtókon keresztül a járókelőknek, s a karácsonyi és újévi ajándéknak valók mindenfelé kezdenek élénk kereset tárgyai lenni. Az ifjú nemzedék élénk vággyal lesegeti az ajándéktárgyakat, s már jó előre hízelegnek a szeretetreméltó nagybácsik és nagynéniknek, nehogy karácsony és újév előtt megfeledkezzenek róluk.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 22., V. évf. 102. szám)
Az Élővíz-csatorna ügye, mely évek óta pör tárgyát képezte egyrészt Békés és Csaba városok, másrészt Békés és Arad vármegyék között, végre-valahára megoldatott a közlekedési miniszter által, éspedig a zsilipes rendszer alapján, úgyhogy a békésieknek ezentúl nincs okuk félni az Élővíz-csatorna áradásától. Hála Istennek és ‒ a miniszternek.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 5., V. évf. 97. szám)
A b.-csabai telekkönyv ügyében kiküldött bizottság, Szeberényi Gusztáv, Lepény Pál és Szemián Sámuel urak, kikhez Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő is csatlakozott, nov. 27-en fogadtatott Pauler Tivadar igazságügyér által. A miniszter úr kiváló udvariassággal fogadta a küldöttséget, s megígérte, hogy szívesen fog segédkezet nyújtani oly áldozatkész és szorgalmas néppel dicsekedhető városnak, minőnek Csabát ismeri. Reméljük, hogy most már a gyulai törvényszék t. elnöke sem fogja ellenezni a csabai telekkönyv átvitelét.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 5., V. évf. 97. szám)
