Az első csabai nyomda

A csabai Dobay-féle nyomdát, melyben lapunk is nyomatik, Povázsay András úr vette meg két derék nyomdász fia, Sándor és Gusztáv számára, akik együttesen fogják ezután kezelni. Hisszük, hogy az eddig is jó nevű nyomdának az új tulajdonosok kezében csak emelkedni fog jó híre. Sok szerencsét kívánunk az új pályakezdőknek. Voltaképpen csak ezután lesz Csabán csabai nyomda, mert eddig a gyulainak csak fiókja volt. Vajha mennél jobban érezné városunk minden lakosa a nyomda szükségét, s vajha e magyar nyomda mennél több nyomot hagyna városunk közlakosságán is.
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 21., I. évf. 42. szám)

Povázsay Sándor portréja
Forrás: Magyar Grafika, 42. évf. 6. szám (1998) 93. p.
 

Valami Csaba szépítéséhez

Oly dicséretesen talán nem halad vármegyénk egy községe sem, mint Csaba. Aki csak 5-10 év előtt látta, ma alig ismerne reá, úgy átalakult, rendezkedett. Az előbbi célszerűtlen pallók helyett jó téglajárók biztosítják a legsárosabb időben is a tisztán járhatást az utcákon. Az új építkezési szabályoknak minden utcán hangosan szóló tanújuk van, sőt már palotaszerű épületek is emelkednek. A főutca és mellékutcák szabályosan be vannak fásítva. Utcáit, különösen főterét rendesen tisztogatják. A csapadék- és talajvizet rendszeresen levezetik, s a vizet nem hagyják az utcákon poshadni, mint sok megyei községben. A város a Széchenyi ligetből pompás parkot alakított stb.
Mindez a város képviselő-testületének, a tanácsnak, de főleg a városi mérnöknek köszönhető, akik gondosan őrködnek a város szükségletei felett, s azok e szükségleteket a lehetőséghez képest kielégítik. Hisszük, hogy ezután is a megkezdett jó úton fognak haladni.
Volt alkalmunk látni azt a nagy műszaki munkálatot, melyet a város mérnöke készített, s a képviselő-testület nemrég kivitelre elvileg el is fogadott, értjük a csapadékvizek levezetésének új tervét; ha azt egypár év alatt keresztülviszik, egy hatalmas lépéssel fogják a várost tovább vinni.
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 17., I. évf. 41. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba : s. n., 1926
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Repr. kiad. Budapest : Barnaföldi Gábor Archívum, 1994
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960
• Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897‒1935. Közread.: Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005

 

Fogy a Körös!

Fogy a Körös lassan, csendesen, s maholnap egészen elfogy! Értjük a csabai kis Köröst, az élővíz-csatornát! Még a múlt hétfőn elzárták a veszei hídnál vizét, s a régi Körös medrébe bocsátották, hogy a városban egészen lefolyjon, s meg lehessen a vashíd alapmunkálatait kezdeni. Egyúttal a csatorna medrét tisztítani, s a partját javítani is tervbe vették. Ennél alig lehet valami bölcsebb gondolat, mert az botrány, amily istentelen girbegurba volt a csatorna bal parti gátja, s mily rázós az azon vonuló út az 1876-i áradás óta. Ugyanis akkor a pillanatnyi szükségben a gát bal oldalát szedték ki és rakták annak jobb oldalára, hogy így nyúlgáttal lehessen a kertekbe bekívánkozó vizet tartani. Azóta mindig úgy maradt kiegyengetés nélkül az út a csatornaparti és általában az alsóvégi lakosság nem csekély bosszúságára és kárára!
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 3., I. évf. 36. szám)

 

A rendőrség figyelmébe

A csabai vasúti állomás melletti gödrök magukban véve is dísztelenek poshadó vizükkel, hanem különösen azzá teszik azok a gyerekek, akik ott paradicsomi kosztümben naponként fürödnek, az utazóközönség botránkoztatására, s városunk nemigen nagy dicsőségére. Óhajtandó volna, hogy a rendőrség erre is kiterjesztené figyelmét, éspedig úgy a rend, mint az egészség és életbiztonság tekintetéből. Regisztráltuk már, hogy egy kisleány meg is fúlt e gödrök egyikében. — Hiszen úgyis van a vasútnál naponként egy-két rendőr, jó volna meghagyni, hogy ezek ott a fürdést tiltsák el.
(Békésmegyei Lapok, 1879. július 17., I. évf. 31. szám)

 

Gimnáziumi értesítő

A b.-csabai algimnázium f. évi értesítőjét megkaptuk, s abból a következő adatokat jegyezzük fel. A növendékek száma év elején 84, év végén 81 volt, kik közül helybeli 67, vidéki 14; a szülők állása szerint értelmiségi 15, őstermelő 19, kereskedő, iparos 39, magántisztviselő 4, személyes szolgálatot tevő munkás gyermeke 4; vallás szerint: evangélikus 45, református 2, római katolikus 8, görög katolikus 2, görögkeleti 1, izraelita 23. Korra nézve 10‒17 közt voltak. Rendes tanárok száma 4, ideiglenes kisegítőké 3, nem értve oda a 3 hitoktatót.
(Békésmegyei Lapok, 1879. július 3., I. évf. 27. szám)

Az evangélikus gimnázium értesítője
Forrás: A békés-csabai Ág. Hitv. Evang. Algymnasium értesitője 1878–79. Békéscsaba : Algymn., 1879
 

Új híd a Körösön

Csaba város képviselő-testülete régebben elhatározta, hogy a Körösön (így szeretjük nevezni az Élővíz-csatornát), a Széchenyi liget bejárása mellett, ott, ahol a gyönyörű nyárfaallé kezdődik, a rozzant régi, dísztelen fahíd helyett csinos vashidat fog építtetni. Volt alkalmunk látni a Sztraka Ernő városi mérnök által készített szép tervet, s mondhatjuk, hogy e híd létesítésével nemcsak a különben is szép tájrészlet nyer csínban, hanem az egész városnak is becsületére válik, s egyik nevezetességét fogja képezni. A híd költségvetése 5000 forintra van téve. — Elismerésre méltó a városnak ez új áldozata, melyet szépítési célból tesz!
(Békésmegyei Lapok, 1879. június 22., I. évf. 24. szám)

 

Hectograph

Csaba városi tanácsa kísérletet tőn egy új találmányú, úgynevezett „hectograph” géppel, mellyel a kézírásokat, nyugtatványokat, idézőjegyeket, leveleket, bizonyítványokat stb. igen könnyűszerrel lehet sokszorosítani, mire a községeknek különösen nagy szükségük van. A tanács, meggyőződvén a gép célszerűségéről, annak megvételét elhatározta. Ára csak 10 forint. Ajánljuk más községeknek is. Megjegyezzük, hogy a „hectograph” nálunk oly hódításokat tesz, miszerint tömeges megrendelések történnek rá mindennemű hivatalok és irodák számára.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 25., I. évf. 16. szám)

Hirdetés a Kolozsvár c. folyóiratban
Forrás: Kolozsvár, 5. évf. 42. szám (1891. február 21.)
 

Járdák Csabán

Járdákat fog Csaba városa több utcában készíttetni, ahol eddig csak pallók voltak: egyelőre a Szarvasi úton, a katolikus iskolától a város széléig. Ezúttal a Széchenyi ligetben, a kaputól a vendéglőig, a gyalogút kavicsos homok és cementtel való kitöltését is elhatározta a városi tanács.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 22., I. évf. 15. szám)

 

Szökés

Az a hír terjedt el, hogy a városunkban lévő állatseregletből egy oroszlány megszökött, már egy Nimród csavarta is a golyót a patronba, midőn a hír valótlansága bebizonyult, ui. nem orosz-, hanem magyar leány volt, s nem is szökött, hanem megszöktették. Az a hír azonban való, hogy az állatseregletből egy majom kiszabadult.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 15., I. évf. 13. szám)

Oroszlán
Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 18. szám (1892)
 

A királyi pár ezüstmenyegzője

Őfelségeik boldog házasságának 25 éves évfordulóját a b.-csabai egyházak mind istentisztelettel ünnepelték meg. Reggel 7 órakor az evangélikus egyház tartotta meg ünnepélyét egyszerűen, csupán saját híveire szorítkozva. Nt. Haan Lajos lelkész úr alkalmi beszédet tartott, s buzgó imát bocsátott az ég urához őfelségeikért. — Utána 9 órakor nagy ünnepélyességgel mindenféle hivatalos testület részvétele mellett kezdődött a katolikus templomban a szentmise, ft. Péky Antal plébános úr által vezetve. — 10 órakor az izraelita templomban volt buzgólkodás a Szózat és a Himnusz eléneklése, alkalmi beszéd és zsoltár olvasása mellett. — Végül pedig 11 órakor a görögkeletiek templomában végeztetett ft. Nika Demeter lelkész úr által az ünnepélyes isteni szolgálat. A katolikus és a görögkeleti templomban a katonaság is jelen volt teljes díszben.
(Békésmegyei Lapok, 1879. április 27., I. évf. 8. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Des Cars, Jean: Ferenc József és Sisi : kötelesség és lázadás. Budapest : Helikon, 2019
• Des Cars, Jean: Sisi avagy A végzet. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001
• Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Budapest : Pannonica Kiadó, 1999
• Herre, Franz: Ferenc József élete és kora. Budapest : Magyar Könyvklub, 2000
• Janetschek, Ottokar: Ferenc József : egy legendás uralkodó regényes élete. Budapest : Pesti Szalon, 1996
• Meighörner, Jeannine: Sissi Tirolban : végzetes napok. Budapest : K.u.K. Kiadó, 2017
• Nemere István: Ferenc József magánélete. Budapest : Anno Kiadó, 2001
• Pataki, Allison: Sissi : a birodalom úrnője. Budapest : Helikon, 2017
• Pataki, Allison: Sissi : az ifjú császárné. Budapest : Helikon, 2015
• Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest : Gondolat, 1989

A királyi pár menyegzője
Forrás: Vasárnapi Ujság, 45. évf. 38. szám (1898. szeptember 18.)