A Békés Megyei Könyvtár helyismereti Wordpress honlapja
Dr. Szeberényi Gusztáv békés-csabai lelkésznek, az ágostai hitvallású evangélikus egyház bányakerületi szuperintendensének az egyház és tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül őfelsége a királyi tanácsosi címet adományozta.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. július 21., V. évf. 58. szám)
1878. április 1-től július hó végéig született összesen 304, fiú 148, leány 156, ezek közt volt törvénytelen 13, ikrek 6, hármasszülés 1 esetben. Házasult 64 pár. A halottak száma 259, férfi 131, nő 128; az életkort tekintve 0‒1 évig 97, 1‒5-ig 50, 5‒10-ig 16, 10‒20-ig 7, 20‒30-ig 12, 30‒40-ig 15, 40‒50-ig 15, 50‒60-ig 16, 60‒70-ig 16 70‒80-ig 12, 80‒90-ig 4, 90‒100-ig 1.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. július 7., V. évf. 54. szám)
A b.-csabai evangélikus egyháznak július 4-én tartott presbiteri gyűlésén Linder Károly körlelkésznek a lefolyt vizsgáról beterjesztett jelentése örvendetes tudomásul szolgált. A tizennyolc iskola beiratkozott növendékeinek száma 2382. A beíratási díjakból 1300 forint állott az iskolák belszükségének fedezésére. Említést érdemelnek a tanyai és pusztai iskolák, melyekben 500-ra menő tanoncok nyertek több-kevesebb sikerű oktatást. Kívánnivaló csak az, hogy miként a magyar, úgy a tót nyelvű iskolákban is lehetőleg szeptemberben vegye a tanítás kezdetét ‒ a dívó úzus szerint.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. július 7., V. évf. 54. szám)
Múlt pénteken a csabai nőképzőtársulat polgári leányiskolája tartotta meg közvizsgálatait a városháza dísztermében. Mint minden évben, úgy az idén is nagy közönség gyűlt ott egybe, hogy meggyőződjék a jó hírű intézet ez évi működésének eredményéről, hogy lássa, miszerint az intézet növendékei a legszebb sikert mutatják föl, s haladásuk biztosítékot nyújt arra nézve, hogy e nélkülözhetlen intézet a legjobban van szervezve, s a működő tanerők mindent elkövetnek, hogy az intézet jó hírnevét emeljék. A tantárgyakból korrekt, értelmes feleleteket adtak a növendékek, különösen a IV. osztály növendékei: Kemény Jolán, Fischer Teréz, Kocziszky Judit, Löwinger Laura és Klein Janka meglepő előmenetelt tanúsítottak, s bevégezve a IV. osztályú tanfolyamot, fényesen mutatták be azon szép eredményt, melyet ez intézet a nevelés terén nyújtani képes. A szavalások után a díjak lőnek kiosztva a nőképzőtársulat elnöke, Kemény Mihály által a legjelesebb növendékeknek; a IV. osztály minden növendéke, a III.-ból Krassovácz Jozefin, Kulpin Fanny, Berndt Vilma, Weisz Laura és Pándy Sarolta, a II.-ból Korosi Mari, Braun Laura és Freund Hermin, az I-sőből Berndt Malvin, Povázsay Mari és Kohn Mari nyertek díjakat ajándék könyvek alakjában. Az ünnepélyes közvizsgálat énekkel fejeztetett be. A növendékek létszáma ez iskolai év végén 70 volt. A vallás- és közoktatási minisztérium az idén is 3000 forinttal járult ez iskola fenntartásának költségeihez. Óhajtandó, hogy a hasznos és szép intézetet minél szélesebb körben karolná fel a közönség!
(Békésmegyei Közlöny, 1878. július 4., V. évf. 53. szám)
Gróf Apponyi Antal úr és kedves neje, Montenuovo hercegnő többször szerencséltetik a csabaiakat becses látogatásukkal. A vasárnapi áruvásáron pláne a gyolcsos tótok sátraiban tettek különféle vásárlásokat. A fiatal, alig 19 éves hercegnő a legegyszerűbb, de válogatott toalett által tűnik ki. Ebédre a fiatal házaspár főtisztelendő Péky Antal plébános úrnak volt kedves vendége.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. július 4., V. évf. 53. szám)
Gróf Apponyi Albert úr pénteken B.-Csabán időzött, s a nőképzőegylet iskolájának vizsgáján volt jelen hosszabb ideig, továbbá a templomokat s iskolákat meglátogatta, főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens vezetése mellett. Felmerült hír folytán hozzá intézett kérdésre határozottan nyilatkozott, hogy B.-Csabán nem szándékozik képviselőjelöltnek fellépni, mert eddigi kerületét nem hagyja el, s ez őt sem. Akármennyire tiszteljük a gróf urat, s akármily elismeréssel vagyunk kénytelenek lenni kiváló tehetsége iránt: mind miatta, mind miattunk, csak örülünk annak, hogy nálunk fel nem lép, mert alig hisszük, hogy elvhű csabai népünk ultramontán konzervatív nézetű férfit választott volna képviselőül.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. június 30., V. évf. 52. szám)
B.-Csabán az idén nagy pompával ünnepeltetett meg katolikus polgártársaink által az Úrnapja. Az itt állomásozó Vladimir huszárezred teljes díszben a templom előtt állt fel, melynek udvarán két rögtönzött, zöld gallyakból rakott és oltárképekkel ékesített kápolnában állott meg az ünnepélyes körmenet. Volt lövöldözés mozsarakból, puskákból is elég. Három huszár a nagy forróságtól kidőlt.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. június 23., V. évf. 50. szám)
Három nap alatt mintegy négyezren látogatták meg a kiállítást. Összesen 429 kiállító küldött be tárgyakat. A kiállított tárgyaknak több mint fele tanoncok és segédek készítményei; a mesterek munkái alig képezik egytized részét; míg a kiállítás számának fennmaradó része a háziiparra esik. Egyedül B.-Csabán a 193 kiállító közül 30 munkaadó mester és 150 részint inas, részint segéd. A vidéki kiállítók közt legtöbben Szegedről járultak hozzá a kiállításhoz; Veszprémnek dunántúli pusztai csobolyója, Orosházáról az inasok csoportos, de közönséges munkái, Losoncnak cipészmunkáival tűntek ki. Rózsahegy sem mulasztotta el köszörűköveit s több bödön brindzáját bemutatni. Kolozsvár gazdag cipészmunkái és kaptafái, Zala-Egerszeg iparostanulóinak szakrajzai által van legszebben képviselve. A műmalomipart egyedül a csabai Rosenthal állította ki, és a szakférfiak által minden tekintetben kitűnően dicsért lisztmustráiban láttuk bemutatva. Valóságos indolencia volt, hogy Gyoma, Mező-Berény és Endrőd egyetlenegy darabot sem küldöttek a kiállításra. A faipar minden néven nevezendő termékeinek 69 tárgyai közül feltűnő szépek Michnay S. (Csaba) segédeinek díszasztalai. Legerősebben van itt Csaba, utána Kolozsvár és Szeged képviselve a tárgyak számát tekintve.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. június 16., V. évf. 48. szám)
Hogy a keresztények felszabadítása céljából öldöklő háborút viselő muszka abszolút hatalom mennyire fél a sajtótól, mutatja a következő eset. Valami orosz doktor hirdette magát Moszkvából lapunkban. Mi a lapot, melyben a hirdetés megjelent, szokásos keresztkötés alatt elküldöttük az illető nevére. Az elküldött lap elment egészen Moszkváig, ott azonban már megijedtek tőle, s visszaküldötték. Oh, boldog muszkák, kiknek még idegen lapot sem szabad elfogadniuk! És ők akarnak keresztényeket felszabadítani, kiknek nyakán szorosabb otthon a járom, mint nálunk az ökörén.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. június 9., V. évf. 46. szám)
Tagadhatlan az, hogy megyénk, ha az Alföld irodalmi törekvéseit eredményeiben mérlegeljük, nem utolsó példával járt elő mindig annak kitüntetésében, hogy a fővároson kívül a vidéknek is örvendetesen emelkedő irodalma van. S az évről évre megjelenő könyvek s aránylag hasonlíthatlanul sok magyar nyelvű hírlap az olvasó közönség számbeli erejéről (?) is tanúságot tesznek. Újabban egyszerre három értékes művet vettünk, az első a csabai, a két utóbbi a gyulai nyomdából. Ezek egyike a már országosan ismert történész, Haan Lajos műve, a másik kettő gazdasági mű Göndöcs Benedek apát és Brózik Károly Békés megyei régészegyleti titkár tollából. — Haan Lajos akadémiai tag értekezése Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről máris nagy elismerésben részesült a főváros tudományos köreiben, s írójának hervadatlan babérokat szerez azon alapos és szellemes fejtegetéseiért, melyekben egy kedvenc s hagyományos felfogásunkat, Dürer Albert magyar s Békés megyei eredetére vonatkozólag nem dönti meg, de határozottabb alakba önti, s tisztább világításba helyezi. Mint halljuk, ez érdekes monográfia német nyelven is nemsokára meg fog jelenni; a kiadás iránt a kellő lépések már meg vannak téve. E mű a nagy német közönség körében különösen Nürnbergben nagy feltűnést fog okozni. — A második mű a tudós apát, az egyházi s gyakorlati szellemű gazdasági író Göndöcs Benedeké, e cím alatt: Népszerű beszélgetések a dohány okszerű kezeléséről. — A beküldött művek harmadika a Brózik Károly által szerkesztett „Békésmegyei okszerű méhészegyleti Évkönyv” az 1876/1877. évre. Az évkönyv örvendetes tudomást nyújt a méhészet iránti érdek emelkedéséről s az egylet sikereiről.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. május 30., V. évf. 43. szám)
