látogatás – Csabai szemelvények

Haan Antal itthon

Haan Antal hírneves festő, megyénk fia, december 27-én érkezett Rómából Csabára, hol hosszabb ideig fog kedves rokonai körében időzni. Hazánkfia különben Capri szigetén lakik már évek óta, hol a legkiesebb helyen fekvő nyaralója van.
(Békés, 1882. január 1., I. évf. 1. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011
• Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.
• Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.
• Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.
• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.
• Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999
• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.
• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.
• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890

Átutazóban a király

— A király őfelsége Pécsre való útját Csabán keresztül Szegedet érintve fogja venni. E hó 25-én megyen el Csaba mellett az udvari vonat, mely őfelsége magas személyét és kíséretét Pécs felé szállítandja.
— Őfelsége a király újabb rendelkezés szerint nem fog Csaba felé menni Pécsre.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. szeptember 19., VII. évf. 180. szám; 1880. szeptember 21., VII. évf. 181. szám)

I. Ferenc József portréja (1867) — Forrás: Vasárnapi Ujság, 35. évf. 49. szám (1888) 801. p.

Grófi látogatás

Gróf Apponyi Albert úr pénteken B.-Csabán időzött, s a nőképzőegylet iskolájának vizsgáján volt jelen hosszabb ideig, továbbá a templomokat s iskolákat meglátogatta, főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens vezetése mellett. Felmerült hír folytán hozzá intézett kérdésre határozottan nyilatkozott, hogy B.-Csabán nem szándékozik képviselőjelöltnek fellépni, mert eddigi kerületét nem hagyja el, s ez őt sem. Akármennyire tiszteljük a gróf urat, s akármily elismeréssel vagyunk kénytelenek lenni kiváló tehetsége iránt: mind miatta, mind miattunk, csak örülünk annak, hogy nálunk fel nem lép, mert alig hisszük, hogy elvhű csabai népünk ultramontán konzervatív nézetű férfit választott volna képviselőül.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. június 30., V. évf. 52. szám)

Apponyi Albert portréja — Forrás: Vasárnapi Ujság, 25. évf. 20. szám (1878. május 19.)

Főispáni látogatás

Szeretett főispánunk, kinek figyelme s atyai gondoskodása e megyében minden hasznos s nemes intézményre kiterjed, nagy kitüntetésben részesíté a csabai izr. népiskolát. Ugyanis f. hó 1-én váratlanul egyedül főtisztelendő Hirsehleld J. rabbi úr kíséretében az egyes osztályokat sorra meglátogatásával szerencséltette, s a magyar nyelvtan-olvasásból rögtönzött vizsga alkalmával megelégedését különösen a tanulók tiszta magyaros kiejtése nyerte meg. Főispán úr öméltósága azon örvendetes ígérettel távozott, hogy az évi vizsgák alkalmával a vendégek koszorúját megjelenésével díszíteni fogja.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. augusztus 9., IV. évf. 63. szám)

Király őfelsége Csabán

Őfelsége a király f. hó 9-én Szebenbe utaztában Csabán a pályaudvarban 5 percig időzött. A pályaudvarban a nagy néptömeg viharos éljenzésekkel fogadta, mire őfelsége a kocsiból kiszállt, és Omazta Szilárd járási szolgabíró úrhoz több kérdést intézett a csabai nép hogylétéről és egyebekről kérdezősködvén. Ezek után őfelsége a járási szolgabíró úr által nyert felvilágosítást megköszönve, kocsiba szállt, és a vonat ‒ szűnni nem akaró éljenzések között ‒ elrobogott.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 14., III. évf. 74. szám)

Csángók Csabán

Bukovinai csángó magyarok látogatták a napokban Csabát. A bukovinai hat magyar faluból valók, s oly tősgyökeresen és tisztán beszélnek magyarul, hogy az ember lelke örül, ha hallja, és kedve kerekednék a hazafi hallgatónak egypárt közülük Budapestre, e „sváb kolinába” letelepíteni, hogy terjesszék a nagy német faluban, mely történetesen egyszersmind az alkotmányos Magyarországnak fővárosa, egy kicsit a magyar szót. Idejövetelük célja templomuk és iskolájuk részére egy kis pénzt gyűjteni.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. november 29., I. évf. 44. szám)

Bukovinai csángó legény és leány — Forrás: Vasárnapi Ujság, 30. évf. 15. szám (1883) 237. p.

Kapcsolódó irodalom:

• Belényesy Márta: Kultúra és tánc a bukovinai székelyeknél. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958.
• Fábián Ágostonné: Az eltáncolt papucsok : bukovinai székely népmesék. Budapest : Móra, 1984.
• Kóka Rozália: Bukovina, Bukovina… : utam végén visszanézek. Budapest : Fekete Sas Kiadó, 2017.
• Kóka Rozália: Virágszépzöld Anna : bukovinai székely népmesék, mondák, legendák. Budapest : Timp, 2008.
• Sebestyén Ádám: Népdalcsokor : bukovinai, andrásfalvi népdalok. Budapest : Underground Kiadó, 2017.

Haan Antal Csabán

Haan Antal csabai művész hazánkfia, ki a Raphael-féle „Athenei iskola” kitűnő másolatát nem régen adta be a Nemzeti Múzeumnak, jelenleg itt Csabán mulat. A fővárosi lapok nagy lelkesültséggel írnak érintett dolgozatáról, valamint a Capri-szigeti lakásáról is, mely egy régi várból alakított villából és kertből áll, pompás kilátással egyrészt a Földközi-tenger végtelenjére, másrészt a nápolyi híres partokra s a Vezúv füstölgő ormára. A Capri-sziget azon részén, mely művész hazánkfia birtokát képezi, magyar nemzeti lobogó szokott lengeni, jeléül annak, hogy ott magyar ember lakik. Haan úr jelenleg rokonainak látogatásán kívül a Békés megyei múzeum rendezésével foglalkozik, mint amelynek alapját köztudomás szerint az ő becses régiséggyűjteménye képezi. A Békés megyei művelődéstörténeti társulat örülhet, hogy ily kitűnő műveltségű és nagy tapasztalású férfiút nyerhetett meg a rendezéshez, aki hazánknak és különösen Csabának a külföldön is becsületet szerez.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 26., I. évf. 26. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003.
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011.
• Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
• Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.
• Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.
• Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.
• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.
• Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999.
• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.
• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.
• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890

Tanácsadás

Dr. Ivánfy Endre, ki a delej- és hasonszenvi gyógymódok megállapítása és terjesztésében fáradozik, folyó május hó 1-én érkezett Csabára, hol mindaddig szándékozik tartózkodni, míg idült (krónikus) és idegbetegek tanácsait igénybe veszik. Látogatóinak eddigi száma 170-re megy, s eddigi 38 évi orvostudori gyakorlata ‒ melynek gyümölcseit egy nagyobb műben szándékozik a világ elé bocsátani ‒ elég kezességül szolgál arra nézve, hogy a hozzá folyamodó betegek körüli működését óhajtott siker koronázza.
(Békés, 1871. május 25., III. évf. 42. szám)