• A b.-csabai ev. egyházban, ideértve a szőlőket, a bodzási s nyéki leánygyülekezeteket is, 1877-ben született: fiúnemű 724, nőnemű 700, összesen 1424; ezek közt iker 22, holtan született 42, nem törvényes helybeliektől 16, vidéki nőktől 6. Meghalt: fiúnemű 409, nőnemű 381, összesen 790; szaporodott tehát az egyház 634 lélekkel. Eskettetett: nőtelen 193, özvegy 50, összesen 243 pár. Lélekszám az egyházban 1877 végén 25.194. • Békéscsabán 1877-ben született összesen 1715, fiú 860, leány 855, ezek közt volt törvénytelen 37, ikrek 26 esetben. Házasult 312 pár. A halottak száma 1005, férfi 522, nő 483; az életkort tekintve 0‒1 évig 348, 1‒5-ig 238, 5‒10-ig 25, 10‒20-ig 56, 20‒30-ig 55, 30‒40-ig 48, 40‒50-ig 44, 50‒60-ig 62, 60‒70-ig 66, 70‒80-ig 44, 80‒90-ig 17, 90‒100-ig 2. (Békésmegyei Közlöny, 1878. január 3., V. évf. 1. szám; 1878. január 20., V. évf. 6. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
Krcsmárik János, Csaba város egyik érdemes jegyzője, ki hosszú évek során vitte kitűnő szorgalommal e hivatalt, f. hó 18-án hosszú szenvedés után, életének 51. évében meghalt. Ő kezelte a városi adó- és telekkönyvi ügyeket, és alig van Csabán család, kinek birtokviszonyait emlékezetből ne ismerte volna. A város egy nagy, szorgalmas, szakmájában jártas tisztviselőt, barátai egy víg kedélyű társalgót, családja egy kitűnő családapát vesztett benne. (Békésmegyei Közlöny, 1877. november 22., IV. évf. 93. szám)
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 93. szám (1877. november 22.) 3. p.
1877. július 1-től szeptember végéig született összesen 473, fiú 229, leány 244; ezek közt volt törvénytelen 7, ikrek 7 esetben. Házasult 20 pár. A halottak száma 347, férfi 177, nő 170; az életkort tekintve: 0‒1 évig 107, l‒5-ig 122, 5‒10-ig 4, 10‒20-ig 20, 20‒30-ig 15, 30‒40-ig 14, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 20, 60‒70-ig 14, 70‒80-ig 11, 80‒90-ig 8, 90‒100-ig 1. Vallásra nézve: evangélikus volt 262, római katolikus 66, református 5, görögkeleti 4, izraelita 8, nazarénus 2. (Békésmegyei Közlöny, 1877. október 7., IV. évf. 80. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
Szorult szívvel vesszük kezünkbe tollunkat, hogy e szomorú eseményt leírjuk, mely Csabát és egész Békés megyét megrendíté. Reök István b.-csabai kir. közjegyző, megyei nyilvános életünk egyik fáradhatlan bajnoka, a Békésmegyei Közlöny ez év elején volt szerkesztője, Munkácsy Mihály híres festő hazánkfiának nagybátyja, f. hó 9-én reggel halva találtatott a Körös-parton, nem messze a várostól. Dupla csövű fegyverrel lőtt kétszer magára, egyszer oldalbordájára, egyszer szájába, és nem halt meg, sőt volt annyi ereje, hogy a puskát egy fához támaszthatá, kalapját a puska csövére illetsztehé, és a Körösbe vesse magát, hol a keresett halált megtalálta. Öngyilkosságának oka nem tudatik, de minthogy legkisebb fiúgyermekét, kit gyöngéden szeretett, két nappal tette előtt temették: ezt kell legközvetlenebb oknak tartani, mely őt e rémítő lépésre bírta. Temetése kedden 5 órakor ment végbe, a gyászbeszédet dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens tartá. (Békésmegyei Közlöny, 1877. július 12., IV. évf. 55. szám)
Forrás: Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Utánny. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2007. 91. p.
1877. április 1-től június végéig született összesen 350, fiú 178, leány 172; ezek közt volt törvénytelen 11, ikrek 4 esetben. Házasult 61 pár. A halottak száma 192, férfi 98, nő 94; az életkort tekintve: 0‒1 évig 67, l‒5-ig 27, 5‒10-ig 5, 10‒20-ig 11, 20‒30-ig 17, 30‒40-ig 14, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 12, 60‒70-ig 14, 70‒80-ig 13, 80‒90-ig 1. Vallásra nézve: evangélikus 139, római katolikus 37, református 3, óhitű 6, izraelita 7. (Békésmegyei Közlöny, 1877. július 12., IV. évf. 55. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
1877. január 1-től március hó végéig született összesen 432, fiú 220, leány 212; ezek közt volt törvénytelen 6, ikrek 8 esetben. Házasult 48 pár. A halottak száma összesen 232, férfi 121, nő 111; az életkort tekintve 0‒1 évig 45, 1‒2-ig 8, 2‒3-ig 5, 8‒6-ig 10, 6‒12-ig 19, l-től 5 évig 39, 5‒10-ig 7, 10‒20-ig 14, 20‒30-ig 13, 30‒40-ig 8, 40‒50-ig 13, 50‒60-ig 14, 60‒70-ig 9, 70‒80-ig 13, 80‒90-ig 4, 90‒100-ig 1. Vallásra nézve: evangélikus 171, római katolikus 47, román 7, református 3, izraelita 4. (Békésmegyei Közlöny, 1877. április 12., IV. évf. 29. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
1876-ban született összesen 1713, fiú 860, leány 853; ezek közt volt törvénytelen 36, ikrek 17 esetben. Házasult 410 pár. A halottak száma 972, férfi 510, nő 462, az életkort tekintve 0‒1 évig 343, 1‒5-ig 238, 5‒10-ig 49, 10‒20-ig 42, 20‒30-ig 57, 30‒40-ig 39, 40‒50-ig 47, 50‒60-ig 55, 60‒70-ig 53, 70‒80-ig 38, 80‒90-ig 9, 90‒100-ig 2. A szülöttek száma 741-gyel múlja fölül az elhaltakét, mely arány mutatja, hogy az elmúlt évben az egészségi viszonyok kedvezőek voltak, kedvezőbbek, mint az 1875. évben is, melyben a szaporulat 448 volt. • A városi kórházban gyógykezeltetett 130 beteg: férfi 75, nő 52; ezek közül gyógyult 102, javult 15, meghalt 13. A szegények házában jelenleg ápolás alatt van összesen 31 egyén, éspedig 20 férfi, 11 nő. (Békésmegyei Közlöny, 1877. január 18., IV. évf. 5. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
A csabai rabbinátus kerületébe tartozik Csaba, Gyoma, M.-Berény, Endrőd, Kígyós és Kétegyháza. Adataink szerint Csabán van 1300, Gyomán 350, M.-Berényben 250, Endrődön 200, Kígyóson 40, Kétegyházán 50, összesen 2200 zsidó. Született e kerületben a múlt évben leány 47, fiú 49, összesen 96, elhalt nő 17, férfi 15, összesen 32, szaporulat 64. (Békésmegyei Közlöny, 1877. január 7., IV. évf. 2. szám)
1876. január 1-től március végéig született összesen 421, fiú 208, leány 213, ezek közt volt törvénytelen 14, ikrek 3 esetben. Házasult 112 pár. A halottak száma 258, ebből férfi 137, nő 121; az életkort tekintve: 0‒1 évig 103, 1‒5-ig 55, 5‒10-ig 14, 10‒20-ig 7, 20‒30-ig 14, 30‒40-ig 11, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 13, 60‒70-ig 16, 70‒80-ig 13, 90‒100-ig 1. (Békésmegyei Közlöny, 1876. április 13., III. évf. 30. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
Deák Ferenc, hazánk nagy fia, a legönzetlenebb jellem, a bölcs államférfi, 1876. évi január hó 28-án, éjjeli egynegyed tizenkettőkor fejezte be áldásdús életét, melyet kora ifjúságától fogva, hű szíve dobogásának megálltáig e hon üdvére fordított. Áldás és kegyelet a nagy férfi emlékére, ki a maga egyszerűségében volt e haza egyik legnagyobb fia! Az ország gyászba borul. Csaba városa és a csabai kereskedelmi csarnok a gyászhír vétele után azonnal kitűzték a gyászlobogót. Fényeskedjék nekie az örök üdv, az élők pedig vegyenek példát a nagy halotton, és „Magyarország nem volt, hanem lesz!” (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 30., III. évf. 9. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 6. szám (1876. február 6.) 1. p.
Kapcsolódó irodalom:
• A haza bölcse emlékezete : versek Deák Ferencről, 1803–2003. Főszerk.: Árpás Károly. Szeged : Bába Kiadó, 2003 • Az élő szobor adomák, anekdoták tükrében : történetek Deák Ferencről. Főszerk.: Árpás Károly. Szeged : Bába Kiadó, 2003 • Cieger András: 1867 szimbolikus világa : tanulmányok a kiegyezés koráról.Budapest : MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2018 • Csengery Antal: Csengery Antal összegyűjtött munkái. 2. kiad. Budapest : Kilián, 1884 • Csengery Antal: Deák Ferenc emlékezete. Budapest : Franklin, 1887 • Deák Ágnes: Deák Ferenc. Budapest : Vince Kiadó, 2003 • Deák Ferenc élete és kora. Hiller István et al. Budapest : Pannonica Kiadó, 2003 • Deák Ferenc, 1803–1876 : emlékalbum. A tanulmányok szerzői Basics Beatrix et al. Budapest : Kossuth, cop. 2003 • Deák Ferenc: Deák Ferenc műveiből. Budapest : Franklin-Társulat, 1934 • Deák Ferenc: Deák Ferenc. Budapest : Új Mandátum Könyvkiadó, 1998 • Deák Ferenc: Deák Ferencz beszédei. Budapest : Franklin-Társulat, 1882–1898 • Deák Ferenc: Deák Ferencz válogatott munkái. Budapest : Lampel, 1905 • Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. Budapest : Osiris Kiadó, 2001 • Deák Ferencz élete : emlékkönyv. Szerk.: Áldor Imre. 2. kiad. Budapest : Franklin-Társulat, 189? • Deák Ferencz emlékezete. Szerk.: Törs Kálmán. Budapest : Deutsch, 1876 • Egry Irén: Deák Ferenc : történeti arckép. Budapest : Singer és Wolfner, 1941 • Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja. Budapest : Révai, 1932 • Eötvös Károly: Deák Ferencz és családja. Budapest : Révai, 1905 • Estók János: Igazság és törvény : Deák Ferenc élete. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003 • Fekete Sándor: A nemzet prókátora : emlékezés Deák Ferencre. Budapest : Magvető, 1976 • Ferenczi Zoltán: Deák élete. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1904 • “Jól esik köztetek lenni …” : női sorsok, szerepek Deák Ferenc környezetében. Szerk.: Kiss Gábor. Zalaegerszeg : Deák Ferenc Megyei és Városi Kvt., 2015 • Király Béla: Deák Ferenc. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1993 • Kónyi Manó: Deák Ferencz miért nem ment el az 1843-diki országgyülésre? Budapest : Franklin, 1889 • Körmöczi Katalin: “… a mi megmarad, forditsa jó czélokra” : Deák Ferenc hagyatéka. Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 1992 • Laveleye, Emil: Deák Ferencz. Pest : Ráth, 1869 • Molnár András: A fiatal Deák Ferenc : a felkészülés és a zalai pályakezdet évei, 1803–1833. Budapest : Osiris Kiadó, 2003 • Nedeczky István: Deák : a képviseleti alkotmány megalapitása. Budapest : Rudnyánszky ny., 1876 • Pulszky Ferenc: Ábránd és valóság. Budapest : Aigner, 1888 • Pulszky Ferenc: Jellemrajzok : Eötvös, Széchenyi, Deák, Dessewffy Aurél. Budapest : Aigner, 1888 • Sarlós Béla: Deák és a kiegyezés. Budapest : Gondolat, 1987 • Széll Kálmánné: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből. Budapest : Szépmíves, 2017 • Tanulmányok Deák Ferencről. Szerk.: Baranyai György et al. Zalaegerszeg : Zala M. Lvt., 1976 • Wlassics Gyula: Deák Ferenc. Budapest : Franklin-Társulat, 1923 • “Zalának büszkesége” : helyszínek, arcok, események Deák Ferenc életéből. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg : Zala M. Lvt., 2003
