A József császár-féle türelmi parancs százados évfordulója emlékére a csabai evangélikus templomokban ünnepélyes istentisztelet tartatott múlt vasárnap. A nagytemplomban nagytiszteletű Haan Lajos mondott nagy néptömeg jelenlétében hatásos emlékbeszédet; a saját egyháza, valamint a többi megyebeli protestáns egyházak történetéből vett adatokkal illusztrálta, mily nagy áldás volt a protestáns vallás fejlődésére a türelmi parancs, mely ‒ bár nem alkotmányos úton keletkezett, és a protestáns vallást csak tűrtnek nyilvánította, és nem egyenjogúsította a katolikus vallással ‒ mégis oly vallásszabadságot biztosított, mely a protestáns egyházaknak az eddigi elnyomatáshoz képest nagy felvirágzást hozott.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 1., VIII. évf. 132. szám)
Címke: evangélikustemplom
A reformáció ünnepe
Legközelebbi vasárnap a helybeli ág. hitv. templomokban a reformáció emlékünnepén kívül százados fordulója lesz megünnepelve a korszakot alkotó eseménynek, hogy II. József császár türelmi parancsával az evangélikus egyház kétszáz éves zaklattatásának véget vetett, s védpajzsa alatt száz és száz immár végpusztulásnak indult evangélikus gyülekezet mintegy varázsvessző érintésére gyorsan felvirágzott.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. október 27., VIII. évf. 130. szám)
Velünk az Úr
Nt. Haan Lajos lelkész úr a b.-csabai ág. hitv. evang. egyháznak múlt évi állásáról ‒ önálló füzetben ‒ évi kimutatást közöl. A megnyitó értekezés többek között Drozdik Sámuel csabai ev. lelkész életrajzát hozza, aki épen száz év előtt (1780. december 31.) lett Gyurcsek András kollégájával a b.-csabai evangélikus egyházba bevezetve. Életéből emlékezetes, hogy az ó-templomhoz a két oldalszárny alatta építtetett; ugyancsak alatta épült a mostani ritka szilárdságú ó-torony is. Érdekes tudni a változást, mely a száz év alatt, mióta Drozdik 1780-ban lelkésszé lett itt, az egyházban beállott. Akkor az egyháznak csak egy csekély, dísztelen, torony nélküli templomocskája volt, ma 3 díszes tornyú temploma van, s ezek közt egy, mely az országban az evangélikus templomok közt a legnagyobb, s melyben 8000 hallgató fér el. Az egykori iskoláinak száma 3 volt, ma a négyosztályú gimnáziumon kívül 18, tanyákon, pusztákon 12. Akkor az egyháznak összes évi jövedelme 355 forint, kiadása 326 forint, most évi jövedelme több mint 34 ezer forint, kiadása a 32 ezret haladja. Akkor itt az evangélikus hívek száma 7 ezer volt, ma a 27 ezret közelíti. Bizony-bizony nagy dolgokat cselekedett ‒ méltán kiált fel szerző ‒ velünk az Úr!
(Békésmegyei Közlöny, 1881. február 3., VIII. évf. 15. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007
• Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai, 1718-1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985
• Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993
• Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991
• Haan Lajos naplója, részletek. 1971
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858
Új orgona
Új orgonát nyerend a b.-csabai szőlőbeli evangélikus új templom. Linder Károly lelkész, a gondnok s Uhrin Pál tanító urak ugyanis megbízattak, hogy egy új, a templom belső csínjának s terjedelmének megfelelő orgona iránt tegyék meg Saskó orgonaépítésznél, kinek kezeiből került ki a híres békési orgona is, a szükséges lépéseket. Nagyon is kívánatos volt, hogy a kedves belsejű templom összhangját ne rontsa elhasznált orgonája.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. december 25., VI. évf. 140. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos, Gyimesy Károly. Budapest : Evangélikus Templomok Kiadó, 1944
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005
Augusztus 20.
Szent István király ünnepén tegnap f. hó 20-án, délelőtti 10 órakor a csabai evangélikus magyar templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt, amidőn is Petrovics Soma jeles hitszónokunk egy szép beszédet tartott, melynek végeztével a helybeli férfidalkar a magyar Himnusznak két előversszakát meglepő összhangzattal éneklé el. Az ünnepélyes isteni tiszteleten nagyszámú közönség volt jelen. Ugyanez napon a helybeli katolikus templomban is ünnepélyes isteni tisztelet volt, a helybeli katonaság kivonulása mellett.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. augusztus 21., VI. évf. 86. szám)
Egyházi értesítő
A b.-csabai evangélikus egyháznak 1877-re szóló népies irányú értesítőjéből álljanak itt csak a következők. Pénzben: bevétel 31.250, kiadás 31.145 forint. Búzában: bevétel 1851, kiadás 1850 köböl. Az egész évre kivetett adó tesz: 4906 forintot és 2504 hektár búzát. Az előző év hátraléka 4461 forint és 1874 hektár búza. — Az egyház 18 elemi iskoláján kívül csekélyebb áldozattal 8-at tart fenn a tanyákon, 200-at meghaladó tanonccal. Fenntartja ugyancsak a négyosztályú gimnáziumot. Az elemi iskolák szükséges tanszereinek, az íróeszközöknek beszerzéséhez, a tantermek tisztán tartásához, fűtéséhez a tanoncok a felsőbb osztályokban 90, az alsóbbakban 40 koronával járulnak. — Nagy szükségét látjuk hangoztatva egy méltó tanácsteremnek. Érdekes adat az egyház áldozatkészségéhez s gyarapodásához az, hogy 25 év óta tíz új iskolát s egy szép templomot épített!
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 28., V. évf. 25. szám)
Augusztus 20.
István király ünnepén a b.-csabai evangélikusok magyar templomában népes, válogatott közönség áldozott a nemzeti kegyelet oltárán. A hazafias tartalmú ének- és beszédre a lelkesedés ihlete látszott az arcokon. Főispánunk őméltósága, a városi elöljáróság testületi megjelenése nagyban emelte az ünnepélyt, melyen az intelligencián kívül értelmesb gazdaközönségünk is részt vett, bizonyságául annak, hogy a nemzeti kegyelet dolgában s a keleti vérengzésekkel szemben egy szív, élek vagyunk Isten házában.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. augusztus 26., IV. évf. 68. szám)
Elvitték a harangot
A csabai evang. torony ablakán keresztül meglehetős űr hirdeti pár hete, hogy a repedés következtében hangjavesztett nagyharang útra kel ‒ no nem Rómába, csak Sopronba, hol Seltenhoffer harangöntő olvasztókemencét fűttet számára. E gyökeres kúra után majd csak beszerzi teljes hangjával egyházának az 1500 forintnyi költséget.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. június 22., III. évf. 50. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Dedinszky Gyula: Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966
• Patay Pál: Régi harangok. Budapest : Corvina, 1977
Csillag a templomtoronyra
A b.-csabai szőlőbeli ev. új templom tornyára a csillag e hó 5-én, azaz pünkösd hétfőjén du. 5 és 6 óra közt tétetett fel kétezer főt meghaladó szemlélő közönség jelenléte mellett. Fehér ruhába öltözött hat hajadon húzta fel, s a torony tetején már ott várt reá Kliment János ügyes ácsmester úr, aki aztán szokásos ünnepéllyel a kitűzött helyére tette fel. Maga a csillag t. Sztraka Ernő úr városi derék mérnök műízlésű terve szerint Krenczberger bádogos úr által készült; mondhatni, igen sikerülten meg van adva mind az arány, mind a külcsinosság. Szóval már maga az épület jogosít bennünket reményleni ‒ amennyiben még nincs befejezve ‒ oly gyönyörűségre, hogy párját ritkítani fogja e megyében. Büszkék lehetnek reá a szőlőbeli hívek!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. június 8., III. évf. 46. szám)
Deák Ferenc lelki üdvéért
A B.-Csabán Deák Ferenc nagy hazánkfia lelki üdvéért tartott gyász-isteni tiszteletről bővebben kell megemlékeznünk. Az evangélikus magyar templomban főtisztelendő Szeberényi Gusztáv és főtisztelendő Haan Lajos urak tartották az emlékbeszédeket, előbbeni a szószékről, utóbbi a szokásos ima közben. Úgy az isteni tisztelet fenséges egyszerűsége, mint az emlékbeszédek szívből jövő hangja mély benyomást gyakoroltak az összegyűlt hallgatókra. A katolikus templomban főtisztelendő Péky Antal úr végezte az isteni tiszteletet; ott a pompa és külső fény nagyobb volt, mert ravatal volt felállítva, és az ének executálva többek közt Beethoven gyászindulója is ‒ de azért az isteni tisztelet benyomása a hallgatókra itt is olyan volt, hogy egy szem sem maradt könny nélkül, mit az eredményezett, hogy főtisztelendő Péky Antal úr a mise kezdetén annyira felindult, hogy zokogva kezdvén a szomorú munkához, alig tudott magához térni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 13., III. évf. 13. szám)
