Munkácsy B.-Csabán

Munkácsy Mihály kitűnő festőművész hazánkfia jelenleg megyénkben B.-Csabán tartózkodik, Reök István nyaralójában, nejével, a lapokban is emlegetett francia bárónővel. A jövő hónap közepéig fognak itt időzni, s ezalatt városunkat is meglátogatja, s még meglehet, hogy valami ellesett érdekes képet fog zseniális ecsete feldolgozni, megemlékíteni.
Munkácsy Mihály Csabán időzése alatt nem feledte meglátogatni Lángi asztalos özvegyét. Az ünnepelt művész nem szégyenli és nem tagadja tehát, hogy ő ez özvegy hajlékában egykor inaskodott.
(Békés, 1874. szeptember 20., III. évf. 38. szám; Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 27., I. évf. 35. szám)

Munkácsy Mihály portréja

Kapcsolódó irodalom:

• Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994
• Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011
• Bellák Gábor: 175 éve született Munkácsy Mihály. In: Rubicon, 2–3. szám (2019)
• Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
• Czeglédi Imre: “Nem szeretne festő lenni?”. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014
• Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990
• Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963
• Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001
• Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007
• Csiffáry Gabriella: “Magyarázom a bizonyítványom” : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017
• Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009
• “Elvégeztetett” : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013
• Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014
• Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. 2. kiad. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014
• Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múz., 2009
• Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2010
• Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976
• Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964
• Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017
• Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy’s works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005
• Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927
• Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000
• Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014
• Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994
• Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016
• Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016
• Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004
• Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016
• Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008
• Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012
• Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962
• Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983

 

A magyarosodás útján

A b.-csabai izraelita hitközség iskoláinak vizsgái a múlt hét folytán, csekély számú hallgatók mellett ejtettek meg. Mint örvendetes tüneményt felemlíthetjük, hogy ez iskolákban a magyarosodás óriási léptekkel halad elő. A tannyelv, kivéve a hittan előadását, kizárólagosan magyar. A feleletek az ott lévő egynéhány tanférfit tökéletesen kielégítették. Csak az a kár, hogy az ott működő egynéhány tanító fizetése semmi arányban sem áll a zsidó hitközség által fizetett hivatalnokok fizetésével. Az iskola magyarosodása körül különösen nagy érdeme van Singer Ignác úrnak, ki az izraelita tanügy egyik legbuzgóbb pártfogója.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 13., I. évf. 33. szám)

 

Világosságot!

A csabai Széchenyi liget most, midőn éppen legkellemesebb az estéket szabadban tölteni, nem lévén sem nagyon meleg, sem nagyon hűvös, esténként már kihalt és puszta, mit annak tulajdonítunk, hogy egy árva lámpa sem örvendezteti fénysugaraival az ott sétálni vágyókat.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 6., I. évf. 32. szám)

 

Tanítóválasztás elé

Ma délután 4 órakor fog a b.-csabai kaszinó nagytermében a nőnöveldei tanítóválasztás megejtetni. Nem tudjuk az iskolaszék által kandidáltak neveit, és így nem is szólhatunk előlegesen hozzá, hanem amennyiben ott Tilis János úr neve is előfordulna, márpedig akarjuk hinni, hogy előfordul, mert az ő e téreni érdemeit legjobban ismerjük, annyiban kötelességünknek tartjuk őt melegen ajánlani az illetők figyelmébe. Tesszük pedig azt azon meggyőződéstől áthatva ‒ melyet különben, aki őt ismeri, mindenki oszt ‒, hogy a csabai leánynevelésnek egy képzett, értelmes és buzgó faktort szerezzünk.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 23., I. évf. 30. szám)

 

A városi elöljáróság figyelmébe

A csabai épülőfélben lévő hídnál nagyobb szerencsétlenségeket elkerülendő, nagyon célszerű volna mindkét oldalra egy-egy veres lámpát akasztani. Tétettek ugyan a szerencsétlenségek elhárítására némi intézkedések, ti. a mindkét oldalra helyezett téglarakás; de nem szabad felejtenünk Deák Ferencnek ama bölcs mondását: „A jónak legnagyobb ellensége a jobb.” A sötétség miatt pedig a téglarakásokat sem lehet látni!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 23., I. évf. 30. szám)

Lámpa
 

Hangverseny

Chován Kálmán úr és Zins k. a. hangversenye csütörtökön megtartatván, várakozáson felül sikerült. Chován úrból a szó nemesebb értelmében művész fog válni; most is már oly rendkívüli, nem mindennapi technikát, oly eleganciát fejt ki játékában, mely mindenkit ‒ tekintve ifjúságát ‒ méltó bámulatra ragadhat, annál is inkább, mert ez este egy minden kritikán alóli, rossz zongorával kellett megküzdenie. Zins k. a. ‒ tudtunkkal tán első, ki a hárfán hangversenyez ‒ által jutottunk tudomására annak, hogy csak érteni kell e hangszer húrjait mint kell pengetni, s ez is éppoly klasszikussá és hanggazdaggá válhat, mint akármely elsőrendű hangszer. A csabai első zenekar is, mely a hangversenyen minden díj nélkül, a hangversenyzők iránti szívességből működött közre, kitett magáért, és előre jósolhatjuk, hogy az ily előadás mellett Oláhországban, hová kirándulni készül, furorét fog csinálni. — A rendezők is szívességből vállalták el tisztjüket. Közönség oly nagy számmal és oly válogatott, hogy akármily nagy város hangversenytermének díszére vált volna. Nem hagyhatjuk említés nélkül a színpad fölötte ízléses és célszerű berendezését, valamint Zins kisasszony hangszerének külső csínját és értékes voltát. Vagy 1200 forintot érhet a gazdagon arannyal kirakott hárfa, melyből a kisasszony majd andalgó, mélabús, majd oly hangokat tud kicsalni, mint mikor szól a vihar, és zeng az ég!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 16., I. évf. 29. szám)

Chován Kálmán
 

Kié a kút?

Csaba városa hétfőn tartott képviseleti gyűlésén a többek között a Rosenthal-féle malom előtt lévő kút ügye is került tárgyalás alá. A város azon hiszemben van, hogy a kút az övé, Rosenthal dettó, hogy az övé, a város azonban az „erősebb” fél lévén, rádiktálta az évek óta e kútnak háborítlan birtokában lévő Rosenthalra, hogy 4 hét alatt gondoskodjék más kútról, különben el fog tőle vétetni.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 16., I. évf. 29. szám)

 

Fürdési tilalom

E héten Csabán hét ember fúlt be két nap alatt az elzáratás által nagyon megáradt Körösbe. Az illető közeg erélyesen intézkedett a baj ismétlésének megakadályozására, eltiltván egyelőre végképp a fürdést, mely tilalom tiszteletben tartására az ottani pandúrok erélyesen vigyáznak. Jobb késő, mint ‒ soha!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 9., I. évf. 28. szám)

 

Haan Antal Csabán

Haan Antal csabai művész hazánkfia, ki a Raphael-féle „Athenei iskola” kitűnő másolatát nem régen adta be a Nemzeti Múzeumnak, jelenleg itt Csabán mulat. A fővárosi lapok nagy lelkesültséggel írnak érintett dolgozatáról, valamint a Capri-szigeti lakásáról is, mely egy régi várból alakított villából és kertből áll, pompás kilátással egyrészt a Földközi-tenger végtelenjére, másrészt a nápolyi híres partokra s a Vezúv füstölgő ormára. A Capri-sziget azon részén, mely művész hazánkfia birtokát képezi, magyar nemzeti lobogó szokott lengeni, jeléül annak, hogy ott magyar ember lakik. Haan úr jelenleg rokonainak látogatásán kívül a Békés megyei múzeum rendezésével foglalkozik, mint amelynek alapját köztudomás szerint az ő becses régiséggyűjteménye képezi. A Békés megyei művelődéstörténeti társulat örülhet, hogy ily kitűnő műveltségű és nagy tapasztalású férfiút nyerhetett meg a rendezéshez, aki hazánknak és különösen Csabának a külföldön is becsületet szerez.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 26., I. évf. 26. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003.
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011.
• Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
• Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.
• Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.
• Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.
• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.
• Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999.
• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.
• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.
• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890

 

Új sport: galambdíjlövészet

Július 1-én nagyszámú csabai és sok vidéki néző előtt mutatta be 26 vadászatkedvelő lövészi ügyességét, ami a közönségnek igen érdekfeszítő látványt nyújtott. Az első díjat Varságh Béla úr nyerte el, ki hat lövés közül ötször talált, ami oly bravúr, hogy akármely tiroli gyakorolt vadásznak becsületére vált volna. A második díj körül igen érdekes versengés folyt: nevezetesen 3-an voltak (Körösi úr vandháti ispán, Foltényi Imre úr és Zsiros János úr), kik 6 lövés közül 4-szer találtak. A bírálóbizottmány új, 3 galambra lövést rendelt el, de ismét mind a három 2-szer talált. A bírálóbizottmány tehát azt rendelte el, hogy csak egy galambra lőjenek, azé lévén az elsőség, kinek galambja rögtön lebukik. Körösi úr lett a nyertes, amennyiben csak ő egyedül lőtte le galambját. A főlényeg azonban a szerencsében feküdt. Akire Fortuna kisasszony mosolygott, akinek galambja lövésre jobban jött, az lepuffantotta. A nap valódi hősének, Varságh Béla úrnak elismerés szerezte koszorújából néhány szálat kivett Drechsel Alajos úr, ki a fogadásos lövéseknél az egyszerre kibocsájtott 2 galambot lőtte le.
Végül a galambdíjlövészet derék rendezője, Sztraka György úr egy mulattató befejezéssel lepte meg a közönséget; ugyanis a megmaradt galambokat párosával kibocsájtották, és a félkört képező vadásztársaság azokat ízekre lőtte, midőn azonban a galambok elfogytak, a jel megadatott más galambok kibocsátására, de a közönség ámulására galamb helyett egy özönvíz előtti szörny repült ki a kalitból, már ti. egy tollseprűkkel ékesen toalettírozott nyúl. Kedélyes táncvigalom zárta be ezen Csabán sohsem látott sportot.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 5., I. évf. 23. szám)

Lövészet

Kapcsolódó irodalom:

Sportlövészet. szerk. biz. vez. Németh János. Budapest : Sport Kiadó, 1980.