Csütörtökön egy óriási kazánt szállítottak a csabai indóháztól a jó nevű Rosenthal-féle első csabai gőzmalomba. A szörnyeteg beszállítása, habár 40 ló volt befogva, majdnem egész napig tartott; képzelhetni, mennyi bámulója akadt a világ e csodájának! (Békésmegyei Közlöny, 1882. február 5., IX. évf. 16. szám)
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005
Kapcsolódó irodalom:
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 • Pataky László: Az István malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évf., 1. szám (1974) • Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961
A csabai kórházban berendezett szegények házában ez idő szerint összesen 52 egyén ápoltatik és ruháztatik közköltségen, éspedig 21 férfi, 15 nő és 16 gyermek. Ezen ápoltak csabai illetőségű, részint elaggott és részint elnyomorodott kereset nélküli egyének, akiknek egyáltalában vagy nincsen, vagy ha van is hozzátartozójuk, de azok tartására nem kötelezhetők. (Békésmegyei Közlöny, 1882. január 17., IX. évf. 8. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A Réthy Pál Kórház monográfiája. Szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőint., 2010 • Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 65–66. p. • Bende Albert: A b.-csabai városi kórház és szegénygyámoldának történeti vázlata. In: Békés, 4. évf. 15. szám (1875. április 11.) 2. p. • Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… A békéscsabai kórház története. In: Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–200. p. • Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséből, dr. Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet, 24. évf. 2. szám (1989) 169–180. p.
A csabai szolgabíróság mint iparhatóság múlt évben összesen 91 db iparigazolványt szolgáltatott ki. Ezek közül 36 db csizmadiának adatott ki. Utoljára B.-Csaba e tekintetben kis Miskolccá növi ki magát. (Békésmegyei Közlöny, 1882. január 17., IX. évf. 8. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 10. évf. 41. szám (1863. október 11.)
Jamina, Csaba külvárosa mindenáron el akar az anyaváros kebléről szakadni. A megye, kormány egyértelműleg visszautasították a különvágyási aspirációkat, de Jamina most is válni akar, és ügyét az Országgyűlés elé viszi. (Békés, 1882. január 8., I. évf. 2. szám)
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
Kapcsolódó irodalom:
• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004 • Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008 • Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005
Haan Antal hírneves festő, megyénk fia, december 27-én érkezett Rómából Csabára, hol hosszabb ideig fog kedves rokonai körében időzni. Hazánkfia különben Capri szigetén lakik már évek óta, hol a legkiesebb helyen fekvő nyaralója van. (Békés, 1882. január 1., I. évf. 1. szám)
Haan Antal portréja. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum
Kapcsolódó irodalom:
• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003 • Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 • Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 • Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p. • Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p. • Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p. • Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p. • Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p. • Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999 • Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p. • Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p. • Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890
Csabán a kaszinóban tervbe vétetett kaszinói teaestélyek rendezése. Ismert dolog, hogy Csabán a kaszinó este 7 órakor szétoszlik, s az intelligenciának s családjaiknak a hosszú téli estéken semminemű szórakozása és összejövetele nincs. A tervezett összejövetelek nemcsak hogy kellemes, olcsó szórakozást biztosítanának, hanem szorosabbá fűznék a meglazult társadalmi összeköttetést. Hetenként-kéthetenként egyszer vacsora után egy kis jó zene, egy tea és csevegésből terveztetik e szórakozás, s mindez 50 krajcárért. (Békés, 1882. január 1., I. évf. 1. szám)
A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a megyénkben megkezdett indigógyártás előmozdítása céljából január elején elküldi Bárcza Károly gépészmérnököt Csabára, hogy megvizsgálja az indigógyárat, s a mutatkozó szükséghez képes a gyártáshoz alkalmas gépeket szerkesszen. Ez a gondosság szépen jellemzi közgazdasági kormányunkat, mely, úgy látszik, nem mulaszt el semmit, hogy a közgazdaságnak mentől nagyobb lendületet adjon, s azért az indigógyártás kérdését, mint igen nagy fontosságú gazdasági tényezőt, mentől előbb megfejteni kívánja. (Békésmegyei Közlöny, 1881. december 29., VIII. évf. 156. szám)
A csaba-szőlősiek kérvénye, melyet a kormányhoz azon célból nyújtottak be, hogy Csaba városától, melynek külvárosát képezik, elszakadhassanak, és külön községgé alakulhassanak ‒ mint halljuk ‒, nem járt rájuk nézve a várt sikerrel, mert a belügyminiszter kérelmüknek helyt nem adott. Ez ügy eléggé ismeretes közönségünk előtt. Az elszakadást nem pártolta sem Csaba városa, sem a vármegye, éspedig éppen a csaba-szőlősiek érdekében belátva, hogy mint önálló község nem bírnák magukat fenntartani; most a miniszter is kimondotta a végszót. Hisszük, hogy már most a józan szőlősiek nem fognak többé hallgatni az izgatókra, akik haszon- és hivatallesésből folytonosan izgatják a város ellen, s végre-valahára vége szakad a huzavonának. De viszont reméljük, hogy Csaba városa sem fogja figyelmen kívül hagyni Csaba-Szőlősnek érdekeit, hanem azokat úgy fogja respektálni, hogy a lakosságnak nem lesz többé oka azt mondani, hogy a város mostohagyermekeként bánik velük. (Békésmegyei Közlöny, 1881. december 13., VIII. évf. 150. szám)
A csabai evangélikus egyház presbitériuma múlt heti gyűlésén elhatározta, hogy Csaba-Szőlősön már három iskola lesz. De még az is csekély szám a korcsmákhoz képest, mert míg az iskolák száma jelenleg kettő, addig a korcsmáké tizenkettő. Jó lenne a regáletulajdonos közbirtokosságnak figyelembe venni e kiáltó aránytalanságot, s meggondolva, hogy egy korcsma többet ront a nép erkölcsén, mint amennyit 10 iskola javít, igyekeznék rajta, hogy a korcsmák száma Csaba e szép jövőjű külvárosában kevesbedjék. Az evangélikus egyháznak nagy érdemei vannak az iskolaügy terén. Alig múlik egy esztendő, hogy figyelemre méltó javítást ne tenne az iskolákban; vagy új tanszéket rendszeresít, vagy új épületeket emel. A múlt évben is két igen szép iskolaépületet állított. (Békésmegyei Közlöny, 1881. november 17., VIII. évf. 139. szám)
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
A csabai kaszinóban múlt vasárnap szokatlan élénkség volt. A csabai dalkar néhány újabban betanult dal bemutatására vállalkozott, s ez alkalomból egypár kaszinói tag hölgyeket is bevezetett a kaszinó termeibe. A szokatlan, de kedves vendégek, továbbá Jancsi kitűnő zenéje s a dalkar csinos dalai annyira felvillanyozták a jelenvoltakat, hogy azt a másfél órát, míg a rögtönzött estély tartott, bizonyára mindenki a legkellemesebben töltötte. Óhajtjuk, hogy az ilyen kellemes összejövetelek legalább vasárnaponként ismétlődjenek, hogy társadalmi életünkbe visszatérjen az az élénkség s kedélyesség, mely azt régebben jellemezte, s melyet az ifjabb nemzedéknek jelenleg olyannyira nélkülöznie kell. A kaszinónak lenne feladata a véletlen által kimutatott úton megteremteni a társadalmunkat felfrissítendő estélyeket. (Békésmegyei Közlöny, 1881. november 17., VIII. évf. 139. szám)
