Címke: 1879

Az első csabai nyomda

A csabai Dobay-féle nyomdát, melyben lapunk is nyomatik, Povázsay András úr vette meg két derék nyomdász fia, Sándor és Gusztáv számára, akik együttesen fogják ezután kezelni. Hisszük, hogy az eddig is jó nevű nyomdának az új tulajdonosok kezében csak emelkedni fog jó híre. Sok szerencsét kívánunk az új pályakezdőknek. Voltaképpen csak ezután lesz Csabán csabai nyomda, mert eddig a gyulainak csak fiókja volt. Vajha mennél jobban érezné városunk minden lakosa a nyomda szükségét, s vajha e magyar nyomda mennél több nyomot hagyna városunk közlakosságán is.
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 21., I. évf. 42. szám)

Povázsay Sándor portréja
Forrás: Magyar Grafika, 42. évf. 6. szám (1998) 93. p.
 

Augusztus 20.

Szent István király ünnepén tegnap f. hó 20-án, délelőtti 10 órakor a csabai evangélikus magyar templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt, amidőn is Petrovics Soma jeles hitszónokunk egy szép beszédet tartott, melynek végeztével a helybeli férfidalkar a magyar Himnusznak két előversszakát meglepő összhangzattal éneklé el. Az ünnepélyes isteni tiszteleten nagyszámú közönség volt jelen. Ugyanez napon a helybeli katolikus templomban is ünnepélyes isteni tisztelet volt, a helybeli katonaság kivonulása mellett.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. augusztus 21., VI. évf. 86. szám)

Szent István megkeresztelése. Benczúr Gyula festménye
Forrás: Vasárnapi Ujság, 47. évf. 32. szám (1900. augusztus 12.) 1. p.
 

Valami Csaba szépítéséhez

Oly dicséretesen talán nem halad vármegyénk egy községe sem, mint Csaba. Aki csak 5-10 év előtt látta, ma alig ismerne reá, úgy átalakult, rendezkedett. Az előbbi célszerűtlen pallók helyett jó téglajárók biztosítják a legsárosabb időben is a tisztán járhatást az utcákon. Az új építkezési szabályoknak minden utcán hangosan szóló tanújuk van, sőt már palotaszerű épületek is emelkednek. A főutca és mellékutcák szabályosan be vannak fásítva. Utcáit, különösen főterét rendesen tisztogatják. A csapadék- és talajvizet rendszeresen levezetik, s a vizet nem hagyják az utcákon poshadni, mint sok megyei községben. A város a Széchenyi ligetből pompás parkot alakított stb.
Mindez a város képviselő-testületének, a tanácsnak, de főleg a városi mérnöknek köszönhető, akik gondosan őrködnek a város szükségletei felett, s azok e szükségleteket a lehetőséghez képest kielégítik. Hisszük, hogy ezután is a megkezdett jó úton fognak haladni.
Volt alkalmunk látni azt a nagy műszaki munkálatot, melyet a város mérnöke készített, s a képviselő-testület nemrég kivitelre elvileg el is fogadott, értjük a csapadékvizek levezetésének új tervét; ha azt egypár év alatt keresztülviszik, egy hatalmas lépéssel fogják a várost tovább vinni.
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 17., I. évf. 41. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba : s. n., 1926
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Repr. kiad. Budapest : Barnaföldi Gábor Archívum, 1994
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960
• Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897‒1935. Közread.: Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005

 

Fogy a Körös!

Fogy a Körös lassan, csendesen, s maholnap egészen elfogy! Értjük a csabai kis Köröst, az élővíz-csatornát! Még a múlt hétfőn elzárták a veszei hídnál vizét, s a régi Körös medrébe bocsátották, hogy a városban egészen lefolyjon, s meg lehessen a vashíd alapmunkálatait kezdeni. Egyúttal a csatorna medrét tisztítani, s a partját javítani is tervbe vették. Ennél alig lehet valami bölcsebb gondolat, mert az botrány, amily istentelen girbegurba volt a csatorna bal parti gátja, s mily rázós az azon vonuló út az 1876-i áradás óta. Ugyanis akkor a pillanatnyi szükségben a gát bal oldalát szedték ki és rakták annak jobb oldalára, hogy így nyúlgáttal lehessen a kertekbe bekívánkozó vizet tartani. Azóta mindig úgy maradt kiegyengetés nélkül az út a csatornaparti és általában az alsóvégi lakosság nem csekély bosszúságára és kárára!
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 3., I. évf. 36. szám)

 

A rendőrség figyelmébe

A csabai vasúti állomás melletti gödrök magukban véve is dísztelenek poshadó vizükkel, hanem különösen azzá teszik azok a gyerekek, akik ott paradicsomi kosztümben naponként fürödnek, az utazóközönség botránkoztatására, s városunk nemigen nagy dicsőségére. Óhajtandó volna, hogy a rendőrség erre is kiterjesztené figyelmét, éspedig úgy a rend, mint az egészség és életbiztonság tekintetéből. Regisztráltuk már, hogy egy kisleány meg is fúlt e gödrök egyikében. — Hiszen úgyis van a vasútnál naponként egy-két rendőr, jó volna meghagyni, hogy ezek ott a fürdést tiltsák el.
(Békésmegyei Lapok, 1879. július 17., I. évf. 31. szám)

 

Tarthatatlan rendelet

A b.-csabai szolgabírói hivatal a korcsmák zárhatáridejét meghatározó rendeletének üdvös hatása már is észlelhető, mert a fiatal legények és leányok délelőtt a korcsma helyett templomba járnak, kihágások kevesebb számmal fordulnak elő, s mi szinte meg nem vetendő, a békés polgárok álmát nem zavarja 10 óra után is a lebujokban eddig cincogni szokott muzsikaszóféle. De minden jónak megvan a maga rossz oldala is. Ugyanis tarthatatlannak bizonyult be a gyakorlati életben az illető rendszabálynak B.-Csaba egyetlenegy nyilvános, kerti mulatóhelyére, a Széchényi ligetre nézve fenntartása. Ez ugyanis nem korcsma, hanem szabad ég alatti tér, ahová mennek a napi munka után üdülni, friss levegőt szívni. A friss levegő szívását pedig nem lehet korlátolni, ha az ember amellett eszik és iszik is véletlenül. Nem is tudunk rá példát, hogy a szabad ég alatti mulatozás, a szabadban létele egy városi közönségnek valahol záridőhöz volna kötve, mert hisz egy kertet nem is lehet tulajdonképen elzárni. Úgy hisszük tehát, hogy B.-Csaba város intelligens közönségének ‒ hozzáértve az értelmesebb földműveseket is ‒ óhaját fejezzük ki, ha arra kérjük a szolgabíró urat, hogy ezen nem korcsmai, de szabad ég alatti tért a zárhatáridő terhe alól feloldani szíveskedjék.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 15., VI. évf. 70. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005

Ligeti mulatság - Jankó János rajza
Forrás: Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016. 22. p.
 

Népmozgalmi kimutatás

1879. április 1-től június hó végéig született összesen 301, fiú 145, leány 156; ezek közt volt törvénytelen 11, ikrek 2 esetben. Házasult 93 pár. A halottak száma 253, férfi 136, nő 117; az életkort tekintve 0‒1 évig 92, 1‒5-ig 51, 5‒10-ig 17, 10‒20-ig 12, 20‒30-ig 10, 30‒40-ig 11, 40‒50-ig 10, 50‒60-ig 15, 60‒70-ig 18, 70‒80-ig 17.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 8., VI. évf. 67. szám)

Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
 

Gimnáziumi értesítő

A b.-csabai algimnázium f. évi értesítőjét megkaptuk, s abból a következő adatokat jegyezzük fel. A növendékek száma év elején 84, év végén 81 volt, kik közül helybeli 67, vidéki 14; a szülők állása szerint értelmiségi 15, őstermelő 19, kereskedő, iparos 39, magántisztviselő 4, személyes szolgálatot tevő munkás gyermeke 4; vallás szerint: evangélikus 45, református 2, római katolikus 8, görög katolikus 2, görögkeleti 1, izraelita 23. Korra nézve 10‒17 közt voltak. Rendes tanárok száma 4, ideiglenes kisegítőké 3, nem értve oda a 3 hitoktatót.
(Békésmegyei Lapok, 1879. július 3., I. évf. 27. szám)

Az evangélikus gimnázium értesítője
Forrás: A békés-csabai Ág. Hitv. Evang. Algymnasium értesitője 1878–79. Békéscsaba : Algymn., 1879
 

Országos vásár

A csabai országos vásár nagy hőség és óriási por közepette véget ért. Az elsőn igyekezett magán segíteni a közönség hideg sör élvezete által, a korcsmárosok nem csekély örömére; egy napon, vasárnap, csak a Micskó-féle sörcsarnokban 50 hordóval fogyasztva el. Az utóbbin nem tudott vagy talán nem akart segíteni, mert esteli 8 óra körül sokakat láttunk céltalanul bolygani a portengerben, nem jutva eszükbe, hogy pár száz lépésnyire a Széchényi ligetben üde friss levegőt szívhatnak. Általában kevesen járnak ki a kedves ligetbe, melyet már méltán nem egy nagyvárosi megirigyelt a csabaiaktól.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 1., VI. évf. 64. szám)

 

Iskolai értesítő

A b.-csabai leányiskola ez idei értesítőjéből a következő érdekesebb adatokat közöljük. A nőképző társulatnak, mely az iskolát fenntartja, van most 16 alapító, 116 rendes és 54 rendkívüli tagja. A tanítótestület a következő: Donner Lajos igazgató, Gajdács Pál, Radics Elek, Szarcsevits Betti, Névery Aurél és Scheiber Márton (a két utóbbi hitoktató). — Növendék volt az idén az I. osztályban 8, a II.-ban 26, a III.-ban 14, a IV.-ben, 13, összesen 61. — Pénzbeli adományok befolytak ez évben 6494 forint 51 korona, mely összeg közt a közoktatási minisztérium 6000 forintja szerepel. Az összes fizetnivaló, mely eddig 45 forint volt, mind a négy osztályban 25 forintra szállíttatik le jövőre. Nőképző társulati tagok egy gyermekük után 10 forinttal kevesebbet fizetnek.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 29., VI. évf. 63. szám)