Haan Antal Csabán

 

Haan Antal csabai művész hazánkfia, ki a Raphael-féle „Athenei iskola” kitűnő másolatát nem régen adta be a Nemzeti Múzeumnak, jelenleg itt Csabán mulat. A fővárosi lapok nagy lelkesültséggel írnak érintett dolgozatáról, valamint a Capri-szigeti lakásáról is, mely egy régi várból alakított villából és kertből áll, pompás kilátással egyrészt a Földközi-tenger végtelenjére, másrészt a nápolyi híres partokra s a Vezúv füstölgő ormára. A Capri-sziget azon részén, mely művész hazánkfia birtokát képezi, magyar nemzeti lobogó szokott lengeni, jeléül annak, hogy ott magyar ember lakik. Haan úr jelenleg rokonainak látogatásán kívül a Békés megyei múzeum rendezésével foglalkozik, mint amelynek alapját köztudomás szerint az ő becses régiséggyűjteménye képezi. A Békés megyei művelődéstörténeti társulat örülhet, hogy ily kitűnő műveltségű és nagy tapasztalású férfiút nyerhetett meg a rendezéshez, aki hazánknak és különösen Csabának a külföldön is becsületet szerez.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 26., I. évf. 26. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003.
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011.
• Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
• Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p.
• Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p.
• Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p.
• Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p.
• Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999.
• Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p.
• Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p.
• Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890

Új sport: galambdíjlövészet

 

Július 1-én nagyszámú csabai és sok vidéki néző előtt mutatta be 26 vadászatkedvelő lövészi ügyességét, ami a közönségnek igen érdekfeszítő látványt nyújtott. Az első díjat Varságh Béla úr nyerte el, ki hat lövés közül ötször talált, ami oly bravúr, hogy akármely tiroli gyakorolt vadásznak becsületére vált volna. A második díj körül igen érdekes versengés folyt: nevezetesen 3-an voltak (Körösi úr vandháti ispán, Foltényi Imre úr és Zsiros János úr), kik 6 lövés közül 4-szer találtak. A bírálóbizottmány új, 3 galambra lövést rendelt el, de ismét mind a három 2-szer talált. A bírálóbizottmány tehát azt rendelte el, hogy csak egy galambra lőjenek, azé lévén az elsőség, kinek galambja rögtön lebukik. Körösi úr lett a nyertes, amennyiben csak ő egyedül lőtte le galambját. A főlényeg azonban a szerencsében feküdt. Akire Fortuna kisasszony mosolygott, akinek galambja lövésre jobban jött, az lepuffantotta. A nap valódi hősének, Varságh Béla úrnak elismerés szerezte koszorújából néhány szálat kivett Drechsel Alajos úr, ki a fogadásos lövéseknél az egyszerre kibocsájtott 2 galambot lőtte le.
Végül a galambdíjlövészet derék rendezője, Sztraka György úr egy mulattató befejezéssel lepte meg a közönséget; ugyanis a megmaradt galambokat párosával kibocsájtották, és a félkört képező vadásztársaság azokat ízekre lőtte, midőn azonban a galambok elfogytak, a jel megadatott más galambok kibocsátására, de a közönség ámulására galamb helyett egy özönvíz előtti szörny repült ki a kalitból, már ti. egy tollseprűkkel ékesen toalettírozott nyúl. Kedélyes táncvigalom zárta be ezen Csabán sohsem látott sportot.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. július 5., I. évf. 23. szám)

Lövészet

Kapcsolódó irodalom:

Sportlövészet. szerk. biz. vez. Németh János. Budapest : Sport Kiadó, 1980.

A békés-csabai ág. hit. Reálgimnázium

 

Jelen cikkünk célja, hogy a csabai gimnázium 16, közvetlen pedig 10 évi történetét nem ugyan kronologikus egymásutánban, de azért amennyire lehet, tüzetesen leírjuk, hogy ezáltal a megye közönségét, különösen pedig azokat, kiknek gyermekeik nevelése szívükön fekszik, tájékoztassuk. Azért mondjuk, hogy 10 év óta, mert azóta igazgatja a gimnáziumot Horváth János úr, és csakis azóta emelkedett az a mai kor színvonalára.
Felállíttatott 1858-ban mint reálgimnázium a B.-Csaba városa által e célra adott 43.000 forint alaptőke alapján 3 osztállyal s ugyanannyi ideiglenes tanárral.
1860-ban hozzájárult a negyedik osztály egy negyedik ideiglenes tanárral.
1864-ben kezdődik a gimnázium valódi története: akkor új tanárokká lettek kinevezve Horváth János, Szomora Bertalan és valamivel később Melczer Kálmán. Igazgató Horváth János lett, ki a gimnázium átalakításának művét a legnemesebb buzgalommal azonnal megkezdette; ekkor különben a reálirány elejtetett, s az intézet tisztán gimnaziálissá tétetett.
1870-ben az algimnázium latin nyelvvel összekapcsolt négyosztályú polgári iskolává tétetett, s az előbbi rendes négy tanárhoz még egy adatott.
1872. januárban a polgári cím helyett reál vétetett fel, az osztályok és tanárok száma meghagyatván.
És ez utóbbi cím alatt működik a gimnázium most is, ámbár iránya határozottan gimnaziális, a reál cím csak arra való lévén, hogy aki a latin nyelvet tanulni nem akarja, az is felvétethessék. Tíz év alatt a gimnázium oly módon haladt elő, hogy a helyes oktatáshoz olyannyira szükségelt gépek, könyvtár stb. száma már oly nagy, hogy a helyiség szűk lett, s a mostani szereket sem lehetett célszerűen elrendezni, így például az egész régiség- és éremtár egy kis vörös katulyába van elhelyezve. (Nagyobbításáról még eddig nincs gondoskodva.)
Hogy azonban a számok elokvenciája tüntesse elő a derék igazgató s a tanárok ügybuzgalmát, elősoroljuk a gimnázium taneszközeinek számát.
Könyvtár: Ifjúsági könyvtár: 336 mű, 449 kötetben. Tanári könyvtár: 943 mű, 1464 kötetben.
Természetgyűjtemény: 105 db rovar, 987 db növény, 393 db ásvány, 62 db kagyló, 4 db kitömött madár.
Természettani szertár: 85 db természettani eszköz, 40 db tömörmértani test.
Régiség- és éremtár: 388 db régi pénz, 13 db érem.
A jelenleg működő tanári személyzet 6 tagból áll, nevezetesen Horváth János, Szomora Bertalan, Melczer Kálmán, Petrovics Sámuel, Soltész Nándor, Németh Lajos urakból.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 28. I. évf. 22. szám)

A Real-Gymnasium értesítője 1874/75

Pályázat a Fiumére

 

A b.-csabai Fiume szállodára az örökváltsági testület által pályázat hirdettetvén, a napokban ezutánra is az eddigi bérlőnek, Hamza Sámuelnek adatott ki ismét, kiről ellensége sem tagadhatja meg, hogy mióta ő kezeli a vendéglőt, a lakszobák tisztasága és rendje kívánni valót sem hagy hátra.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 28., I. évf. 22. szám)

Népmozgalmi kimutatás

 

1874. január 1-től március végéig született összesen 424, éspedig fiú 223, leány 201, ezek közt volt törvénytelen 8, ikrek 1 esetben. Házasult 180 pár. A halottak száma 303, éspedig férfi 161, nő 142; az életkort tekintve: 0‒1 évig 113, 1‒5-ig 59, 5‒10-ig 28, 10‒20-ig 8, 20‒30-ig 12, 30‒40-ig 8, 40‒50-ig 18, 50‒60-ig 22, 60‒70-ig 19, 70‒80-ig 13, 80‒90-ig 3.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 21., I. évf. 21. szám)

A b.-csabai kisdedvédő egylet

 

Egy városnak kultúrhaladottságát és életrevalóságát a benne lévő közintézetek szerint lehet legjobban megítélni, ezt mondja korunk legnagyobb bölcsésze: John Stuart Mill. Hogy ez a mondás ránk, csabaiakra csak buzdítólag hathat, bizonyítja azon meleg lelkesültség, mellyel a kisdedóvoda nemrég megindított eszméjét felkarolták. De szóljanak a számok: alig néhány hete, hogy az eszme felmerült, s máris 6 alapító, 57 rendes s 94 pártoló, tehát összesen 157 tagot számlál az egylet!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 14., I. évf. 20. szám)

John Stuart Mill

Itt van ő, a dicső

 

Itt van Csabán Sidoli uram, lovardájával. Az a híres signore direttore, ki nem átallotta a magyarokat N.-Kanizsán gúny tárgyává tenni. Megelégedéssel mondhatjuk, hogy, úgy látszik, nálunk lejárta magát, mert előadásait nemigen látogatják, hanem intelligenciánk inkább Szegedi színtársulatát pártolja, minek annál is inkább örülünk, mert valóban megérdemli a pártolást mind igyekezete, mind tagjainak jó viselete által.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 7., I. évf. 19. szám)

Sidoli lovarkör hirdetése

Kié a dicsőség

 

Munkácsy Mihály festőművész hazánkfiáról csabai lapkollégánk azt írja, csabai születésű, ez állítás téves. Munkácsy munkácsi születésű, s előbb Liebnek hívták, igaz, hogy több ideig tartózkodott megyénkben, s jelesen Gyulán, hol Szamosi jelenleg nagyváradi rajztanár vezetése alatt indult meg azon a pályán, melyen magának oly messze terjedő hírt szerzett. Csabán is lakott egy kis ideig, mindkét helyen Reök úrnál. Mi örülnénk legjobban, ha a nagynevű művészt megyénk fiának mondhatnók, de biz ez a dicsőség ‒ Munkácsé.
(Békés, 1874. június 7., III. évf. 23. szám)

Munkács

Munkácsy nősül

 

Megyénk, illetve Csaba város szülöttje, Munkácsy festő hazánkfia egy gazdag luxemburgi bárónőt vesz el feleségül. Egy barátjához írt levélben előadja, hogy a francia és német nyelvet nem bírja jól, de annyit mégis értett, hogy arája szívét meghódította. Esküvő után hazáját látogatandja meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. május 31., I. évf. 18. szám)

Munkácsy Mihály arcképe (1881)

Táncvigalom a nőképezde javára

 

A csabai nőképezde május 25-i táncvigalma igen szépen sikerült. A délutáni esőt esti holdvilág váltotta fel, s így jött, habár csak 9 óra után, mindenki, aki fesztelenül, kedélyesen mulatni akart. A rendezők mindent elkövettek, hogy különösen a szép számmal megjelent idegen vendégek jól találják magukat, s hogy ez teljesen sikerült, bizonyítja legjobban azon körülmény, hogy a mulatság reggeli 6 óráig tartott. Az idegen hölgyek közt ott láttuk a Pesten lakó Békés megyei földbirtokos, Swáb Lőrinc kedves leányát, igen szép és válogatott toilette-ben, a férfiak között báró Wenckheim Viktor urat Körösladányról. Egyik-másik csabai pszeudoarisztokrata, nem is fertály-, hanem egytized-mágnás és háromhuszad-mágnásné távol tartották magukat a táncvigalomtól, minek természetesen azon jótékony eredménye lőn, hogy annál fesztelenebbül, igazi szívélyes kedélyesség közt folyt le a mulatság.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. május 31., I. évf. 18. szám)