81 alkalmazott a városnál

 

Csaba városánál ez idő szerint összesen 81 egyén van alkalmazásban, éspedig a tanácsot képező 12 egyén, 4 pénztárnok, 1 főjegyző, 3 jegyző, 2 orvos, 2 halottkém, l állatorvos, 1 bába, 1 mérnök, 5 írnok, 1 mértékhitelesítő, 9 hajdú, 1 rendőrbiztos, 2 lovas rendőr, 16 rendőr, 1 kéményseprő, 1 gazdasszony, 3 tűzőr, 1 órahúzó, 1 dobos, 5 kocsis, 1 kályhafűtő, 3 csősz és 1 gyepmester. Ezen alkalmazottak évenként 24.520 forint fizetést húznak.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 22., VIII. évf. 115. szám)

Megyei intézkedések

 

A legutóbbi megyei közgyűlés a házaló kereskedés Csabán leendő eltiltására nézve beadott kérvénynek helyt adott, ellenben azon kérvényt, mely szerint Szőlős-Csaba külön községgé akar alakulni, elutasítólag intézte el.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 20., VIII. évf. 114. szám)

Házaló zsidó (Jankó János rajza)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 14. évf. 51. szám (1867. december 22.)

Fényképészeti terem

 

Ideiglenes fényképészeti termet nyit B.-Csabán f. hó 22-én Menzel Lajos fényképész Budapestről, Áchim János úr házában. Minthogy Csabán már rég nem volt fényképész, alkalmasint sűrűn fogják felkeresni, ti. ha jó képeket tud csinálni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 18., VIII. évf. 113. szám)

Menzel Lajos fényképész újsághirdetése
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 115. szám (1881. szeptember 22.)

Akadékoskodás

 

Csaba város fejlődésének, különösen építkezési tekintetben, nagy hátrányára van, hogy a városi elöljáróság intézkedései nem nyernek támogatást a szolgabírói hivatal részéről, sőt azok rendesen hatályon kívül helyeztetnek. Ha a tanács a megye által jóváhagyott építkezési szabályrendelet értelmében düledező s különben is kisajátítás alá eső házak javítását vagy dísztelen és hibás építési tervek keresztülvitelét megakadályozza: a szolgabíróság ezzel szemben mindig megadja az engedélyt, felfüggesztvén a tanács határozatát. A napokban is betiltotta a városi hatóság egy roskatag háznak javítását, mely egyik főbb utcán, éspedig oly vonalban fekszik, hogy az utca rendezése szempontjából rég ki kellett volna sajátítani, s a szolgabíróság nemcsak hogy felfüggesztette a tilalmat, de arról nem is tartotta szükségesnek értesíteni a várost. Meg kellene a hivatalnak gondolnia, hogy Csaba városának az építkezési szabályozás már eddig is százezreibe került, s ez áldozat támogatást és nem akadékoskodást érdemelne. Különben ez utóbbi eset már a városi képviselet figyelmét is felébresztette, mely legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy ha a szolgabíróság a város közönségével és annak érdekével ellentétbe helyezi magát, nehogy akadékoskodása még több kárt okozzon, az alispáni hivatalnál vagy a megyei közgyűlésén fog orvoslást keresni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 11., VIII. évf. 110. szám)

Békéscsaba főpiaca
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1866. 349. p.

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba, 1926
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tábori György: Békéscsaba népi építkezése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1967

Hangverseny

 

A csabai nőegylet által rendezett hangverseny a múlt szombaton oly nagy és oly válogatott szép közönséget vonzott ki a Széchenyi liget színkörébe, minőt a Részvét ünnepély óta nem láttunk Csabán. A város és a közel vidék művelt közönségének legnagyobb része együtt volt, áldozva egyfelől a jótékonyság oltárán, másfelől pedig kellemes műélvezetben részesülve. Mindkét cél el lett érve, mert míg a műkedvelői előadás értesülésünk szerint 200 forintnál nagyobb bruttó bevételt hozott a nőegyesületnek, addig a hangverseny minden egyes tétele ritka élvezetet nyújtott. A program maga elég változatos volt. Hallottunk kitűnő zongorajátékot, magán- és kettős dalt, két szavalást. A hangverseny utáni táncmulatság reggeli 4 óráig tartott folytonos jó kedv mellett.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 9., VIII. évf. 96. szám)

Múlt és jelen

 

Az 1841. évben a Múlt és Jelen című lap 9. számában Csaba városáról ezen közlemény jelent meg: „Békés-Csaba Európának talán legnagyobb faluja (határa 86,000 hold, lakossága 24,000; némely souverain hercegség tán négyszer is kitelnék belőle) annyiban mezővárossá lett, hogy közbirtokossága vásári szabadalmat nyert. Négy vására leend évenként, március 1., július 1., október 1. és december 1. napjain.” Ezen, néhai Szilágyi Ferenc kolozsvári professzor által szerkesztett lapból kiírott közlemény, a 40 év elfolyása alatti népszaporulatra vet világot.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 7., VIII. évf. 95. szám)

Békés-Csaba
Forrás: Hazánk s a Külföld, 3. évf. 46. szám (1867. november 14.)

Minek a pompás zászló?

 

A b.-csabai első betegsegélyező egylet zászlófelavatási ünnepélyét a legközelebbi napokban fogja megtartani. A zászló pompás lesz, és a felavatási ünnepélyre egy küldöttség programot dolgoz ki. A nemes irányú egylet, dacára a csekély tagsági díjaknak, szép virágzásnak örvend, mindannak dacára bocsássák meg az egylet intézői, ha szokott őszinteségünkkel kérdezni bátrak vagyunk, mire való ily egyleti zászló, és különösen miért csináltatnak pompás zászlót, holott ily egyletnek lehetőleg minden krajcárt tulajdonképpeni szép céljára, a betegápolásra kellene fordítania.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. augusztus 7., VIII. évf. 95. szám)

Népmozgalmi kimutatás

 

1881. április 1-től június hó végéig született összesen 352, fiú 189, leány 163; ezek közt volt törvénytelen 10, ikrek 4 esetben. Házasult 69 pár. A halottak száma 305, férfi 167, nő 138, az életkort tekintve: 0‒1 évig 80, 1‒5-ig 68, 5‒10-ig 48, 10‒20-ig 21, 20‒30-ig 13, 30‒40-ig 17, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 25, 60‒70-ig 18, 70‒80-ig 8, 80‒90-ig 6.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 19., VIII. évf. 87. szám)

16. századi magyar jegygyűrű
Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)

A szőlős-csabai orgona

 

— A szőlős-csabai templom orgonája július 9-én lett egy népes bizottság szakszerű megvizsgálása után hivatalosan által véve. Az orgona általában kifogástalan műnek s árát tekintve ‒ 2500 forint ‒ felette olcsónak ítéltetett, mely után Saskó Márton orgonaépítő urat a maga szakmajában a b.-csabai evangélikus egyház a legmelegebben ajánlhatja. Feljegyzésre méltó körülmény, hogy B.-Csabán ez az első orgona, melynek utolsó porcikája is helyben készült.
— Hány darabból áll az orgona? E kérdést veté fel a megejtett orgonaátadásnál valaki. Én ‒ úgymond az építő ‒ nem tudom, apám azonban (ki tudvalevőleg szintén e szakmában tekintély) azt szokta mondani, hogy az orgona minden egyes részét 1 krajcárral számítva, meg van űzetve. A csabai új orgona ez alapon 250.000, tehát ¼ millió részecskéből van összeállítva.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 12., VIII. évf. 84. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Kapcsolódó irodalom:

• A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Evangélikus templomok. Szerk.: Kemény Lajos, Gyimesy Károly. Budapest : Evangélikus Templomok Kiadó, 1944
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005

A csabai polgári leányiskola értesítőjéből

 

Ezen intézet a lefolyt tanévben is a közönség fokozott részvételének örvendett, ami mutatja egyrészt, hogy szép rendeltetésének, mely jó anyák és honleányok nevelésében áll, mindjobban megfelel, másrészt bizonyságot tesz a művelődés szükségérzetének Csaba lakosságában való fejlődéséről. Az iskolaszék, melynek élén Zsilinszky Mihály állott, sikeresen fáradozik a társulat anyagi ügyeinek rendezésével, és az iskola belügyeire is folytonos éber figyelmet fordít, ez meglátszik az intézet jó hírű vizsgálatain is. Az intézet növendékei 10-zel szaporodtak, összesen 81-en voltak. A mulasztott órák 2,43%-ot tesznek ki. 12 növendék jutalomban részesült. A növendékek közül helybeli 69, vidéki 12, katolikus 15, evangélikus 34, Mózes-vallású 31. Legerősebben a kereskedői osztály volt képviselve. A tantárgyak közül súly helyeztetett a kézimunkára, számtanra, magyar nyelvre, német nyelvre. Taníttatott a francia nyelv és a tornászat is. A szertár ez évben különösen sok kitömött madárral és emlőssel gyarapodott. Az adományok közt elsősorban a kormány 3000 forintnyi adománya említendő. A tandíj a jövő évre is, mely szeptember 1-én kezdődik, a leszállított marad, ti. 20 forint.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 5., VIII. évf. 81. szám)

Bcsabai Polgári Leányiskola homlokzata

Kapcsolódó irodalom:

• A b.-csabai Községi Polgári Leányiskola 22-ik értesitője 1895‒96-ról. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Állami Felsőbb Leányiskola 5-ik évi értesitője az 1907‒1908. évről. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Leányisk., 1908 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Községi Polgári Leányiskola értesitője az 1926/27‒1939/40. iskolai tanévről. Közzétette: Mokosné Walthier Luiza. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1927‒1940