Bemutatták a telephont

 

A b.-csabai nyilvános felolvasások ötödike vasárnap a kicsinél nagyobb közönség előtt tartatott meg. Az estélyen Petrovics Soma ev. lelkész, Zsilinszky Mihály és Kemény Mihály országgyűlési képviselő urak tartották össze a megjelent közönség élénk érdeklődését. Petrovics úr a régi zsidók családi életét ecsetelte bibliai tanulmányai alapján. A felolvasás élénk színezéssel tárta elénk a régi zsidók társadalmi életének minden mozzanatát. Utána Zsilinszky képviselő úr olvasott fel Nápolyról. A Vezúv, a nápolyi nép, a tengerpart, az utcák zaja, mind élethű és ragyogó képet adott a felolvasó papírján. Végül Kemény képviselő úr mutatta be a telephont, a találmányok e legutóbbikát, melyet az angol-amerikai Grahamnak köszön a világ, illetőleg fog köszönni a jövő, mely annak valódi hasznát fogja tudni venni. A bemutatott készülék a polgári leányiskolában naponként du. 4 óra után bárki által megszemlélhető.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 14., V. évf. 21. szám)

A telefon használata
Forrás: Vasárnapi Ujság, 24. évf. 47. szám (1877)

Katonai központok

 

A Csaba és Szolnok állomásokat szemelték ki a katonai csapatok összpontosításának központjaiul. Élelmezési helyiségekül a nevezett helyeken a dohányraktárak szemeltettek ki. Ezeknek kiürítése, nemkülönben az átalakítási munkálatok már megkezdettek.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. február 24., V. évf. 16. szám)

A csabai színház

 

Koszorús regényírónk, Jókai Mór legutóbb tartott országgyűlési beszédében ‒ melynek részünkről minden szavát osztjuk, s melyre nézve határozott véleményünk az, hogy ez egyszer a költő, kinek agya állítólag csupa merész fantáziával van telve, sokkal gyakorlatibb és higgadtabb politikusnak bizonyult, mint sok ember, ki nagy és bölcs politikusnak fitogtatva magát, elérhetetlen utópiák után kapkod, és egy bizonytalan jövőnek, előre ki nem számítható, válságos megrázkódtatásnak akarná alávetni az országot ‒ konstatálta, hogy oly nemzet, melynek kebelében a mai nehéz időkben is, önként százezreket költenek nemzeti célokra és színházakra, az nem lehet oly nyomorúságos helyzetben, mint ahogy azt a mindenben túlzó, rettentő frázisokkal dobálózó ellenzék a világgal elhitetni akarja. Különösen kiemelte a szónok, hogy például Csaba városa egy 80.000 forintos színházat épített a nemzeti múzsa ápolására. A Békés megyeiek és különösen a csabaiak hálás köszönettel vették az országos hírű férfi szíves elismerését.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. február 17., V. évf. 14. szám)

Dicséret Jókaitól

 

• Jókai Mór a múlt héten az országgyűlésen nagyon elismerőleg és rokonszenvesen nyilatkozott egy beszédében Csabáról, midőn fölemlítette, hogy az, idegen ajkúsága mellett is, a magyar színészetnek hajlékot építtet ‒ önként és nagy költséggel, ami nemzeti művelődésünk s haladásunk egyik kétségtelen bizonysága. Ez elismerés kizárólag az annyiszor méltatlanul megtámadott és ócsárolt közbirtokosságot illeti, mely a vett sérelmek által sem hagyta magát a jó iránytól eltéríteni. A közbirtokosoknak és különösen a gazdáknak ‒ azt hisszük ‒ szép elégtételük lehet, hogy a rosszakaróiktól sokszor hangoztatott szűkkeblűségi váddal szemben Magyarország legnagyobb írója az országgyűlésen kiemeli áldozatkészségüket a közművelődés terén. Szívesen kifejezzük reményünket, hogy a színház felépítése nem utolsó nyilvánulása a közbirtokos-testület azon törekvésének, hogy még egyfelől nem feledkezik meg a város szellemi haladásának s csinosodásának előmozdításáról sem.
• Úgy halljuk, hogy Jókai Mór annyira megszerette Csabát, hallván haladásának hírét, hogy kitejezte egyik képviselőnk előtt készségét, miszerint hazafias városunk szerény kis színházának megnyitására nemcsak szívesen ír prológot, hanem örömmel jön el maga is meglátni azt a derék tót népet, mely a hazafiságnak templomot épített.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. február 14., V. évf. 13. szám)

Jókai Mór 1855-ben
Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 19. szám (1904)

Cigányzenészek

 

Purcsi Jancsi és Purcsi Náci b.-csabai cigányzenészek zenekara egy jobb hazába költöztek. Nem haltak meg, Isten mentsen annyi derék zenész halálától, hanem egyszerűen oly helyre mentek, hol a farsang jobban fizeti ki magát nekik, mint Csabán, tehát oly jobb hazába költöztek, hol több a mulatság, piknik, elitbál. Van azonban egy újonnan alakult zenekar, Holländer Zsiga karmester vezetése alatt, a Purcsi „művészcsalád” két tagja, Purcsi Alajos és Károly prímásokkal, mely a mai kor fokozott igényeinek képes megfelelni, mert új darabokat kottákból tanul. Ezen zenekar készen áll a közönség szolgálatára, és aki óhajtja, az Holländer Zsiga karmesterrel értekezzék. Így írja nekünk egy zenészbarát, ki különösen a jó cigányzene kedvelője.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. február 7., V. évf. 11. szám)

Czigányzene - Grund festménye
Forrás: Vasárnapi Ujság, 34. évf. 2. szám (1887)

Kimutatások

 

Korcsmasztatisztika. Csaba városában és annak határában ez idő szerint nem kevesebb mint 58 nyitott korcsma találtatik, s így körülbelül 550 fogyasztó esik egy korcsmára.
Kórház, szegények háza. 1877-ben a városi kórházban gyógykezeltetett összesen 119 egyén, 75 férfi és 43 nő, ezek közül gyógyult 92, javult 17, meghalt 10. A szegények házában jelenleg ápolás alatt van 14 férfi és 10 nő, összesen 24 egyén.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. január 24., V. évf. 7. szám)

A városi tanács megválasztása

 

Tegnapelőtt történt meg Csabán a városi tanács megválasztása. Az elhunyt Krcsmárik János volt jegyző helyére felkiáltással Jeszenszky Miklós orosházi jegyző lett megválasztva, kit ezennel úgy üdvözlünk, mint kiben városunk egy szakavatott hivatalnokot, s társadalmi életünk egy rokonszenves egyént nyert. Bírónak a civilizált, s tetőtől talpig derék Lepény Pálra esett a többség szavazata. A megválasztás után küldöttség sietett az új bírót lakásán üdvözölni; mire Lepény bíró úr meghatottan, tiszta magyarsággal válaszolt. Így a városházán is, hova a küldöttség éljen felkiáltások közt hozta. Albíró Zsíros Mihály és városi gazda Zahorán Pál lettek, Glacz Ferenc esküdt helyére pedig Fábry János lőn megválasztva.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. január 17., V. évf. 5. szám)

Közvilágítás

 

Nem tudjuk elképzelni magunknak, ha esetleg esti órákban visz végzetünk a csabai síkos-havas utcákra, vajon miért álldogálnak ott a járda szélén a különben egyáltalán nem utcai díszül alkalmazott lámpák, ha olyankor sincsenek meggyújtva, midőn az ég szürke havas felhőkkel van borítva, s a holdbeli világító társulat legjobb akarattal sem felelhet meg hivatásának. Óhajtandó, hogy a lámpagyújtogatók ‒ ha tőlük függ a csabai világítás minősége ‒ gondosabban járjanak el dolgukban, és mentsék meg a járókelőt attól a kényszerűségtől, hogy botorkálva, lépésről lépésre legyen kénytelen tudomást venni arról, hogy merre jár?
(Békésmegyei Közlöny, 1878. január 10., V. évf. 3. szám)

Jég

 

Jegünk oly szép Csabán, hogy hasonlóra már évek óta nem vitt ki bennünket a tél. Délutánonként százak keresik fel a Köröst, hogy az alkalomszerű sportnak éljenek! Sajnálatos, hogy az évek előtt virágzott korcsolyázóegylet a kedvező körülmények dacára még nem támadt föl halottjaiból. A múlt nyáron megalakult csolnakázóegylet volna hivatva arra, hogy más kosztümben újból elfoglalja a Köröst, melyen tavaly annyi sikert aratott.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. január 6., V. évf. 2. szám)

Népmozgalmi kimutatás

 

• A b.-csabai ev. egyházban, ideértve a szőlőket, a bodzási s nyéki leánygyülekezeteket is, 1877-ben született: fiúnemű 724, nőnemű 700, összesen 1424; ezek közt iker 22, holtan született 42, nem törvényes helybeliektől 16, vidéki nőktől 6. Meghalt: fiúnemű 409, nőnemű 381, összesen 790; szaporodott tehát az egyház 634 lélekkel. Eskettetett: nőtelen 193, özvegy 50, összesen 243 pár. Lélekszám az egyházban 1877 végén 25.194.
• Békéscsabán 1877-ben született összesen 1715, fiú 860, leány 855, ezek közt volt törvénytelen 37, ikrek 26 esetben. Házasult 312 pár. A halottak száma 1005, férfi 522, nő 483; az életkort tekintve 0‒1 évig 348, 1‒5-ig 238, 5‒10-ig 25, 10‒20-ig 56, 20‒30-ig 55, 30‒40-ig 48, 40‒50-ig 44, 50‒60-ig 62, 60‒70-ig 66, 70‒80-ig 44, 80‒90-ig 17, 90‒100-ig 2.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. január 3., V. évf. 1. szám; 1878. január 20., V. évf. 6. szám)

Precíziós mérleg
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)