A Békés Megyei Könyvtár helyismereti Wordpress honlapja
Krocsák Emil úr Csabán egy gazdasági gépraktárt nyit özv. Urszinyi asszony házában. Nézetünk szerint ez igen szerencsés gondolat, amennyiben Békés megyében ilynemű gépeket sehol nem árulnak, úgyhogy gazdáink ebbeli szükségleteiket messze földről kénytelenek fedezni.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 21., II. évf. 84. szám)
Gyula és Csaba sokban szimpatizálnak egymással, habár a hegemóniáért küzdenek is egymás ellen. Mindkét városban például nem gyújtják meg a lámpákat, ha a naptárban hold van írva, de valósággal nincsen. Ebben az egy jó tulajdonságban Gyula olyan, mint Csaba, és Csaba olyan, mint Gyula!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 21., II. évf. 84. szám)
Július 1-től szeptember végéig született összesen 475, éspedig fiú 237, leány 138; ezek közt volt törvénytelen 6, ikerszülés 4 esetben. Házasult 21 pár. A halottak száma 345, ebből férfi 175, nő 170; az életkort tekintve: 0‒1 évig 132, 1‒5-ig 118, 5‒10-ig 12, 10‒20-ig 10, 20‒30-ig 14, 30‒40-ig 9, 40‒50-ig 13, 50‒60-ig 10, 60‒70-ig 10, 70‒80-ig 12, 80‒90-ig 5.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 14., II. évf. 82. szám)
A b.-csabai gyümölcskiállítás már tegnap délelőtt is rendkívül sikerültnek mondható, 26 kiállító 622 fajt állított ki. Gr. Wenckeim Rudolf kertészete 84, Stark Adolf 56, Bogár Dániel 41, a csabai kórház 53, Vilim János 41, Szemián Sámuel 38, Kubek Sándor 30, Sztraka György 26 fajjal járultak hozzá a kiállításhoz. A kiállított gyümölcs közt van 280 faj alma, 138 faj körte és 150 faj szőlő.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 3., II. évf. 79. szám)
Csabán keresztül e napokban vándorcigányok utazván, a város elöljárósága nem engedte nekik a telepedést; mire a fekete sereg zokon vette az eljárást, és Csabát vendégszeretetlen városnak nevezte el.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 30., II. évf. 78. szám)
A b.-csabai nőképző társulat polgári leányiskolájában f. hó 15-én fejeztettek be a beírások. A három osztályba összesen fölvétetett 56 növendék. Ebből esik az I. osztályra 23, a II. osztályra 20, a III. osztályra 13. Vallás szerint ilyen arány mutatkozik: Mózes-vallású van 28, ág. h. ev. 14, róm. kat. 14. A tanítás már folyó hó 6-án vette kezdetét.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 19., II. évf. 75. szám)
A Pesti Napló szeptember 3-i 201. számában szóról szóra ezeket írja:
„Békési levelezőnk azt javasolja, hogy a megye székhelye Gyuláról Csabára áttétessék, amely indítványt már 1873 végén és 1874 elején tárgyalták. Nekünk is úgy látszik, hogy e javaslat indokolt. B.-Csaba a megye territoriális központját megközelíti, hozzá 150.000 lélek esik közelebb, mint Gyulához; a megye intellektuális és kereskedelmi központja Csabán képződik, s mindezeken kívül Csaba vasúti gócpont. Oly okok, melyek méltán megérdemlik azok figyelmét, kik a kormány körében a kikerekítés kérdésével foglalkoznak.”
(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 16., II. évf. 74. szám)
Szeptember 1-je óta köztudomásilag a végrehajtók megszűntek kézbesítők lenni, azonban a járásbíróságok székhelyein a város határain belül a közigazgatási közegek kézbesíteni nem tartoznak. Már most Csabán oly nagy a kézbesítések száma, hogy eddig két végrehajtó is alig győzte, most pedig a város határain belül egy szál vén és meglehetős iszákos hivatalszolga fogja teljesíteni, jobban mondva nem teljesíteni a kézbesítéseket ‒ kire azonkívül a hivatalban sokszor elkerülhetetlen szükség van. Ha a szegény hivatalszolga nem bír azon varázshatalommal, hogy négy helyen egyszerre lehessen, akkor szép zavar fog támadni a kézbesítések körül, ha egy második kézbesítőt nem alkalmaznak, miben, hogy megtörténik, nem kételkedünk, mert itt a takarékosság nemcsak igen rosszul alkalmazva, de az igazságszolgáltatás biztonsága ellen elkövetett valóságos merénylet volna!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 12., II. évf. 73. szám)
Csaba város képviselő-testületének szept. 6-án tartott, meglehetős gyéren látogatott gyűlésén a vadászati jog ezentúli gyakorlása képezé a vita egyik tárgyát. Elhatároztatott, hogy 9000 hold föld fog a vadászok rendelkezésére bocsáttatni, nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek adatván ki a jog. Egyik feltétel, hogy lovakkal és agarakkal vadászni nem lehet.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. szeptember 9., II. évf. 72. szám)
A b.-csabai nőképzőtársulat polgári leányiskolájában szükségessé vált harmadik tanítói állomásra összesen 17-en folyamodtak, közülük egyetemet végzett 7. Az iskolaszék által választásra kijelöltettek: Zsilinszky Endre, a kassai állami reáltanoda helyettes tanára; Waldherr József, a soproni Csöndes-féle reálgimnázium segédtanára; Halasi Gyula, az újverbászi reálgimnázium igazgató-tanára. A f. hó 26-án megtartott választóközgyűlés Zsilinszky Endrét választotta meg, éspedig egyhangúlag. A megválasztott Szarvason végezte a gimnáziumot, Budapesten az egyetemet, készült a tanári pályára ‒ magyar nyelv, történelem, földrajz, tanított ugyanott a tanárképezde gimnáziumában, a múlt évben pedig a kassai állami reáliskolában; Zsilinszky úr bizonyítványai igen jók, az irányában mutatott általános bizadalom alapos.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. augusztus 29., II. évf. 69. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 12. szám (1905. január 19.) 1. p.
• Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap, 1. évf. 11. szám (1993.) 5–6. p.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. 1938. p.