Békésmegyei Közlöny – Oldal 29

A városi kóroda

B.-Csaba városa kórodai választmánya jan. 6-án tartá évi gyűlését, melyen a múlt évi ügykezelésről részletes jelentés tétetett. Legfontosabb elhatározása a gyűlésnek, hogy ezentúl csak bennszülött csabaiak fognak ápolás végett felvétetni, mivel a kóroda tisztán városi pénzzel tartatik fenn.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. január 9., III. évf. 3. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A Réthy Pál Kórház monográfiája. Szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőint., 2010.
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930.
• Réthy Pál: Szegényeket ápoló és kórintézet felállitásáról Békes-Csabán. Szarvas : Réthy, 1847.

A béresek napja

Új év első napja B.-Csabán legkivált a béresek napja. Egész évig szolgálnak, fáradoznak, ezen a napon mulatnak. Dobszó kísérete mellett vonulnak keresztül „testületileg” az utcákon, és az éneklés, jobban mondva, kurjongatásnak se eleje, se vége. Akkor aztán megcsinálják a mérleget, s midőn látják, hogy az évi keresményeknek felét elitták és elkurjongatták, újra szolgálatba lépnek, és dolgoznak ismét egy esztendeig, míg újra jön az új év. Így fog ez menni évről évre, míg a népnevelés nagyobb győzelmet ki nem vív, midőn azután a béresek is belátandják, hogy új szolgálatba lehet lépni dobszó és kurjongatás nélkül is!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. január 6., III. évf. 2. szám)

Nyilvános felolvasás

A B.-Csabán f. hó 12-én a városháza nagytermében tartott, és ifj. Fábry Károly ügyvéd úr fáradozásai által ténnyé vált nyilvános 1-ső felolvasás roppant érdekeltség és különösen szép hölgyeink részéről tanúsított tömeges látogatás mellett folyt le. Olvasott először Horváth János gimnáziumi igazgató úr a „testek általános tulajdonságairól”. E felolvasást, azonkívül, hogy a hallgatókat szakavatottan a testek természettani általános tulajdonságaival megismerteté, becses volt azért, mert a testek természettani tulajdonságait igen szellemdúsan az emberek némely szellemi tulajdonságaival állítá párhuzamba, úgyhogy a magában véve száraz alaptárgy igen érdekessé és mulattatóvá vált, és osztatlan tetszésben részesült. Fábry Károly úr az „állatok szelleméről” tartott egy igen mulattató felolvasást, fesztelen társalgási nyelvezetben, s e tárgybani auktoritások állításaira hivatkozva példákkal illusztrálta, hogy az állatoknak is van eszük, sokszor több, mint némelyik embernek, hogy vannak szenvedélyeik, erényeik. — Kedden, 14-én délután értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a felolvasandó művek előbb egy 3 tagú, erre kijelölt bizottság előtt olvastassanak fel, mielőtt a nagyközönség elé kerülnek.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. december 16., II. évf. 100. szám)

Évzáró ülés

A b.-csabai tanítóegyesület folyó hó 9-én tartá az egyleti év utolsó ülését. Róhay az új súlymértékről tartandó leckét olvasott fel, Donner Lajos pedig a népiskolai könyvtárak felállításának üdvös voltáról értekezett. Az ülés legfontosabb határozatai közé azonban az tartozik, hogy kinevezett egy 5 tagból álló bizottságot, és azon megbízással látta el, hogy a Békés megyei kiváló tanerőkkel magát kiegészítve, egy általa eszmében helyeselt Békés megyei, egyes községi egyleteket ki nem záró általános tanítóegylet felállításának útját egyengesse. Új tisztviselőkül a következők választattak meg: Donner Lajos elnök, Bollek József alelnök, Tehlár Károly jegyző, Uhrin Pál pénztárnok és könyvtárnok.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. december 16., II. évf. 100. szám)

Rólunk írták

A Pester Lloyd szerdai számában dr. Lux Adolf ismerteti tudós régészünk, nagytisztelendő Haan Lajos úrnak a lapunkban először és most a Békés megyei régész- és művelődéstörténeti egyesület évkönyvében megjelent, A Harruckern család és udvara című dolgozatát, és majdnem egész terjedelmében hozván német nyelven ez érdekes történeti epizódot, igen elismerőleg nyilatkozik nt. Haan Lajos úr abbeli érdeméről, hogy tulajdonképpen ezen dolgozata folytán lett páter Antoni német kéziratára is figyelmessé az érdeklődő tudományos világ.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. december 12., II. évf. 99. szám)

Tűz a városházán

B.-Csabán szerdán este az új gyönyörű városházban kéménytűz támadt, mely nagyobb kártétel nélkül eloltatott. Ez megtörténhetik ‒ de az már alig, hogy ily úgyszólván monumentális, 80.000 forintba került épület, nem biztosíttatik. Semmi esetre nem vet szép fényt a város atjyainak gondosságára, hogy ezen Csaba büszkeségét képző középületet eddigelé nem biztosították.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. december 12., II. évf. 99. szám)

Per a harang miatt

A b.-csabai ev. egyház köztudomásúlag új nagy harangjával megjárta, amennyiben az pár héttel a beszentelés után elrepedt, és használhatlanná vált. Az egyház pert indított a bécsi harangöntő ellen, aki készíté, minek folytán hétfőn délelőtt tartatott meg Kubek Sándor b.-csabai járásbíró személyes vezetése alatt a szakértői szemle, mely újdonságot nekünk az a sok rekedt harangszó súgott meg, mely a szemle alkalmával a leget eltölté.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. november 28., II. évf. 95. szám)

Tanügy

A b.-csabai izr. iskolaszék legközelebbi gyűlésében újra oly üdvös határozatok hozattak, melyek már azért is említést érdemelnek, mert a hitközség fejlődési processzusában fontos mozzanatot képeznek. Míglen az iskolaszék eddig oda törekedett, hogy az iskolát bármily anyagi áldozatok hozatala mellett fenntartsa, most Singer Ignác úr derék iskolaszéki elnök lelkes felszólalása folytán a néptanodát a kor követelményeinek megfelelőleg rendezi be. A Biblia eredeti héber szövege mindeddig a gyermek előtt érthetetlen német nyelven adatik elő, míglen ezentúl kedves anyanyelvükön fog taníttatni. Oly vívmány ez, melyet csak azok méltathatnak kellően, kik a magyarországi izr. hitközségekben uralkodó, atyákról fiúkra szállt ebbeli téves felfogást ismerik. Sikerült tehát elvégre, hogy az izr. iskola egészen magyar legyen, és hogy ez nem a vallás rovására történt, a jövő be fogja bizonyítani.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. november 25., II. évf. 94. szám)

Révész Fülöp: A Békéscsabai Izraelita Hitközség múltja és jelenje. Békéscsaba : Tevan ny., 1926.

Szöktetés

A dicső középkori leányszöktetések mai materialisztikus korunkban is ‒ úgy látszik ‒ nem éppen szokatlanok. Q. L. volt csabai adóvégrehajtó szöktette el Csabáról W. N. kisasszonyt, de megkerítették őket Temesvár alól. Kilátásba helyezték volt, hogy ha a lovag úr Ábrahám vallásának követői közé lép, tán együtt fogyaszthatja el kedvesével hátralévő életének egészségére kenyerét (ha lesz), hanem a bátor lovag nem térhetett vissza azon hitre, melyet már egyszer egy katolikus nő miatt hiteszegetten elhagyott. Ez akadály ismét csak előbbi bátor tettének újabbi elkövetésére kényszeríté lovagunkat, ki is szept. 30-án éjjel kocsival jőve kedveséért, azt újra elragadá. A boldog pár gyorsan menekült Orosháza felé, ámde hátuk mögött lóháton a bosszúálló testvér s egy izmos mészároslegény. A boldogságot repítő lovak azonban tán érezték fontos hivatásukat, s oly gyorsan iramodtak, hogy az üldözőknek nem sikerült utolérniök ‒ ámbár már látták ‒ áldozatjaikat.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 28., II. évf. 86. szám)

Gróf Sándor ugrása — Forrás: Vasárnapi Ujság, 1858. 149. p.

Új étterem

A b.-csabai pályafő új étterme vasárnap adatott át a közforgalomnak. Legalább még egyszer oly nagy, mint az eddigi volt, és egészen újonnan, ízlésteljesen van felszerelve. Tessék akárkinek délután fél kettő és fél három közt odakünn lenni, és beláthatja, hogy ha a megyeház Gyulán is van még, azért mégis Csaba most is már köz- és gyúpontja e megyének!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 24., II. évf. 85. szám)