A múlt napok roppant forrósága Csabán több parasztot és több gyermeket arra indított, hogy more patrio nyilvánosan, Ádám öltözékében a Körös habjaiban enyhülést keressenek. A hatóság azonban, igen helyesen, részint közerkölcsi, részint rendőri szempontokból ezen privát passziójuknak egyszer s mindenkorra elejét vette, és a fürdőket az erre különösen kijelölt félreeső és biztos helyekre utasította.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. április 27., III. évf. 34. szám)
Kategória: Békésmegyei Közlöny 1876
Pápai látogatás
Haan Antal festész, megyénk fia, tudvalevőleg a magyar vallás- és közoktatási minisztérium megbízásából Rómában időzik, hol a híresebb olasz festők képeinek másolatait készíti el a Nemzeti Múzeum részére. Most a Disputa című Raffaello-féle híres festményt másolja. Nemrég munka közben váratlan meglepetés érte. Pápa őszentsége ugyanis meglátogatá atelier-jét, és vele hosszabban beszélgetvén, hízelgő szavakban fejezé ki elismerését megyénk fiának művészi tehetsége és szorgalmas tanulmányozása fölött.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. április 27., III. évf. 34. szám)
Népmozgalmi kimutatás
1876. január 1-től március végéig született összesen 421, fiú 208, leány 213, ezek közt volt törvénytelen 14, ikrek 3 esetben. Házasult 112 pár. A halottak száma 258, ebből férfi 137, nő 121; az életkort tekintve: 0‒1 évig 103, 1‒5-ig 55, 5‒10-ig 14, 10‒20-ig 7, 20‒30-ig 14, 30‒40-ig 11, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 13, 60‒70-ig 16, 70‒80-ig 13, 90‒100-ig 1.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. április 13., III. évf. 30. szám)
Jótékonyság
Hrabovszky Mátyásné szül. Krátky Ilona március 20-án reggel megjelent a csabai szolgabírói tisztségnél, s ott Omaszta Szilárd szolgabíró úr asztalára 50 forintot letett; azon kérdésre, hogy eme letett 50 forinttal tulajdonképpen mit akar, azt felelte, hogy ő azt szolgabíró úr szabad rendelkezésére bocsájtja, s avval elment. Omaszta Szilárd úr jogával élve ezen összegből 10 forintot a helybeli szegényalap, 10 forintot a csabai kórházalap, 10 forintot a csabai reálgimnáziumnak taneszközök beszerzésére és 20 forintot a b.-csabai nőnövelde, illetve felsőbb polgári iskolának Csaba város elöljárói útján még aznap adott át ‒ így összesen az egész 50 forint jótékony célra fordíttatott. Krátky Ilona, ha sok pénzzel rendelkezik, soha jobbat ennél nem cselekedhetett.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 23., III. évf. 24. szám)
Történeti apróságok
— Haruckern egyik prefektusa, Thuróczy Miklós, ki még 1735-ben Csabán élt, adta Haruckernnek ‒ vagy amint a köznép nevezte, Heróknak ‒ azt az okos tanácsot, hogy a lakosságot vallás és nemzetiség szerint elkülönözze. Így történt, hogy eredetileg voltak Csabán csupa evang. tótok, Orosházán csupa evang. magyarok, Békésen csupa reform. magyarok.
— Csaba volt az első evang. telep Békés megye vidékén. Későbben keletkeztek a többiek, nevezetesen: Szarvas 1722, Berény 1722, Orosháza 1744, Tót-Komlós 1746. Ezen egyházak eleinte a pest‒nógrádi esperességhez tartoztak, s nemegyszer kellett innen a papoknak Aszódra, Acsára, Péteribe menniük esperességi gyűlésre. 1790 óta a Bánáttal alkottak külön békés‒bánáti esperességet, 1834 óta pedig a később létrejött aradi, csanádi és csongrádi egyházakkal együtt békés‒csanádi esperességgé átalakultak.
(Békésmegyei Közlöny szépirodalmi és közgazdászati melléklapja, 1876. március 19., 3. szám)
Panasz a vasútra
A B.-Csabán a városi indóháznál megforduló utazók nagyon panaszkodnak afölött, hogy az utazási jegyek váltásának helye oly messzire esik a várótermektől és a restaurációtól, hogy annak, ki a legközelebbi vonatról, melyen indulni akar, lekésni nem akar, lélekszakadva kell futni a pénztárhoz; arról pedig, hogy a déli vonattal megérkezve valamit egyék is, szó sem lehet. Csodáljuk, hogy a Tisza vidéki vasút igazgatósága ezen könnyen helyrehozható bajon nem segít.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 16., III. évf. 22. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011
• Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894-1971. Budapest : MÁV, 1999
• Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: … Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015
• Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894-1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999
Városi rendőrség
Csaba városa f. hó 6-án tartott közgyűlésében egy városi rendőrség felállítását határozta el. Egyelőre a rendőrség 12 főből fog állani egy városi biztos vezetése alatt. Ismét egy lépés, mely a haladás iránti fogékonyságot tanúsítja!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 9., III. évf. 20. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Danielisz Béla: Rendészet Európában.Budapest : Duna Palota, 2008
• Deák Ágnes: “Zsandáros és policzájos idők” : államrendőrség Magyarországon, 1849-1867. Budapest : Osiris, 2015
• Endrődy Géza: Magyarország rendőrsége az államositás előtt. Gyula : Dobay ny., 1898
• Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994
• Urbán Aladár: Szabadság és rend : Pest-Buda rendje és rendőrsége 1848-ban. Budapest : Argumentum, 2015
Árvíz
Az árvíz a gerlai kastélyt is ellepte, és gr. Wenckheim Károly úr szalonjaiban terjeszkedik széjjel. A gróf úr az, ki eddig megyénkben legtöbb kárt szenvedett az árvíz által. • Az árvíz Gerla–Pósteleken folyvást emelkedőben van, úgyannyira, hogy onnan a gerlai híd mellett és az uradalmi kastély irányában már a töltés tetején a volt Fehér-Körös medrébe szivárog. Minthogy pedig a Gerla-Póstelekre kiömlött víz a Fehér-Körös vizénél körülbelül másfél lábbal magasabban áll, könnyen megeshetik, hogy ha a kiöntés még a mostaninál is nagyobb lesz, és erősebben fog behatolni a Fehér-Körös medrébe, Csaba város határát, jelesen az egyházi szőlőket és a tehénjárást, valamint a vandháti pusztát és a nagy rétet a legnagyobb veszély fogja fenyegetni. Ennek megelőzése tekintetéből a csabai járás derék szolgabírája a Fehér-Körös mentén kellő számú őrök felállítását, valamint a gátak alantabb való részeinek emeltetését rendelte el.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 5., III. évf. 19. szám)
Veszély
Csabán a Körösön, hol a jégbe kivágott lyukakban 100-ával állanak a parasztasszonyok fehérneműket mosva, tegnap délelőtt egy ilyen mosóleány beleesett ilyen lyukakon keresztül a Körösbe; egy legény segítségére sietett, de ez is szerencsés volt utána zuhanni, és egy hasonló hideg zuhanyt venni; most vagy nyolcan mentek oda, és egyik a másikba kapaszkodva „egyesült erővel” sikerült nekik kihúzni az áldozatokat. A legény bundáját felvevén tovább-ballagott, a leány pedig tovább folytatta más helyen a mosást, mintha mi sem történt volna!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 20., III. évf. 15. szám)
Deák Ferenc lelki üdvéért
A B.-Csabán Deák Ferenc nagy hazánkfia lelki üdvéért tartott gyász-isteni tiszteletről bővebben kell megemlékeznünk. Az evangélikus magyar templomban főtisztelendő Szeberényi Gusztáv és főtisztelendő Haan Lajos urak tartották az emlékbeszédeket, előbbeni a szószékről, utóbbi a szokásos ima közben. Úgy az isteni tisztelet fenséges egyszerűsége, mint az emlékbeszédek szívből jövő hangja mély benyomást gyakoroltak az összegyűlt hallgatókra. A katolikus templomban főtisztelendő Péky Antal úr végezte az isteni tiszteletet; ott a pompa és külső fény nagyobb volt, mert ravatal volt felállítva, és az ének executálva többek közt Beethoven gyászindulója is ‒ de azért az isteni tisztelet benyomása a hallgatókra itt is olyan volt, hogy egy szem sem maradt könny nélkül, mit az eredményezett, hogy főtisztelendő Péky Antal úr a mise kezdetén annyira felindult, hogy zokogva kezdvén a szomorú munkához, alig tudott magához térni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 13., III. évf. 13. szám)
