Tilinkó

 

Nagy Jakab ismeretes tilinkóművész hallatta magát B.-Csabán a kaszinóban és vendéglőkben a tilinkón és koncertinán. Most, midőn a klasszikus zene terén a hegedű- és zongoraművészek gombákként teremnek, és árasztják el a vidéki városokat is, az ilyen kezdetleges hangszer nem tud már prosperálni a provincián sem. Innét magyarázható, hogy Nagy Jakab úrnak, ki különben ezen hangszert kitűnően kezeli, kevés hallgatója akadt.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. október 10., V. évf. 81. szám)

Békés megyei furulya
Forrás: Sárosi Bálint: A magyar népi furulya. In: Ethnographia, 73. évfolyam (1962)

Gyümölcs- és terménykiállítás

 

A b.-csabai gyümölcs- és terménykiállítás, mely hétfő estig tartott, igen sikerült, min nem csodálkozunk, mert a megyei gazdasági egylet elnökén, mélt. Beliczey István főispán úron kívül valamennyi előkelő gazdászunk érdeklődött iránta. Legnagyobb figyelmet érdemeltek a Göndöcs Benedek, Ferenczy Alajos, Bereczki Máté, Goboczy Károly, Bogár Dániel, Stark Adolf, Beliczey István urak által kiállított gyümölcs- és terményneműek, melyek többnyire első osztályú kitüntetésekben, illetve oklevelekben vagy díjakban részesültek.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. október 10., V. évf. 81. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Emlékkötet : Bereczki Máté (1824-1895) : Stark Adolf (1834-1910) : emlékünnepség Békéscsaba, 2010. január 23. Szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Békéscsabai Kulturális Közp., 2010
• Jegyzék az 1867. évben id. Wilim Jánosnál kapható külömbféle oltványokról. Hasonmás kiad. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1978
• Mohácsy Mátyás, id.: Gyakorlati gyümölcstermesztés. 5. kiad. – Budapest : Légrády, 1926
• Mohácsy Mátyás, id.: Gyümölcstermesztés házi- és háztáji kertekben. 8. kiad. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1977
• Wilim János-emlékkötet. Szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2016

Népmozgalmi kimutatás

 

1878. július 1-től szeptember hó végéig született összesen 520, fiú 270, leány 250, ezek közt volt törvénytelen 13, ikrek 8 esetben. Házasult 17 pár. A halottak száma 587, férfi 296, nő 291; az életkort tekintve 0‒1 évig 208, 1‒5-ig 307, 5‒10-ig 9, 10‒20-ig 7, 20‒30-ig 14, 30‒40-ig 12, 40‒50-ig 6, 50‒60-ig 6, 60‒70-ig 11, 70‒80-ig 4, 80‒90-ig 3. Az elmúlt évnegyedben az egészségi viszonyok a csecsemőkre nézve igen kedvezőtlenek voltak, a mennyiben 0-tól 5 évig 515 gyermek halt el, és egészben véve a halottak száma 67-tel múlja felül a szülöttekét.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. október 10., V. évf. 81. szám)

Precíziós mérleg
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)

Megyegyűlés

 

A csabai szolgabírói tisztségre következő hat pályázó jelentkezett: Wilim János, Omazta Gyula, Major József, Fejér Béla, Kemény Mihály és Eördögh Frigyes. Ezek közül Eördögh kapott 73 szavazatot, Kemény 46-ot, Omazta 27-et, Fejér 13-at, Major 4-et, s így Eördög lett szolgabírónak megválasztva, ki a hivatalos esküt oly benső meggyőződéssel tette le, hogy alapos remény van hinni, miszerint szép hivatásának annak szövege szerint mindenben meg fog felelni. Egyébiránt volt ő már csabai főszolgabíró és a gyomai kerület országgyűlési képviselője, azonkívül okleveles ügyvéd, s ha észbeli tehetségével kitartó szorgalmat fog párosítani, Csaba városának haladását nagyban fogja előmozdíthatni.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. szeptember 15., V. évf. 74. szám)

Segélyező nőegylet

 

Két lelkes csabai hölgy, özv. Reök Istvánné és Bartóky Lászlóné úrhölgyek kezdeményezése folytán B.-Csabán a sebesült katonák és hátramaradott családjaik felsegélyezésére nőegylet alakult pénteken délelőtt. Mintegy 14 tagból álló küldöttség tisztelgett főispánné őméltóságánál, akit Reök Istvánné úrhölgy a küldöttség nevében felkért az elnöknői tisztség elfogadására. Őméltósága a tőle megszokott szeretetreméltósággal fogadván a küldöttség minden egyes tagját, megköszöné a megtiszteltetést, s azt elfogadta, egyszersmind megígérve, hogy tőle telhetőleg fogja az egyletet támogatni. Adjon az Isten sok ily lelkes hölgyet a hazának!
(Békésmegyei Közlöny, 1878. szeptember 15., V. évf. 74. szám)

Humanisztikus társulat

 

A csabai Béke című szabadkőműves-páholy e hó 9-én tartott összejövetelén a csabai illetőségű mozgósított hadkötelesek anyagi gondokkal küzdő családjaik segélyezésére 200 forintot utalványozott s küldött Badics Elek úr kezeihez. Ugyane páholy a miskolciak segélyezésére 50 forintot és az egrieknek 25 forintot küldött az illető polgármesterekhez. A szerény humanisztikus társulat ilyetén működése bizonnyal közelismeréssel találkozik.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. szeptember 5., V. évf. 71. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Győr : Tarandus Kiadó, cop. 2012
• Balassa József: A szabadkőművesség története. Jav. kiad. Budapest : Média Kiadó, 1990
• Benedek Szabolcs: A szabadkőművesség eredete : a hermetikus hagyományoktól az első nagypáholyig. Budapest : Pont Kiadó, 2006
• Harwood, Jeremy: A szabadkőművesség : a szabadkőművesek testvériségének ezeréves története gazdagon illusztrálva, szokások és szertartások, jelek és jelképek az ókori előzményektől napjainkig. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, cop. 2010
• Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története. Budapest : PrintXBudavár Kiadó, 2005
• Kiszely Gábor: A szabadkőművesség : história, titkok, szertartások. Budapest : Korona Kiadó, 1999
• Nagy Zsuzsa, L.: Szabadkőművesek. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1988
• Wirth, Oswald: A szabadkőművesség okkult szimbólumai. Budapest : Édesviz Kiadó, 1998

Zeneoktatás Csabán

 

Azon csabai és vidéki szülőket, kik leányaikat a csabai növeldébe adják, és alapos zeneoktatásban, különösen zongorajátékban is akarják oktattatni, figyelmeztetjük Löffelmanné asszonyra, ki 30 év óta ritka sikerrel működik e téren, és ki Csabán is évek hosszú során át a legelőkelőbb családokban elismerésre méltó buzgalom és kiváló eredménnyel tanít. Mint halljuk, együttes órákat fog adni, olyformán, hogy saját lakásán minden második nap du. 4‒6 óráig leckéket ad a zene elméletéből és gyakorlatából, mely leckékbeni részvételért havonként csak 5 forintnyi díj fizetendő. Ismételve ajánljuk mindazon szülőknek, kik nem annyira divatos, szemfényvesztegető, mint inkább alapos és gyöngéd oktatásban akarják részesíttetni gyermekeiket.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. szeptember 5., V. évf. 71. szám)

Jankó Pál zongorája
Forrás: Vasárnapi Ujság, 36. évf. 48. szám (1889)

53 pályázó

 

A b -csabai nőképzőtársulat f. hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésén 53 pályázó közül a megürült két tanítói állásra Gajdács Pál, jelenleg Szarvason evangélikus segédlelkész és Radics Elek, selmecbányai gimnáziumi tanár választattak meg. A polgári leányiskolában a tanév szeptember 1-én kezdődik.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. augusztus 25., V. évf. 68. szám)

Vakmerő botrány

 

A b.-csabai Széchenyi ligetben múlt vasárnap este egynéhány iparosifjú ‒ kiknek neveit most elhallgatjuk ‒ azzal akarta mulatását tetőpontra emelni, hogy borosüvegeket dobáltak az ülő- és sétálóközönség közé. Felhívjuk az ilyen dolgokra a rendőrség és a pincérek figyelmét.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. augusztus 15., V. évf. 65. szám)

Fáklyásmenet

 

Csaba alig részesült még oly látványban, milyet a fáklyásmenet nyújtott, mellyel a b.-csabai Szabadelvű Párt képviselőjelöltjét vasárnap este megtisztelte. Már este 7 órakor hullámzott a nép az utcákon, s midőn besötétedve a fáklyák meggyújtattak, több mint 10.000 főre szaporodott a sokaság. Az ún. vármegyeháztérről elindulva a Vasút utcán keresztül vonult a menet; főispán úr háza előtt érve lelkes éljenekbe tört ki, s 10.000 torok a Szabadelvű Párt követjelöltjét éltetve ért annak lakásáig, hol Báttaszéki Lajos tartott hozzá egy rövid üdvözlőbeszédet, melyre a jelölt úr meghatottan válaszolt. Mindkét alkalommal kénytelenek voltak a szólók többször megállani, mert egypár inas és néhány érettségi vizsgát tett, de azért mégis éretlen eszű deák, kiknek zsebkendő kellene és cucli, s kik jobban értenek még a padfaragáshoz, mint a politikához, éktelen lármával félbeszakította a szólókat, miáltal természetesen nem a 12.000 főre szaporodott tömeget, mely jelöltje tiszteletére rendezte az impozáns ovációt, hanem önmagukat tették nevetségessé és méltó megvetés tárgyává.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. augusztus 8., V. évf. 63. szám)