Színügyegylet

 

A csabai városháza nagytermében múlt vasárnap többen értekezletre gyűltek össze a b.-csabai színügyegylet létesítése érdekében. Az alapszabályok, melyeket a debreceni színügyegylet alapszabályai nyomán a helyi viszonyokhoz alkalmazva Vidovszky János dolgozott ki, elfogadtattak, s határozatba ment, hogy aláírásokra ívek bocsáttatnak ki, melyek bizonyos kis összeg évenkénti befizetését célozzák. 50 tag jelentkezése esetén az egylet megalakul, s működését megkezdi.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. május 23., V. évf. 41. szám)

A színügyelet meghívója
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 39. szám (1878. május 16.)

Kapcsolódó irodalom:

• Gál Zsuzsanna: Fejezetek a Békés megyei színjátszás történetéből. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2002
• Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából, 1875–1944. vál., sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Papp János. Békéscsaba : RFG és Nyomdaip. Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1980
• Papp János: A békéscsabai műkedvelő színjátszás története, 1845–1944. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1996

Majális

 

A b.-csabai gimnázium tanulóinak f. hó 15-én a sétakertben tartott majálisa fényesen sikerült. Csaba összes lakosságának dísze-virága mintha légyottot adott volna magának e mulatsághoz, mely azonban családias, kedélyes színezetét mindvégig megtartotta. Az igazgatóság és a tanári kar a közönség őszinte elismerését érdemlik, hogy a fiatalságnak nemcsak szellemi kiképeztetéséről, de oly módoni nemes szórakozásáról is gondoskodik. A kisebb és nagyobb tanulók éjjeli 11 óráig járták vígan és illedelmesen a különféle táncokat, kivált a csárdást, azután következett a nagyok mulatsága.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. május 19., V. évf. 40. szám)

Ligeti mulatság - Jankó János rajza
Forrás: Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016. 22. p.

Omazta Szilárd temetése

 

Tegnapelőtt délután kísértük ki Csabán Omazta Szilárdot, elhalt szolgabíránkat örök nyughelyére. Alig emlékszünk hasonló alkalomra, melyen a társadalom a szeretet s a kegyelet annyi jelével árasztotta volna el elköltözött tagját, mint ekkor. Az egész megye őszinte gyászt öltött, s a fekete lobogók, melyek a megye székhelyén s Csabán megyei s társadalmi életünk egyik kiváló és vonzó alakjának elvesztését hirdették, többet jelentettek a hivatalos gyásznál s a társadalmi kötelesség tényénél. Megyei életünk celebritásai, a fő- és alispán urak, az összes szolgabírák, a törvényszék, az összes megyei hivatalok, községek, testületek s Csaba lakosságának minden osztálya részt vett a végtiszteletben. Omazta Szilárd 1878. május 13-án, élete 53. évében hunyt el.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. május 16., V. évf. 39. szám)

Omazta Szilárd emlékezete
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 40. szám (1878. május 19.) 2. p.

Az Eötvös-alap gyűjtőbizottságának ülése B.-Csabán

 

Az Eötvös-alap központi gyűjtőbizottsága, mely Budapesten székel, f. hó 20-án délelőtt B.-Csabán, a városháza nagytermében gyűlést tart. Említett bizottság a tanítóknak és magánosoknak adományaiból egy pénzalap megalkotásában fáradozik, melynek kamataiból szegény tanítók középiskolákban és egyetemeken tanuló fiai ösztöndíjakat nyernek. Hogy az ügy iránt mennél szélesebb körben érdeklődést keltsen, koronként gyűléseit a vidéken tartja, rendesen oly helyeken, ahol feltalálhatni véli a kellő fogékonyságot.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. április 18., V. évf. 31. szám)

Kuriózum

 

Annak is beillenék az a jövő évre szóló adókivetés, mely Csaba városa és a megye majdnem minden községeiben a községházánál most kifüggesztve van, és általános ámulat és megbotránkozás tárgyát képezi. Oly emberek, kiknek egész vagyonáért és keresetéért senki 1000 forintot sem adna, évi 2000‒7000 forintig érő adóval volnának e tervezet szerint sújtandók. Az ember elbámul ezen ostobaságon, elbámul különösen azon magasabb diplomácián (?), mely abban rejlik, hogy most, a képviselő-választás előtt egy-két hónappal az ország ily merőben tapintatlan és igazságtalan dolgok által felizgattatik, mely a kormány leghívebb embereit is képes elidegeníteni az oly rendszertől, melynek elve s fő célja nem az, hogy minden egyes polgár az államban lehetőleg jól érezze magát, és jogoltalomban részesüljön, hanem az, hogy bőre is lenyúzassék és vásárrá vitessék, míg az öt legközelebb érintő ügyeiben, például az igazságszolgáltatás terén, semmi sem történik. Mi nem tartozunk azok közé, kik mindent elítélnek, mi a kormánytól ered, mert belátjuk, hogy sok tekintetben lehetetleneket kívánnak tőle, de az ilyesmi már leírhatlan butaság, melyet a kormánynak magáévá tenni erkölcsi reputációjának veszélyeztetése nélkül nem szabad.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. április 14., V. évf. 30. szám)

Népmozgalmi kimutatás

 

1878. január 1-től március hó végéig született összesen 408, fiú 197, leány 211, ezek közt volt törvénytelen 11, ikrek 8 esetben. Házasult 106 pár. A halottak száma 204, férfi 102, nő 102; az életkort tekintve 0‒1 évig 53, 1‒5-ig 53, 5‒10-ig 8, 10‒20-ig 14, 20‒30-ig 6, 30‒40-ig 10, 40‒50-ig 13, 50‒60-ig 9, 60‒70-ig 18, 70‒80-ig 19, 80‒90-ig 1. Az elmúlt negyedévben az egészségi viszonyok kedvezőek voltak, amennyiben a szülöttek száma még egyszer annyi, mint az elhaltaké.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. április 11., V. évf. 29. szám)

Precíziós mérleg
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)

Huszárok Csabán

 

Pénteken délelőtt a várva várt Vladimir-huszárok egy escadronja trombitaszó mellett egész díszben vonult be városunkba, hol állandó állomása leend jó időre. Csabán már évek óta nem volt katonaság; utoljára ulánusok feküdtek itt, de oly régen, hogy annak a híre már dajkamesének is régen elkopott. Annyival nagyobb érdekkel vártuk a szép magyar huszárok jöttét, kik bizonyára hatállyal lesznek egyhangú életünk élénkségének emelésére, s megkedveltetik magukat ott, hol hajdanában polyák dzsidások népszerűek tudtak lenni. Dél felé ért a szép lovascsapat a városháza elé, kíváncsiak nagy tömegei közt: ott kétfelé válva kereste fel az elszállásolási helyeket. A csapattal három tisztet láttunk. Üdvözöljük városunk vendégeit s új lakóit!
(Békésmegyei Közlöny, 1878. április 7., V. évf. 28. szám)

Huszárok megérkezése
Forrás: Vasárnapi Ujság,, 1871

Egyházi értesítő

 

A b.-csabai evangélikus egyháznak 1877-re szóló népies irányú értesítőjéből álljanak itt csak a következők. Pénzben: bevétel 31.250, kiadás 31.145 forint. Búzában: bevétel 1851, kiadás 1850 köböl. Az egész évre kivetett adó tesz: 4906 forintot és 2504 hektár búzát. Az előző év hátraléka 4461 forint és 1874 hektár búza. — Az egyház 18 elemi iskoláján kívül csekélyebb áldozattal 8-at tart fenn a tanyákon, 200-at meghaladó tanonccal. Fenntartja ugyancsak a négyosztályú gimnáziumot. Az elemi iskolák szükséges tanszereinek, az íróeszközöknek beszerzéséhez, a tantermek tisztán tartásához, fűtéséhez a tanoncok a felsőbb osztályokban 90, az alsóbbakban 40 koronával járulnak. — Nagy szükségét látjuk hangoztatva egy méltó tanácsteremnek. Érdekes adat az egyház áldozatkészségéhez s gyarapodásához az, hogy 25 év óta tíz új iskolát s egy szép templomot épített!
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 28., V. évf. 25. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Március 15.

 

Március 15-ét hagyományos kegyelettel ünnepelték meg Csabán a népkör helyiségeiben. A banketten igen számosan vettek részt, élükön Csaba város szeretett képviselője, Kemény Mihály úrral. A hangulat a testvériség s a közös visszaemlékezés vonzó jeleiben nyilatkozott a megjelentek intelligens érzülete javára. Kossuth Lajos életnagyságú olajképét zöld koszorú környékezé, jelezve emlékének s működésének örökké virulását. Legtöbbet s legszebben Kemény Mihály és Sztraka György urak beszéltek. Kemény úr hosszasan s részletesen adta elő Kossuth Lajosnak az 1847-i országgyűlésre való megválasztatásának körülményeit, párthíveinek lelkesült működését, s az ellenfelek kétségbeesett küzdelmét az ő háttérbe szorítása érdekében.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 17., V. évf. 22. szám)

Kossuth 1848-ban
Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évf. 38. szám (1892) 647. p.

1848‒1878

 

Holnap lesz harmincadik évforduló napja az örökké emlékezetes március 15-ének. Három évtized fokozta már e nap emlékét minden igaz hazafi keblében, és minden újabb érkeztével újabb előkészületek tétetnek minél méltóbb megünneplésére. Egy új nemzedék teremtette e napot (Petőfi, Irinyi, Vasváry, Jókai stb.), és ez örökséget minden újabb nemzedék szentül megőrzi. A megszentelt zászló, melyre a szabadság születésnapját lángbetűkkel jegyezték fel ezelőtt harminc évvel, soha sem hullhat a porba! Minden újabb nemzedék méltó akar lenni elődeihez, és ezek példáján lelkesülve még az elnyomatás korszakában is, dacolva a nyers erőszakkal, benső érzelmeinek nyíltan adott kifejezést. Ma már, midőn a szabad eszmék fölötti harcban nincs mit tartani a cenzúra árgus szemeitől, leghivatottabbak e nap emlékének évenkénti megörökítésére a tudományosan képző egyletek. És ezt valóban teszik is.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. március 14., V. évf. 21. szám)

Petőfi Sándor utolsó arcképe
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 26. szám (1880)