Táncterem Csabán

Sztraka Ernő és Ficker Lipót urak Csabáról e napokban Budapesten járván, megtekintették az ottani kiválóbb köztermeket, hogy azok mintájára a csabai helyi viszonyoknak megfelelőleg készíttethessék a tavasszal építendő csabai táncterem. Meg vagyunk győződve, hogy Sztraka mérnök úr ügyesen fogja tudni értékesíteni Pesten szerzett tapasztalatait; mi csak egyre volnánk bátrak őt figyelmeztetni, nevezetesen, hogy a fősúlyt ne a táncteremre, hanem egy oly terem építésére fektesse, mely mindenekfelett műelőadásokra legyen szánva. Táncolni jó zene mellett lehet kevésbé fényes teremben is, de műelőadást csak az akusztika szabályai szerint épült helyen lehet tartani.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 26., III. évf. 95. szám)

Táncterem
Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.

Mi számít zugiskolának

Bánhegyi István Békés megyei tanfelügyelő a napokban ismét Csabán járt, és az izr. iskolák iskolaszékével a tanítók állandó alkalmazása iránt értekezett, mert csak akkor, ha a törvény eme követelményének elég tétetik, fog a b.-csabai izr. hitközség iskolája nem zugiskolának tekintetni. Az iskolaszék nem idegenkedik ezen feltétel teljesítésétől, és csak a most alkalmazásban lévő tanítókra nézve nem akarja kiterjeszteni az állandósítást. Nézetünk szerint ezen ok nem alapos, mert az állandó alkalmaztatás nem azt teszi, hogy a tanító, ha meg nem is felel feladatának, nem volna elbocsájtható; csak azt, hogy ok nélkül vagy egyik-másik községi tag szeszélye folytán ‒ tehát önkényből ‒ el ne legyen bocsátható, hanem csak akkor, ha szinte a törvényben előírt fegyelmi eljárás és vizsgálat, tehát a kompetens közegek határozata folytán hivatása méltó betöltésére csakugyan alkalmatlannak ítéltetik.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 16., III. évf. 92. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Révész Fülöp: A Békéscsabai Izraelita Hitközség múltja és jelenje. Békéscsaba : Tevan ny., 1926

Lakodalmas idény

Csabán a lakodalmas idény ismét bekövetkezett. A sok lakodalomból következtetve, a nép az idén jobb kedvű, mint tavaly, mert többen házasodnak. Vagy vigadva sír a magyar?
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 5., III. évf. 89. szám)

Menyasszonytánc
Forrás: Vasárnapi Ujság, 35. évf. 53. szám (1888)

Kapcsolódó irodalom:

• Beck Zoltán: Adjon Isten minden jót ez új esztendőben … : ünneplő népszokások Békés megyében.Békéscsaba : Tevan Andor Gimn., Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Isk., 1989
• Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében : néprajzi cikkek, tanulmányok. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Művelődésügyi Oszt. ; Orosháza : Városi Tcs., 1974
• Krupa András: Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt., 1971

Halotti tor

A napokban furcsa véletlenből úgy Csaba, mint Békés városa végén, az utolsó házaktól legfeljebb 20 lépésre, eldűlt lovaknak csontvázai hevertek, melyeken a varjúk tartották víg halotti torukat. Tekintve, hogy az ily dolgok nemcsak az esztétikai érzetet mélyen sértik, de hogy az ily eldűlt állatoknak rothadásba átmenő húsának kigőzölgése sokszor ragadós betegségeknek szülője: igen kívánatos volna, ha nevezett két város t. elöljárósága ilyenek kivitelére külön helyet jelölne ki, és szigorú szabályrendelettel azoknak máshová leendő hordását eltiltaná.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 26., III. évf. 86. szám)

Lovak az itatónál
Forrás: Vasárnapi Ujság, 29. évf. 53. szám (1882)

Nyelvmester

Alig hihető, de mégis úgy van, hogy B.-Csabán eddig egyetlen nyelvmester sincsen. Ezen hiányon most már segítve van. A napokban telepedett le Csabán Schönfeld Sámuel nyelvmester úr, ki eddig Lippán, a zárdai nőnöveldében tanította a francia, angol és olasz nyelvet, és most ugyanezen nyelveken, valamint a kereskedelmi tudományokban is oktatást kíván adni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 26., III. évf. 86. szám)

Lippai török bazár
Forrás: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 47. szám (1895)

Csabai harangok

— Csütörtökön kondult meg először a b.-csabai 53 mázsás új nagyharang, első harangszava a béke volt (Friede sei ihr erst Gelänte), de második kongása tüzet jelzett; csütörtökről péntekre eső éjjel ugyanis a Szoros utcában tűz támadt, mely Botyánszki András szűcsmester és Bjelik János földmíves házát hamvasztotta el. A két ház állítólag egyszerre égett, miért is szándékos gyújtogatást gyanítanak.
— Múlt héten a szőlőbeli csabai új templomra is felhúzták harangjaikat. A volt két acélharanghoz erélyes lelkészük közbenjárása folytán még egy harmadikat is szereztek, melyet vasárnap de. isteni tisztelet után szenteltek fel. Az ez alkalomra megjelent nép a templom homlokzata előtt, szabad ég alatt buzgó áhítattal énekelte az Erős vár a mi Istenünk kezdetű zsoltárt, és ennek eléneklése után felállt t. Linder Károly lelkész úr, és gyönyörű alkalomszerű imát mondott. A felszentelő beszédet nt. Haan Lajos lelkész úr tartotta, röviden előadván a harangok keletkezését s azok célját, aztán az elismerés jeleivel kiemelte e népnek az egyház gyarapodása körül tanúsított áldozatkészségét, buzgóságát; intette, buzdította őket a vallásosságban továbbra is tántoríthatlan állhatatosságra. Az áldás után ünnepélyes lassúsággal megkondult a harang, és a néptömeg csendességben szétoszlott.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. október 8., III. évf. 81. szám)

Megérkezett a harang

A csabai nagyharangot, melyet Marik Pál és neje csabai lakosok múlt évben Bécsújhelyen öntöttek, s használat után nemsokára elrepedt, Settenhoffer soproni harangöntő öntötte át. A harang múlt héten érkezett Csabára, és október 3-án Settenhoffer harangöntő személyes közbejötte mellett fog a toronyba húzatni.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 28., III. évf. 78. szám)

Seltenhofer harangöntöde
Forrás: Evangélikus Útmutató, 1927

Kicsapongás

Csabán az éjjel-nappal csavargók és az erkölcsiséget sértő rakoncátlan lármázók halmazata olyannyira összegyűlt már, hogy a járási szolgabíró úr kénytelen volt ezen kicsapongásnak egy szigorú rendelet kiadásával elejét venni. Ezen rendelet értelmében a korcsmárosok éjjeli 10 órakor mulató vendégeiket hazamenetelre utasítani, korcsmáikat pedig bezárni kötelesek. Csavargók, kik az utcán rakoncátlan piszkos módon káromkodnak, és szolgálatkeresés ürügye alatt járnak-kelnek, letartóztatandók és lezárandók, mely eljárás a szolgálatban álló és éjjel engedély nélkül csavargó nő és férfi cselédekre is alkalmazandó.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 17., III. évf. 75. szám)

Forrás: Wikipedia (közkincs)

Király őfelsége Csabán

Őfelsége a király f. hó 9-én Szebenbe utaztában Csabán a pályaudvarban 5 percig időzött. A pályaudvarban a nagy néptömeg viharos éljenzésekkel fogadta, mire őfelsége a kocsiból kiszállt, és Omazta Szilárd járási szolgabíró úrhoz több kérdést intézett a csabai nép hogylétéről és egyebekről kérdezősködvén. Ezek után őfelsége a járási szolgabíró úr által nyert felvilágosítást megköszönve, kocsiba szállt, és a vonat ‒ szűnni nem akaró éljenzések között ‒ elrobogott.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 14., III. évf. 74. szám)

I. Ferenc József portréja (1867)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 35. évf. 49. szám (1888) 801. p.

Zeneoktatás Csabán

Holläder Zsigmond B.-Csabán lakó előnyösen ismert karmester és zeneszerző, kinek Nyári Pál gyászemléke című újabb műve méltó elismerésben részesült, helyben a hegedűn és kis brugón (violon-csell) való játékban zeneórákat kíván adni, mire a szülőket figyelmeztetjük, kik gyermekeiket az új iskolaév kezdetével Csabára küldve, azokat a zene szívnemesítő művészetében is kiképeztetni óhajtják. Holläder úr konzervatóriumi tanulmányokat végzett, s így alapos zeneoktatást adhat.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 3., III. évf. 71. szám)

Hegedű
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1914