A Széchenyi liget, B.-Csaba közönségének legkedvesebb mulatóhelye és a tekepálya május l-jén ünnepélyesen meg fog nyittatni, s ez időtől kezdve Micskó Gusztáv vendéglős úrnak régóta ismert kitűnő magyar konyhája és itala ismét a t. közönség rendelkezésére bocsáttatik. Ugyancsak itt a gőz- és kádfürdő hetenként háromszor, úm. vasárnap, kedd és csütörtök, zuhany pedig naponta lesz kapható.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 28., VIII. évf. 51. szám)
Címke: megnyitó
Második nyomda B.-Csabán
— A napokban nyílik meg Csabán egy második nyomda, melyet Takács Soma úr Csaba legrégibb, derék polgáraink egyike alapított szakértő fia, Takács Árpád művezetése alatt.
— Csabán a második könyvnyomda a mai napon nyílt meg, és annak tulajdonosa, Takács Árpád úr, komoly igyekezettel lép a művelt közönség elé, mely hivatva van pártfogása által a megérdemelt szorgalmat jutalmazni. Volt alkalmunk a nyomdát megtekinteni, s tiszta lelkiismerettel mondhatjuk, hogy az új tulajdonos szakképességének már azáltal is elég tanújelét adta, hogy néhány nap alatt egymaga rendezte be új üzletét, melyben a jövő hó elejétől kezdve lapunk fog kiállíttatni, s melyben a legújabb ízlés szerinti öntvények pazarul tárultak szemeink elé.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. szeptember 11., VI. évf. 95. szám; 1879. szeptember 25., VI. évf. 101. szám)
Megnyílt a színház
Tegnap este nyílt meg Thalia temploma Békés-Csabán. Honunk azon helyén, mely ezelőtt 10-15 évvel mint legnagyobb tót falut volt csak ismeretes, ma a magyar színművészetnek állandó tanyája van, hol tegnap este hangzott először lelkes műkedvelőink ajkairól a zengzetes magyar szó. Az ünnepély bevezetését szellemdús költőnk, Tóth Kálmánnak prológja képezte. A megye is osztozkodik Csaba város ez ünnepében, mit különben az is bizonyított, hogy annak majdnem minden részéből jelent meg ez előadásra néhány kedves vendég. Nem mulaszthatjuk el, hogy ez alkalommal a b.-csabai közbirtokossági testületnek szívből jövő éljent ne mondjunk, ki ezen tette által azon hazánkban tán egyedül álló példát állítá fel, hogy hazafi lehet az is, ki nem származik éppen Árpád véréből, hogy szeretni lehet ezt a földet, melyen születtünk, akármily nemzetiségűek vagy vallásúak legyünk is!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. március 9., VI. évf. 20. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Jókai Színház, 2004
• A Jókai Színház 40 éve : szereposztások, fotók, visszaemlékezések. Vál. és szerk.: Muzslai Katalin. Békéscsaba : Jókai Színház, 1995
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930
Megnyílik a színház
Krecsányi Ignác színigazgató március 15-én, szabadságharcunk évfordulati napján nagy ünnepélyességgel készül megnyitni a b.-csabai színházat. Egyfelvonásos, egészen új prológ írására dr. Várady Antal jeles írót kérte fel, ki Krecsányi kérelmét a legnagyobb készséggel ígérte teljesíteni. E prológ a régi Árpád ébredése című darab mintájára lesz írva, s egyenesen a békés-csabai színház megnyitására készül. A prológot néma képlet fogja követni, ezután a Villám Bandi népszínmű első felvonása, végül A szép Galathea című 1 felvonásos operett fog adatni. Üdvözöljük Krecsányi törekvését, ki ‒ úgy látszik ‒ a békés-csabai közönség műigényeinek kielégítésére semmi áldozattól sem riad vissza.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 20., VI. évf. 15. szám)
Új étterem
A b.-csabai pályafő új étterme vasárnap adatott át a közforgalomnak. Legalább még egyszer oly nagy, mint az eddigi volt, és egészen újonnan, ízlésteljesen van felszerelve. Tessék akárkinek délután fél kettő és fél három közt odakünn lenni, és beláthatja, hogy ha a megyeház Gyulán is van még, azért mégis Csaba most is már köz- és gyúpontja e megyének!
(Békésmegyei Közlöny, 1875. október 24., II. évf. 85. szám)
Korcsolyázó egylet
B.-Csabán is alakult korcsolyázó egylet, melynek elnökéül Vidovszky János, igazgatójául Omaszta Gyula, pénztárnokául Rajner Béla választatott meg. • A magántársulat ünnepélyes megnyitását a vasúti pályaudvar előtti tón tartotta, zene- és dobszó mellett, az arra elkészített jégen, számos néző és sok hölgy részvétele mellett. • Hogy minden társulati egyesülés élénkítőleg hat a társadalomra, azt a b.-csabai korcsolyázó egylet is fényesen bizonyítja. Vasárnap csak úgy hemzsegtek az utcák a kíváncsi gyalogosok és csengettyűs szánon járóktól, kik kisiettek a gyönyörű szép téli nap fényében korcsolyázók evolúcióit a vasút előtti tón megszemlélni, a vasárnap délután rendesen kihalt vasúti étterem pedig telve volt a korcsolyázás után ott uzsonnázók sokaságától.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. január 3., II. évf. 1. szám; 1875. január 7., II. évf. 2. szám; 1875. január 14., II. évf. 4. szám)
Csabai apróságok – A Fiume
Csak várom, hogy ugyan mikor hirdeti a világirodalom, hogy Csabán nagy vendégfogadó épült, de úgy látszik, hasztalan várom, agyon akarja hallgatni, bizonyosan azért, mert Csaba baloldali. De már ezt nem engedjük, s ha más nem viszi jó hitünket, megcseleksszük magunk. Igen, mi a kereskedésnek menházat építettünk, hogy aki búzánkat jön megvenni, magát kényelmesen elszállásolhassa. S még csak az a híja van a dolognak, hogy a vasúttól a fogadóig nem lehet eljutni, a nagy sárnak miatta. Többek között váltig bizonyítják a Klinker rendszer célszerű voltát, s mi mégsem teszünk itt kísérletet, hol annak alkalmazása leginkább helyén volna, hanem hozatjuk cseppenként messziről a drága követ, felhasználjuk rosszul, de ha jól megcsinálnók is, a kőút fenntartása sokkal költségesebb, mint a téglaúté. De térjünk vissza a csabai nagy, emeletes fogadóhoz, melyben jan. 2-án megnyitási közvacsora volt. Az eszme korszerű volt, mert úr, földész, kereskedő, iparos, körülbelül 150-en gyűltek össze. Szépen elhelyezkedtünk, hozzáláttunk az evéshez; arra inni dukált, s csakugyan felemelkedett a közbirtokosság elnöke, s csinos szavakkal éltette azokat, akik a fogadó építését vezették, akik azt építették, és a fogadóst, aki abban bizonyára jó bort fog mérni. Egy másik a közbirtokosságért emelt poharat, egy harmadik a földmívelés, ipar és kereskedésért. A fogadót „Fiúménak” kereszteltük, amit Fiúménak távirat útján tudtul adni egy szívvel, egy lélekkel elhatároztunk.
(Békés, 1870. január 16., II. évf. 3. szám)
Kapcsolódó irodalom:
A Békéscsabai Fiume szálló kalandos története. In: Magyar Hírlap, 27. évf. 35. szám. 6. p.
Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930.
Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930.
Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005.
Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából, 1738–1803. 1923.
Gécs Béla: 1870-ben kapta nevét a Fiume. In: Heti Mérleg (1995. május 25.)
Gécs Béla: Csaba szálloda. In: Csabai Mérleg, 10. évf. 15. szám (2000) 8. p.