A csabai evangélikus egyház presbitériuma múlt heti gyűlésén elhatározta, hogy Csaba-Szőlősön már három iskola lesz. De még az is csekély szám a korcsmákhoz képest, mert míg az iskolák száma jelenleg kettő, addig a korcsmáké tizenkettő. Jó lenne a regáletulajdonos közbirtokosságnak figyelembe venni e kiáltó aránytalanságot, s meggondolva, hogy egy korcsma többet ront a nép erkölcsén, mint amennyit 10 iskola javít, igyekeznék rajta, hogy a korcsmák száma Csaba e szép jövőjű külvárosában kevesbedjék. Az evangélikus egyháznak nagy érdemei vannak az iskolaügy terén. Alig múlik egy esztendő, hogy figyelemre méltó javítást ne tenne az iskolákban; vagy új tanszéket rendszeresít, vagy új épületeket emel. A múlt évben is két igen szép iskolaépületet állított.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 17., VIII. évf. 139. szám)
Címke: korcsma
Bírság
A csabai járási szolgabíró e héten 2 csabai korcsmárost marasztalt el 20-20 forint pénzbírságban a korcsmai zárórák meg nem tartása miatt. A befolyt 40 forintból 20 forintot a helybeli algimnáziumnak, 20 forintot pedig a helybeli nőneveldének juttatott a derék szolgabíró.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. április 17., VII. évf. 73. szám)
Tarthatatlan rendelet
A b.-csabai szolgabírói hivatal a korcsmák zárhatáridejét meghatározó rendeletének üdvös hatása már is észlelhető, mert a fiatal legények és leányok délelőtt a korcsma helyett templomba járnak, kihágások kevesebb számmal fordulnak elő, s mi szinte meg nem vetendő, a békés polgárok álmát nem zavarja 10 óra után is a lebujokban eddig cincogni szokott muzsikaszóféle. De minden jónak megvan a maga rossz oldala is. Ugyanis tarthatatlannak bizonyult be a gyakorlati életben az illető rendszabálynak B.-Csaba egyetlenegy nyilvános, kerti mulatóhelyére, a Széchényi ligetre nézve fenntartása. Ez ugyanis nem korcsma, hanem szabad ég alatti tér, ahová mennek a napi munka után üdülni, friss levegőt szívni. A friss levegő szívását pedig nem lehet korlátolni, ha az ember amellett eszik és iszik is véletlenül. Nem is tudunk rá példát, hogy a szabad ég alatti mulatozás, a szabadban létele egy városi közönségnek valahol záridőhöz volna kötve, mert hisz egy kertet nem is lehet tulajdonképen elzárni. Úgy hisszük tehát, hogy B.-Csaba város intelligens közönségének ‒ hozzáértve az értelmesebb földműveseket is ‒ óhaját fejezzük ki, ha arra kérjük a szolgabíró urat, hogy ezen nem korcsmai, de szabad ég alatti tért a zárhatáridő terhe alól feloldani szíveskedjék.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 15., VI. évf. 70. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005
Kimutatások
• Korcsmasztatisztika. Csaba városában és annak határában ez idő szerint nem kevesebb mint 58 nyitott korcsma találtatik, s így körülbelül 550 fogyasztó esik egy korcsmára.
• Kórház, szegények háza. 1877-ben a városi kórházban gyógykezeltetett összesen 119 egyén, 75 férfi és 43 nő, ezek közül gyógyult 92, javult 17, meghalt 10. A szegények házában jelenleg ápolás alatt van 14 férfi és 10 nő, összesen 24 egyén.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. január 24., V. évf. 7. szám)