Elutasított jaminaiak

Kesjár Mihály és társai a jaminai szőlőknek külön, önálló községgé alakításáért folyamodtak. Ezen kérvény a járási szolgabíró által a csabai képviselő-testületnek adatván ki véleményezés végett, mely az ez ügyben múlt hó 28-án következőleg határozott. A küldöttség jelentése alapján a képviselőgyűlés meggyőződött, hogy a szőlősök elszakadása sem az anyavárosra, sem a szőlősökre magukra nem lenne hasznos. Az anyaváros ugyanis az elszakadás által anyagi erejében kétségkívül gyengíttetvén, a szőlősök pedig egy külön község fenntartására alig lennének képesek, miután törzsvagyonuk nincsen, a lakosok leginkább csak házakkal bírnak, földjük nincsen, vagy éppen kevés, s mint napszámosok és cselédek élősködnek. A folyamodásukhoz mellékelt kimutatásban foglalt 6709 forint 61 korona országos adó alapján eddig rájuk rótt 2267 forint 97 korona évi adópótlék egy község összes évi költségeinek fedezésére nem elég; amely az elszakadás esetében kevesebb lenne, amennyiben ez összegben a szőlősök által bírt s a határban elszórt földek után kirótt adó is foglaltatik, mely nem a szőlősök, hanem a város javára esnék, minélfogva az eddiginél nagyobb adó fizetésére lennének utalva. A közgyűlés nézete szerint a szőlősök folyamodványukkal saját jól felfogott érdekükben elutasítandók lennének.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 5., VIII. évf. 41. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Kapcsolódó irodalom:

• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004
• Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005

 

Békítő küldetés

A b.-csabai képviselő-testület által a szőlős-csabaiak ügyében kiküldött békítő bizottság f. hó 20-án eljárt küldetésében. Kimenve a szőlőkbe, népgyűlést hívott össze, s úgy látszik, hogy a nyert felvilágosítás után sokaknak elment a kedvük a különszakadástól. Hát bizony mi is úgy hisszük, hogy a szőlőbeli atyafiak okosabbat alig tehetnek, mint hogy az ilyen, rájuk nézve a kivihetetlenség határában mozgó tervekről egyszer s mindenkorra lemondanak, s nem hagyják magukat egypár hivatalt kereső ember által izgattatni.
(Békésmegyei Lapok, 1881. február 27., III. évf. 24. szám)

 

Próbakövezés

B.-Csaba város képviselő-testülete a május 11-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy próbaképpen a főtéren, a két templom közti helyet négyszögű kövekkel fogja kiköveztetni, és ha ez célszerűnek bizonyul, a vasúttól a Körös-hídig vezető egész utat ilyenképpen kövezteti ki. Kívánjuk, hogy sikerüljön, mert most, ha sár van, a vigadóépület bizony úgy néz ki, mint szemétdombon a gyémántgyöngy!
(Békésmegyei Közlöny, 1880. május 13., VII. évf. 92. szám)

 

A bosszú

Csaba város képviselő-testületének keddi gyűlésén, melyen igen gyér számban jelentek meg a képviselő urak, Haan Lajos lelkész úr, Zsilinszky Mihály úr apósának indítványára és más rokonok támogatása mellett, Zsilinszky Endre úr lapját a község közlönyévé avatták, és anyagi segélyben is részesíteni határozták. Hogy a fiatal lapot ‒ a mi lapunk ellenében, mely 6 év óta tesz szolgálatot a megyének és e községnek ‒ a község közlönyévé választották: ahhoz nincs szavunk, de hogy anyagi segélyben is részesítik, mikor mi eddig is 6 éven át ingyen és gyorsabban hoztunk minden, a községi életre vonatkozó nevezetesebb mozzanatot, s mikor azt ezentúl is megteendjük, midőn tehát merő feleslegesség arra pénzt költeni, ahhoz igenis van szavunk, s nyíltan kimondjuk, hogy ez nem egyéb, mint ellenünk való bosszú és egy porció vastag nepotizmus. No de mi ki fogjuk heverni ezt is, és rezignációval viseljük ezt a jóakaratú „csapást” is. Csodálatra méltó volna, hogy a város ily privát ambíciókat vesz védszárnyai alá, és nyíltan egyik vagy másik lap pártjára áll, ha nem tudná az egész megye, hogy a képviselő-testületben minden 2. vagy 3. ember vagy Zsilinszky Endre úr, vagy Povázsay nyomdász úr rokona, sógora, pajtása!! Ilyenekkel kell nekünk 6 évi fáradozás után küzdenünk. De azért megleszünk ‒ hisszük és reményljük!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. december 11., VI. évf. 134. szám)

Békésmegyei Lapok rövid leírás
Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 6. szám (1880. február 8.)
 

Csabai újdonságok

— A képviselő-testület megalakulása e hó elején ment végbe Csabán; a tisztviselők újjászervezése folyó hó 17-én történt meg. Bíró: Áchim János; albíró: Zahorán György; gazda: Lepény Pál, árvagyám: Bogár Dániel. Pénztárnokok: Filipinyi Sámuel, Povázsai János, Kvasz György, Csendes József. Esküdtek: Lipták János, Glacz Ferenc, Zahorán János, Darabos N. Zsibrita, N. Janovszky Pál. Izraelita esküdt: Bux Dániel; görögkeleti esküdt: Ficsó Sándor. E választásnál több oly egyén mellőztetett, kiknek belépésük óhajtandó lett volna, mindazáltal a választottak legnagyobb részének ismert jóakarata által reméljük, hogy városunk ügyei kezelése körül jövőben kifejtendő buzgalmuk s ügyszeretetük által városunk előhaladását s fölvirágozását fogják kitűzni fő célul.
Figyelmeztetjük új képviselő-testületünket, hogy az utcák megjelölését ne hagyják tovább, mert Csabán bármerre tekintünk is, az utcák neveit nem láthatjuk; ami pedig nemigen sok munkába kerülne.
Új épület. A postahivatali épület, melyet még a múlt évben megkezdtek építeni, már teljesen befejeztetett, jelenleg ott van az új takarékpénztár, és a postahivatal július elején teszi át hivatalát.
(Békés, 1872. június 23., I. évf. 12. szám)