Címke: Fiume

Agarászdíjverseny

B.-Csabán folyó hó 8-án tartatott meg a Békés megyei agarászdíjverseny. A vadászok a Fiume szállodában jöttek össze; innen 9 órakor ‒ számos kocsi kísérete mellett elindulva ‒ a szt.-miklósi tanyáknál kezdték meg a versenyt. 12 agár volt bejegyezve, melyek közül Petőfi István és Urszinyi Béla urak agarai találtattak legjobbaknak, azonban az időből kifogyván, folytatólag másnap határoztatott el a 2 agár közti verseny, mely alkalommal Petőfi István úr agara nyerte el az első díjat, egy díszes kiállítású ezüstbillikomot.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. november 15., I. évf. 42. szám)

Agarászat télen
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 2. szám (1876) 21. p.
 

Újítások a Fiumében

Hamza Sámuel úr, a csabai már most is jó hírű Fiume vendégló derék bérlője, miután a bérletet újabban ismét hosszabb időre átvette, igen célszerű újításokat tett az utazóközönség kényelmének előmozdítására. Szobatávírdákat, a vendéglő udvarában kényelmes nyári ebédlőt csináltatott. Bérkocsit és omnibuszt fog tartani stb., szóval a maga üzletében felfogja a kor „intő szavát”, vagyis kívánalmait, s így nem lehet kételkedni, hogy a közönség az ő iparkodásait is méltányolni fogja.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 6., I. évf. 32. szám)

 

Pályázat a Fiumére

A b.-csabai Fiume szállodára az örökváltsági testület által pályázat hirdettetvén, a napokban ezutánra is az eddigi bérlőnek, Hamza Sámuelnek adatott ki ismét, kiről ellensége sem tagadhatja meg, hogy mióta ő kezeli a vendéglőt, a lakszobák tisztasága és rendje kívánni valót sem hagy hátra.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. június 28., I. évf. 22. szám)

 

Színészek

Szegedi Mihály színtársulata ‒ összesen körülbelül 36 tag ‒ szerdán délután érkezett Csabára. Ma kezdik előadásaikat a Fiumében. Adatik a Strike eredeti színmű; ha a csabai színházlátogató rendes közönség magasabb műigényeinek megfelelni iparkodik a társulat, akkor bizonyosan jó dolga lesz itt.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 19., I. évf. 12. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931. – 4 db

 

Korellenes határozat

Február 18-án, szerdán tartott a csabai örökváltsági testület egy gyűlést, melyben többek közt a Fiume szállodának a Vasúti utcában lévő kapu utáni részének emeletre építtetése is került napirendre. Ezen építkezés a városi mérnök véleménye szerint azért szükséges, mert a födél már roskatag, és bedűléssel fenyeget, a falak repedezettek, az ereszek becsüngők, s különösen ott, hol a kaszinóhelyiségek vannak, nemsokára veszélyessé válhatik a társas együttlét, de szükséges azért is, mert Csaba forgalma napról napra emelkedik, mindig több külföldi kereskedő látogatja, úgyhogy a vendéglői helyiségek szűkekké válnak. Végre nagyobb társadalmi összejövetelekre sincs az eddigi épületben elegendő alkalom. Mindezeken könnyű volna segíteni, mert pénz volna reá az örökváltsági kasszában, ha ahelyett, hogy azt az arra nem szoruló közbirtokossági tagoknak forintonként kiosztanák, ezen építkezésekre felhasználnák. Az intelligencia és az értelmes mesteremberek pártolták is az ügyet, de parasztgazdáink, kik, úgy látszik, nem a város jövendő nagyságát és szépülését, hanem csak saját zsebeiket tartják szem előtt, ellene voltak, és az intelligenciát leszavazták. — Ebből is látszik, hogy jó volna, ha az örökváltsági testület a várossal egyesülne, a város pedig rendezett tanáccsal bírna; akkor ily korellenes, szűkkeblű határozatok nem jöhetnének létre!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. február 22., I. évf. 4. szám)

 

Germanizáció

Megbotránkozva tesszük közzé azt, hogy Csabán, a Fiume szállodában csak tolmács segélyével tud a magyar ember étkezni ‒ mert mióta bérlője Germániából odakerült, egész germán rendszert követ, német ott az étlap, német a kiszolgálás, német minden. A szegény magyar emberrel, kit a szerencsétlenség odavisz, csak lenézőleg beszélnek ‒ ily embert, ki a hazai nyelvet hallani se akarja, ki a hazai szokásokhoz simulni nem akar, meg kellene rendszabályozni olyfélén, hogy az étkezőhelyiségét ne látogassa senki, azután vissza fog menni szépen oda, ahonnan jött, a nagy Germániába.
(Békés, 1873. október 5., II. évf. 40. szám)

Fiume Szálló
 

Csabai újdonságok

— Összeírás. A központi bizottmány e hó 4-én tartá alakuló gyűlését; a kibocsátott hirdetmény szerint az összeírás máj. 27-töl jún. 9-ig fog tartani mindennap délelőtt 8‒12, délután 3‒6 óráig; ki ez idő alatt magát be nem jegyezteti, szavazati jogától elesik.
— Nagyvárosiasodunk. Városunk érdemteljes polgára, Fáy Jakab úr társaskocsit, egy szalontai polgár pedig bérkocsit hozatott városunkba. Indulási hely: „Fiume“ vendéglőtől. Ajánljuk közönségünknek.
(Békés, 1872. május 19., I. évf. 7. szám)

 

Csabai újdonságok

— Jelentés. Kemény Mihály országgyűlési képviselőnk vasárnap délután tartá országgyűlési jelentését, számot adva polgártársainak képviselői működéséről szép számmal összegyűlt választói előtt, a „Fiume városához“ címzett szálloda nagytermében. Jelentését lelkesedéssel fogadták, s Vidovszky János mondott szívélyes köszönetet a balközéppárt nevében Kemény Mihály úrnak országgyűlési működéséért, és felkérte, hogy képviselői mandátumát jövőre is fogadja el. Kemény Mihály úr megköszönte a bizalmat, s a követjelöltséget elfogadta.
— Vita. Múlt vasárnap este 9 óra tájban, a békési úton lévő korcsmában ‒ szóvita végett ‒ verekedés támadt, s egy kocsist majd agyonütöttek a bor nedvétől fellelkesült atyafiak. Szerencséjére azonban két derék földész jött segítségül, s ezeknek sikerült a felbőszültektől őt megszabadítani. Egy csendőrt nem lehetett látni az utcán. A dorbézolásból hazatérő ifjúság vasárnaponként oly éktelen lármát csap, hogy a békés polgárokat nyugodalmaikból felháborítja; elnézhetnének a csendőrök olykor-olykor az ilyen helyekre is. Különben reméljük, hogy erélyes biztosunk intézkedni fog a csendőrök őrjáratairól.
(Békés, 1872. május 5., I. évf. 5. szám)

 

Csabai apróságok – A Fiume

Fiume Szálló

Csak várom, hogy ugyan mikor hirdeti a világirodalom, hogy Csabán nagy vendégfogadó épült, de úgy látszik, hasztalan várom, agyon akarja hallgatni, bizonyosan azért, mert Csaba baloldali. De már ezt nem engedjük, s ha más nem viszi jó hitünket, megcseleksszük magunk. Igen, mi a kereskedésnek menházat építettünk, hogy aki búzánkat jön megvenni, magát kényelmesen elszállásolhassa. S még csak az a híja van a dolognak, hogy a vasúttól a fogadóig nem lehet eljutni, a nagy sárnak miatta. Többek között váltig bizonyítják a Klinker rendszer célszerű voltát, s mi mégsem teszünk itt kísérletet, hol annak alkalmazása leginkább helyén volna, hanem hozatjuk cseppenként messziről a drága követ, felhasználjuk rosszul, de ha jól megcsinálnók is, a kőút fenntartása sokkal költségesebb, mint a téglaúté. De térjünk vissza a csabai nagy, emeletes fogadóhoz, melyben jan. 2-án megnyitási közvacsora volt. Az eszme korszerű volt, mert úr, földész, kereskedő, iparos, körülbelül 150-en gyűltek össze. Szépen elhelyezkedtünk, hozzáláttunk az evéshez; arra inni dukált, s csakugyan felemelkedett a közbirtokosság elnöke, s csinos szavakkal éltette azokat, akik a fogadó építését vezették, akik azt építették, és a fogadóst, aki abban bizonyára jó bort fog mérni. Egy másik a közbirtokosságért emelt poharat, egy harmadik a földmívelés, ipar és kereskedésért. A fogadót „Fiúménak” kereszteltük, amit Fiúménak távirat útján tudtul adni egy szívvel, egy lélekkel elhatároztunk.
(Békés, 1870. január 16., II. évf. 3. szám)

Kapcsolódó irodalom:

A Békéscsabai Fiume szálló kalandos története. In: Magyar Hírlap, 27. évf. 35. szám. 6. p.

Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930.

Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930.

Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából, 1738–1803. 1923.

Gécs Béla: 1870-ben kapta nevét a Fiume. In: Heti Mérleg (1995. május 25.)

Gécs Béla: Csaba szálloda. In: Csabai Mérleg, 10. évf. 15. szám (2000) 8. p.