Rügyárulók

Fáinkat pusztítják a gyermekek azáltal, hogy a különböző rügyeket literszámra csipdesik le, azt hívén, hogy a „pakszus” (patikárus) úr azt tudja valamire használni, s majd megveszi. Ámbár pénz helyett erős korholást szoktak kapni a pusztításért, mégsem fogy a rügyárulóknak száma. Amily szívesen látjuk a jókor fejlődő élelmességet, éppúgy kárhoztatjuk az ennek túlságos igénybevétele által származó ferde irányt, mely azt más rovására is megengedhetőnek véli.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 18., II. évf. 45. szám)

Vargha Gyula: Tavaszi kép (vers)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 24. évf. 12. szám (1877. március 25.)
 

Rendőrség a szőlőkben

Csaba-Szőlősben, Csaba város e külvárosából (melyet még mindig szeretnek az értelmetlen jaminai szőlők nevével illetni) örömmel értesítenek bennünket, hogy ott a múlt héten kezdte meg működését az eddig szokásos éjjeli őrök helyett a rendes városi rendőrség.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 13., II. évf. 43. szám)

Pécsi rendőrök
Forrás: Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994
 

Hűke József (1815‒1880)

Egy derék tisztviselővel ismét kevesebb van. Hűke József, Csaba városának 33 éven át buzgó, lelkiismeretes jegyzője csütörtökön reggel 8 órakor elhunyt. A koros férfiú régóta betegeskedett, mindamellett hivatalos teendőit még a legutóbbi hetekben is pontosan igyekezett teljesíteni. Békés megyében született, itt nevelkedett. Mintegy 32 éves korában jött Csabára, hol azóta folytonosan köztiszteletben vitte hivatalát. A csabai közönség abban mutatta ki az elhunyt iránti kegyeletét, hogy temetésén a rossz idő dacára tömegesen jelent meg megtenni neki a végtisztességet. A sírnál Szemián Sámuel főjegyző megható beszédben búcsúzott el az elhunyt pályatárstól.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 11., II. évf. 42. szám)

Forrás: OSZK gyászjelentések (https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/663648)
 

Megérkeztek a fecskék

A tegnapi kellemes tavaszi napon sétálók üdvözlése volt: láttál-e fecskét? Az emberek mindenütt fecskét kerestek, s boldog volt, ki előbb hallotta e kedves hírnökök csicsergését. Vajha a rossz terméseknek oly hosszú sora után egyszer már a jónak előhírnökei volnának e kedves madarak!
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 6., II. évf. 40. szám)

Költöző fecskék
Forrás: Vasárnapi Ujság, 16. évf. 42. szám (1869. október 17.) 4. p.
 

Húsvét

— A csabai ev. templomokat a húsvéti ünnepek alatt nagy tömegek látogatták. A nagytemplomban, hol az egyházi szónoklatot főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv tartotta, az első ünnepnapon 6-7000 lélek vett részt az istentiszteleten. A kistemplomban Petrovics Soma lelkész-tanár mondott kitűnő szónoklatot, s a csabai dalkar gyönyörű énekkel lepte meg a buzgólkodókat.
— A föltámadás ünnepét a róm. katolikus egyház a szokásos egyházi körmenettel kezdte meg szombat este. Egész nap enyhe, derült, igazán tavaszias meleg idő volt, s már a délutáni órákon nagy csoportokban lehetett látni a sétáló közönséget, mely este 6 óráig roppant tömeggé gyűlt, elfoglalva az egész főtért. A szertartás kezdetét mozsárlövések jelezték. Az ünnepély emelésére teljes díszben kirukkolt a helybeli huszárság is.
(Békésmegyei Lapok, 1880. április 1., II. évf. 38. szám)

Húsvéti képeslapok
Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 14. szám (1904)
 

Nazarénusok Csabán

A nazarénus vallás Csabán is terjedni kezd. Először Orosházáról és Vásárhelyről áthozva a szőlőkben hódított híveket, most azonban már a városban is, különösen a szegényebb sorsúak között gyakoribbak kezdenek lenni az áttérések. Az illetők eleinte titkolóznak azzal, hogy az új vallásra tértek, de lassacskán megszokják a megrovást és gúnyt, mit rokonságuktól és ismerőseiktől tűrniük kell, s nyíltan is bevallják nazarénus voltukat. A józan csabai nép erélyesen lép fel ez új vallási irány ellen, s akik elfogadják ez államveszélyes hitelveket, nagyobbára a túlbuzgó vallásosság áldozatai. Sokan vannak Csabán az úgynevezett „bibliások”, akik iskolázatlan eszükkel a szentírásnak adják fejüket, s a nép alsó rétegei közt nagy tekintélyre tesznek szert. Ezek azután, akik gyakran vallásos dolgok felett a papokkal is vitába bocsátkoznak, hű plántálói az „új eszméknek”.
(Békésmegyei Lapok, 1880. február 24., II. évf. 23. szám)

Szeberényi Lajos Zsigmond: Nazarenismus előszava
Forrás: Szeberényi Lajos Zsigmond: Nazarenismus. Nagybecskerek : Pleitz Ny., 1888
 

Népmozgalmi kimutatás

— 1879-ben született összesen 1697, fiú 863, leány 834; ezek közt volt törvénytelen 45, ikrek 20 esetben. Házasult 388 pár. A hallottak száma 1091, férfi 573, nő 518. Az életkort tekintve: 0‒1 évig 399, 1‒5-ig 287, 5‒10-ig 50, 10‒20-ig 49, 20‒30-ig 52, 30‒40-ig 30, 40‒50-ig 34, 50‒60-ig 43, 60‒70-ig 79, 70‒80-ig 55, 80‒90-ig 10, 90‒100-ig 3. Az általános egészségi viszonyok középszerűleg kielégítők, amennyiben a szülöttek száma 606-tal múlja fölül az elhaltakét.
— A b.-csabai róm. katolikus egyházban, mely ez idő szerint 7380 lelket számlál, 1879-ben született 192 fiú és 170 leány, összesen 362. Meghalt 109 férfi és 112 nő, összesen 221. Tehát az egyház szaporodott 141 lélekkel. Házasságra lépett 67 pár.
— A b.-csabai ág. hitv. ev. egyház, mely jelenleg 26.035 lelket számlál, 1879-ben újra jelentékenyen szaporodott lélekszámban. Az anyaegyházban született 577 fiú és 563 leány, a szőlőkben 121 fiú és 129 leány, Bodzáson 43 fiú és 28 leány, Nyéken 6 fiú és 3 leány, összesen 1470. Meghalt 459 férfi és 436 nő, összesen 895. Szaporodott az egyház tehát 575 lélekkel. Eskettetett 301 pár.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. január 15., VII. évf. 10. szám; Békésmegyei Lapok, 1880. január 22., II. évf. 10. szám)

 

Munkácsy jótékonysága

Munkácsy Mihályról, a páratlan festőművész hazánkfiáról, egy őt szépen jellemző jótékonysági vonást akarunk feljegyezni. Mint művészt már egész Európa a halhatatlanok közé emelte, de nekünk jólesik, ha mint halandót is szép erényekkel láthatjuk ékeskedni. Úgy értesülünk, hogy legközelebb a csabai polgári leányiskolára 150 forintnyi összeget adományozott. Mi e nemes tettből a jótékony cél pártolásán kívül elég önzők vagyunk azt is következtetni, hogy a nagy művész fényes párizsi palotájában sem feledkezett meg Csabáról, melyhez rokonain kívül sok kedves emlék is köti gyermekségéből.
(Békésmegyei Lapok, 1880. január 11., II. évf. 5. szám)

Munkácsy Mihály portréja
Forrás: Vasárnapi Újság, 1870. október 9.

Kapcsolódó irodalom:

• Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Bellák Gábor: 175 éve született Munkácsy Mihály. In: Rubicon, 2–3. szám (2019) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (Látogatva: 2014. 05. 23.)
• Czeglédi Imre: “Nem szeretne festő lenni?”. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csiffáry Gabriella: “Magyarázom a bizonyítványom” : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• “Elvégeztetett” : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. 2. kiad. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múz., 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy’s works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)


 

Tanügy

Csaba városában ez idő szerint összesen 24 nyilvános népiskola van, éspedig az evangélikusoknak 18, a római katolikusoknak 4, a görögkeletieknek 1 és az izraelitáknak 1 iskolája van. Az evangélikusok 18 iskoláját 2343, a római katolikusok 4 iskoláját 548, a görögkeletiek 1 iskoláját 34 és az izraelitáknak 6 osztályú 1 iskoláját 212 tanuló látogatja. Van ezenkívül az evangélikusoknak 12 tanyai iskolája 493 növendékkel. A községi ismétlőiskolának első osztályát 58, második osztályát 66 tanonc látogatja.
(Békésmegyei Lapok, 1880. január 6., II. évf. 3. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007
• Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993
• Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974

 

Visszatekintés

Az óévet nem hagyhatjuk el anélkül, hogy legalább egy rövid tekintetet ne vessünk főbb eseményeire. Egészben véve semmi esetre sem számíthatjuk a boldogabb esztendők közé. Árvizek, rossz termés, ipar és kereskedés pangása sok bajt, nyomorúságot hoztak ránk. De azért örvendetes jelenségeket is regisztrálhatunk. Nevezetesebb események: a gyomai ref. templom renoválása, a csabai színház megnyitása, a szarvasi vasút kiépítése, több község hídjainak építése, a Békés megyei gazdasági és iparmúzeum megalakítása. Örvendetesnek kell jeleznünk az ipar és gazdaság terén megindult mozgalmakat általában. Mindez azonban nem annyi, hogy midőn jókívánságunkat akarjuk kifejezni, így ne kiáltsunk fel: Adjon az Isten jobb, boldogabb esztendőt!
(Békésmegyei Lapok, 1880. január 1., II. évf. 1. szám)