Fáinkat pusztítják a gyermekek azáltal, hogy a különböző rügyeket literszámra csipdesik le, azt hívén, hogy a „pakszus” (patikárus) úr azt tudja valamire használni, s majd megveszi. Ámbár pénz helyett erős korholást szoktak kapni a pusztításért, mégsem fogy a rügyárulóknak száma. Amily szívesen látjuk a jókor fejlődő élelmességet, éppúgy kárhoztatjuk az ennek túlságos igénybevétele által származó ferde irányt, mely azt más rovására is megengedhetőnek véli. (Békésmegyei Lapok, 1880. április 18., II. évf. 45. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 24. évf. 12. szám (1877. március 25.)
Csaba-Szőlősben, Csaba város e külvárosából (melyet még mindig szeretnek az értelmetlen jaminai szőlők nevével illetni) örömmel értesítenek bennünket, hogy ott a múlt héten kezdte meg működését az eddig szokásos éjjeli őrök helyett a rendes városi rendőrség. (Békésmegyei Lapok, 1880. április 13., II. évf. 43. szám)
Forrás: Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994
Egy derék tisztviselővel ismét kevesebb van. Hűke József, Csaba városának 33 éven át buzgó, lelkiismeretes jegyzője csütörtökön reggel 8 órakor elhunyt. A koros férfiú régóta betegeskedett, mindamellett hivatalos teendőit még a legutóbbi hetekben is pontosan igyekezett teljesíteni. Békés megyében született, itt nevelkedett. Mintegy 32 éves korában jött Csabára, hol azóta folytonosan köztiszteletben vitte hivatalát. A csabai közönség abban mutatta ki az elhunyt iránti kegyeletét, hogy temetésén a rossz idő dacára tömegesen jelent meg megtenni neki a végtisztességet. A sírnál Szemián Sámuel főjegyző megható beszédben búcsúzott el az elhunyt pályatárstól. (Békésmegyei Lapok, 1880. április 11., II. évf. 42. szám)
A tegnapi kellemes tavaszi napon sétálók üdvözlése volt: láttál-e fecskét? Az emberek mindenütt fecskét kerestek, s boldog volt, ki előbb hallotta e kedves hírnökök csicsergését. Vajha a rossz terméseknek oly hosszú sora után egyszer már a jónak előhírnökei volnának e kedves madarak! (Békésmegyei Lapok, 1880. április 6., II. évf. 40. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 16. évf. 42. szám (1869. október 17.) 4. p.
— A csabai ev. templomokat a húsvéti ünnepek alatt nagy tömegek látogatták. A nagytemplomban, hol az egyházi szónoklatot főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv tartotta, az első ünnepnapon 6-7000 lélek vett részt az istentiszteleten. A kistemplomban Petrovics Soma lelkész-tanár mondott kitűnő szónoklatot, s a csabai dalkar gyönyörű énekkel lepte meg a buzgólkodókat. — A föltámadás ünnepét a róm. katolikus egyház a szokásos egyházi körmenettel kezdte meg szombat este. Egész nap enyhe, derült, igazán tavaszias meleg idő volt, s már a délutáni órákon nagy csoportokban lehetett látni a sétáló közönséget, mely este 6 óráig roppant tömeggé gyűlt, elfoglalva az egész főtért. A szertartás kezdetét mozsárlövések jelezték. Az ünnepély emelésére teljes díszben kirukkolt a helybeli huszárság is. (Békésmegyei Lapok, 1880. április 1., II. évf. 38. szám)
A nazarénus vallás Csabán is terjedni kezd. Először Orosházáról és Vásárhelyről áthozva a szőlőkben hódított híveket, most azonban már a városban is, különösen a szegényebb sorsúak között gyakoribbak kezdenek lenni az áttérések. Az illetők eleinte titkolóznak azzal, hogy az új vallásra tértek, de lassacskán megszokják a megrovást és gúnyt, mit rokonságuktól és ismerőseiktől tűrniük kell, s nyíltan is bevallják nazarénus voltukat. A józan csabai nép erélyesen lép fel ez új vallási irány ellen, s akik elfogadják ez államveszélyes hitelveket, nagyobbára a túlbuzgó vallásosság áldozatai. Sokan vannak Csabán az úgynevezett „bibliások”, akik iskolázatlan eszükkel a szentírásnak adják fejüket, s a nép alsó rétegei közt nagy tekintélyre tesznek szert. Ezek azután, akik gyakran vallásos dolgok felett a papokkal is vitába bocsátkoznak, hű plántálói az „új eszméknek”. (Békésmegyei Lapok, 1880. február 24., II. évf. 23. szám)
Forrás: Szeberényi Lajos Zsigmond: Nazarenismus. Nagybecskerek : Pleitz Ny., 1888
— 1879-ben született összesen 1697, fiú 863, leány 834; ezek közt volt törvénytelen 45, ikrek 20 esetben. Házasult 388 pár. A hallottak száma 1091, férfi 573, nő 518. Az életkort tekintve: 0‒1 évig 399, 1‒5-ig 287, 5‒10-ig 50, 10‒20-ig 49, 20‒30-ig 52, 30‒40-ig 30, 40‒50-ig 34, 50‒60-ig 43, 60‒70-ig 79, 70‒80-ig 55, 80‒90-ig 10, 90‒100-ig 3. Az általános egészségi viszonyok középszerűleg kielégítők, amennyiben a szülöttek száma 606-tal múlja fölül az elhaltakét. — A b.-csabai róm. katolikus egyházban, mely ez idő szerint 7380 lelket számlál, 1879-ben született 192 fiú és 170 leány, összesen 362. Meghalt 109 férfi és 112 nő, összesen 221. Tehát az egyház szaporodott 141 lélekkel. Házasságra lépett 67 pár. — A b.-csabai ág. hitv. ev. egyház, mely jelenleg 26.035 lelket számlál, 1879-ben újra jelentékenyen szaporodott lélekszámban. Az anyaegyházban született 577 fiú és 563 leány, a szőlőkben 121 fiú és 129 leány, Bodzáson 43 fiú és 28 leány, Nyéken 6 fiú és 3 leány, összesen 1470. Meghalt 459 férfi és 436 nő, összesen 895. Szaporodott az egyház tehát 575 lélekkel. Eskettetett 301 pár. (Békésmegyei Közlöny, 1880. január 15., VII. évf. 10. szám; Békésmegyei Lapok, 1880. január 22., II. évf. 10. szám)
Munkácsy Mihályról, a páratlan festőművész hazánkfiáról, egy őt szépen jellemző jótékonysági vonást akarunk feljegyezni. Mint művészt már egész Európa a halhatatlanok közé emelte, de nekünk jólesik, ha mint halandót is szép erényekkel láthatjuk ékeskedni. Úgy értesülünk, hogy legközelebb a csabai polgári leányiskolára 150 forintnyi összeget adományozott. Mi e nemes tettből a jótékony cél pártolásán kívül elég önzők vagyunk azt is következtetni, hogy a nagy művész fényes párizsi palotájában sem feledkezett meg Csabáról, melyhez rokonain kívül sok kedves emlék is köti gyermekségéből. (Békésmegyei Lapok, 1880. január 11., II. évf. 5. szám)
Forrás: Vasárnapi Újság, 1870. október 9.
Kapcsolódó irodalom:
• Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Bellák Gábor: 175 éve született Munkácsy Mihály. In: Rubicon, 2–3. szám (2019) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (Látogatva: 2014. 05. 23.) • Czeglédi Imre: “Nem szeretne festő lenni?”. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Csiffáry Gabriella: “Magyarázom a bizonyítványom” : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • “Elvégeztetett” : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. 2. kiad. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múz., 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy’s works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) • Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Csaba városában ez idő szerint összesen 24 nyilvános népiskola van, éspedig az evangélikusoknak 18, a római katolikusoknak 4, a görögkeletieknek 1 és az izraelitáknak 1 iskolája van. Az evangélikusok 18 iskoláját 2343, a római katolikusok 4 iskoláját 548, a görögkeletiek 1 iskoláját 34 és az izraelitáknak 6 osztályú 1 iskoláját 212 tanuló látogatja. Van ezenkívül az evangélikusoknak 12 tanyai iskolája 493 növendékkel. A községi ismétlőiskolának első osztályát 58, második osztályát 66 tanonc látogatja. (Békésmegyei Lapok, 1880. január 6., II. évf. 3. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 • Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007 • Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993 • Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991 • Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 • Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974
Az óévet nem hagyhatjuk el anélkül, hogy legalább egy rövid tekintetet ne vessünk főbb eseményeire. Egészben véve semmi esetre sem számíthatjuk a boldogabb esztendők közé. Árvizek, rossz termés, ipar és kereskedés pangása sok bajt, nyomorúságot hoztak ránk. De azért örvendetes jelenségeket is regisztrálhatunk. Nevezetesebb események: a gyomai ref. templom renoválása, a csabai színház megnyitása, a szarvasi vasút kiépítése, több község hídjainak építése, a Békés megyei gazdasági és iparmúzeum megalakítása. Örvendetesnek kell jeleznünk az ipar és gazdaság terén megindult mozgalmakat általában. Mindez azonban nem annyi, hogy midőn jókívánságunkat akarjuk kifejezni, így ne kiáltsunk fel: Adjon az Isten jobb, boldogabb esztendőt! (Békésmegyei Lapok, 1880. január 1., II. évf. 1. szám)
