Az intelligencia erős küzdelme dacára, a parasztság 3 vagy négy szótöbbséggel győzött, és az egyedül alkalmas városházi nagyterem egy éjjelre ideadását megtagadták. Ha beteljesednének mindazok a „jó kívánatok”, amelyekkel emiatt a csabai szép leányok az ellenpártot vezetett községi bírót megtisztelték: akkor legalábbis cerberussá kellene válnia, akinek éjjel-nappal, melegben-hidegben, étel és ital nélkül ott kellene strázsálni azt a termet, hogy el ne lopják! (Békésmegyei Közlöny, 1876. február 10., III. évf. 12. szám)
Forrás: Rákos Vidéke, 8. évf. 50. szám (1908. december 13.) 10. p.
A b.-csabai polgári leányiskola Deák Ferenc halálának emlékére szombaton, febr. 5-én egy kis ünnepélyt rögtönzött. Rendes tanítás helyett a növendékek mind összegyűjtettek, s Zsilinszky Endre id. igazgató néhány szóval rajzolta a nagy veszteséget, mely Deák halálában a nemzetet érte, és buzdította a növendékeket a nagy emberek iránti tiszteletre. Ezután Donner Lajos tanár elénekeltette Kölcsey Himnuszát az összes növendékekkel. Mire Berndt Mari III. osztálybeli növendék elszavalta Komócsy József alkalmi költeményét (1876. jan. 28.). Végül pedig az összes növendékek énekelték Vörösmarty Szózatát. Ezután a növendékek templomba mentek. (Békésmegyei Közlöny, 1876. február 10., III. évf. 12. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 6. szám (1876) 84. p.
Deák Ferenc, hazánk nagy fia, a legönzetlenebb jellem, a bölcs államférfi, 1876. évi január hó 28-án, éjjeli egynegyed tizenkettőkor fejezte be áldásdús életét, melyet kora ifjúságától fogva, hű szíve dobogásának megálltáig e hon üdvére fordított. Áldás és kegyelet a nagy férfi emlékére, ki a maga egyszerűségében volt e haza egyik legnagyobb fia! Az ország gyászba borul. Csaba városa és a csabai kereskedelmi csarnok a gyászhír vétele után azonnal kitűzték a gyászlobogót. Fényeskedjék nekie az örök üdv, az élők pedig vegyenek példát a nagy halotton, és „Magyarország nem volt, hanem lesz!” (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 30., III. évf. 9. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 6. szám (1876. február 6.) 1. p.
Kapcsolódó irodalom:
• A haza bölcse emlékezete : versek Deák Ferencről, 1803–2003. Főszerk.: Árpás Károly. Szeged : Bába Kiadó, 2003 • Az élő szobor adomák, anekdoták tükrében : történetek Deák Ferencről. Főszerk.: Árpás Károly. Szeged : Bába Kiadó, 2003 • Cieger András: 1867 szimbolikus világa : tanulmányok a kiegyezés koráról.Budapest : MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2018 • Csengery Antal: Csengery Antal összegyűjtött munkái. 2. kiad. Budapest : Kilián, 1884 • Csengery Antal: Deák Ferenc emlékezete. Budapest : Franklin, 1887 • Deák Ágnes: Deák Ferenc. Budapest : Vince Kiadó, 2003 • Deák Ferenc élete és kora. Hiller István et al. Budapest : Pannonica Kiadó, 2003 • Deák Ferenc, 1803–1876 : emlékalbum. A tanulmányok szerzői Basics Beatrix et al. Budapest : Kossuth, cop. 2003 • Deák Ferenc: Deák Ferenc műveiből. Budapest : Franklin-Társulat, 1934 • Deák Ferenc: Deák Ferenc. Budapest : Új Mandátum Könyvkiadó, 1998 • Deák Ferenc: Deák Ferencz beszédei. Budapest : Franklin-Társulat, 1882–1898 • Deák Ferenc: Deák Ferencz válogatott munkái. Budapest : Lampel, 1905 • Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. Budapest : Osiris Kiadó, 2001 • Deák Ferencz élete : emlékkönyv. Szerk.: Áldor Imre. 2. kiad. Budapest : Franklin-Társulat, 189? • Deák Ferencz emlékezete. Szerk.: Törs Kálmán. Budapest : Deutsch, 1876 • Egry Irén: Deák Ferenc : történeti arckép. Budapest : Singer és Wolfner, 1941 • Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja. Budapest : Révai, 1932 • Eötvös Károly: Deák Ferencz és családja. Budapest : Révai, 1905 • Estók János: Igazság és törvény : Deák Ferenc élete. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003 • Fekete Sándor: A nemzet prókátora : emlékezés Deák Ferencre. Budapest : Magvető, 1976 • Ferenczi Zoltán: Deák élete. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1904 • “Jól esik köztetek lenni …” : női sorsok, szerepek Deák Ferenc környezetében. Szerk.: Kiss Gábor. Zalaegerszeg : Deák Ferenc Megyei és Városi Kvt., 2015 • Király Béla: Deák Ferenc. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1993 • Kónyi Manó: Deák Ferencz miért nem ment el az 1843-diki országgyülésre? Budapest : Franklin, 1889 • Körmöczi Katalin: “… a mi megmarad, forditsa jó czélokra” : Deák Ferenc hagyatéka. Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 1992 • Laveleye, Emil: Deák Ferencz. Pest : Ráth, 1869 • Molnár András: A fiatal Deák Ferenc : a felkészülés és a zalai pályakezdet évei, 1803–1833. Budapest : Osiris Kiadó, 2003 • Nedeczky István: Deák : a képviseleti alkotmány megalapitása. Budapest : Rudnyánszky ny., 1876 • Pulszky Ferenc: Ábránd és valóság. Budapest : Aigner, 1888 • Pulszky Ferenc: Jellemrajzok : Eötvös, Széchenyi, Deák, Dessewffy Aurél. Budapest : Aigner, 1888 • Sarlós Béla: Deák és a kiegyezés. Budapest : Gondolat, 1987 • Széll Kálmánné: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből. Budapest : Szépmíves, 2017 • Tanulmányok Deák Ferencről. Szerk.: Baranyai György et al. Zalaegerszeg : Zala M. Lvt., 1976 • Wlassics Gyula: Deák Ferenc. Budapest : Franklin-Társulat, 1923 • “Zalának büszkesége” : helyszínek, arcok, események Deák Ferenc életéből. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg : Zala M. Lvt., 2003
Folyó hó 20-án B.-Csabán egy létesítendő betegsegélyező egylet iránt a Fiume szállodában több kereskedő gyűlést tartott. Az egylet létesítése határozattá emeltetvén, ideiglenes elnökül Taffet Náthán, titkárul Freund Mór, pénztárnokul Fischer Sámuel urak választattak meg. Az egylet jelenleg már 125 taggal bír. (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 23., III. évf. 7. szám)
1875-ben született összesen 1717, fiú 837, leány 880, ezek közt volt törvénytelen 32, ikrek 22, hármas szülés 1 esetben. Házasult 352 pár. A halottak száma 1269, ebből férfi 646, nő 623; az életkort tekintve: 0‒1 évig 412, 1‒5-ig 346, 5‒10-ig 82, 10‒20-ig 50, 20‒30-ig 63, 30‒40-ig 57, 40‒50-ig 61, 50‒60-ig 59, 60‒70-ig 67, 70‒80-ig 57, 80‒90-ig 14, 90‒100-ig 1. A szülöttek száma tehát 448-cal múlja felül az elhaltakét, mely arány mutatja, hogy az elmúlt évben az egészségi viszonyok kedvezőek voltak. (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 13., III. évf. 4. szám)
1875-ben született a b.-csabai ev. egyházban fiúnemű 672, nőnemű 666, összesen 1338, ezek közt halva született 28, ikrek 11, hármas 1, nem törvényes 13. Meghalt fiúnemű 527, nőnemű 478, összesen 1005, ezek közt legidősebb 90 éves. Szaporodott az egyház 333 lélekkel, eskettetett özv. 59, nőtelen 179, összesen 238 pár. (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 9., III. évf. 3. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
B.-Csaba városa kórodai választmánya jan. 6-án tartá évi gyűlését, melyen a múlt évi ügykezelésről részletes jelentés tétetett. Legfontosabb elhatározása a gyűlésnek, hogy ezentúl csak bennszülött csabaiak fognak ápolás végett felvétetni, mivel a kóroda tisztán városi pénzzel tartatik fenn. (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 9., III. évf. 3. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A Réthy Pál Kórház monográfiája. Szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőint., 2010. • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. • Réthy Pál: Szegényeket ápoló és kórintézet felállitásáról Békes-Csabán. Szarvas : Réthy, 1847.
Új év első napja B.-Csabán legkivált a béresek napja. Egész évig szolgálnak, fáradoznak, ezen a napon mulatnak. Dobszó kísérete mellett vonulnak keresztül „testületileg” az utcákon, és az éneklés, jobban mondva, kurjongatásnak se eleje, se vége. Akkor aztán megcsinálják a mérleget, s midőn látják, hogy az évi keresményeknek felét elitták és elkurjongatták, újra szolgálatba lépnek, és dolgoznak ismét egy esztendeig, míg újra jön az új év. Így fog ez menni évről évre, míg a népnevelés nagyobb győzelmet ki nem vív, midőn azután a béresek is belátandják, hogy új szolgálatba lehet lépni dobszó és kurjongatás nélkül is! (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 6., III. évf. 2. szám)
A B.-Csabán f. hó 12-én a városháza nagytermében tartott, és ifj. Fábry Károly ügyvéd úr fáradozásai által ténnyé vált nyilvános 1-ső felolvasás roppant érdekeltség és különösen szép hölgyeink részéről tanúsított tömeges látogatás mellett folyt le. Olvasott először Horváth János gimnáziumi igazgató úr a „testek általános tulajdonságairól”. E felolvasást, azonkívül, hogy a hallgatókat szakavatottan a testek természettani általános tulajdonságaival megismerteté, becses volt azért, mert a testek természettani tulajdonságait igen szellemdúsan az emberek némely szellemi tulajdonságaival állítá párhuzamba, úgyhogy a magában véve száraz alaptárgy igen érdekessé és mulattatóvá vált, és osztatlan tetszésben részesült. Fábry Károly úr az „állatok szelleméről” tartott egy igen mulattató felolvasást, fesztelen társalgási nyelvezetben, s e tárgybani auktoritások állításaira hivatkozva példákkal illusztrálta, hogy az állatoknak is van eszük, sokszor több, mint némelyik embernek, hogy vannak szenvedélyeik, erényeik. — Kedden, 14-én délután értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a felolvasandó művek előbb egy 3 tagú, erre kijelölt bizottság előtt olvastassanak fel, mielőtt a nagyközönség elé kerülnek. (Békésmegyei Közlöny, 1875. december 16., II. évf. 100. szám)
A b.-csabai tanítóegyesület folyó hó 9-én tartá az egyleti év utolsó ülését. Róhay az új súlymértékről tartandó leckét olvasott fel, Donner Lajos pedig a népiskolai könyvtárak felállításának üdvös voltáról értekezett. Az ülés legfontosabb határozatai közé azonban az tartozik, hogy kinevezett egy 5 tagból álló bizottságot, és azon megbízással látta el, hogy a Békés megyei kiváló tanerőkkel magát kiegészítve, egy általa eszmében helyeselt Békés megyei, egyes községi egyleteket ki nem záró általános tanítóegylet felállításának útját egyengesse. Új tisztviselőkül a következők választattak meg: Donner Lajos elnök, Bollek József alelnök, Tehlár Károly jegyző, Uhrin Pál pénztárnok és könyvtárnok. (Békésmegyei Közlöny, 1875. december 16., II. évf. 100. szám)
