Csabáról tudósítanak, hogy a felállítandó nőnövelde javára e hó 19-én tartandó, sorsolással egybekötött táncvigalomra nagyban folynak az előkészületek; a részvét rendkívül nagy, úgy annyira, hogy máris 580 különféle, nagy részben értékes nyereménytárgyak érkeztek be; a sorsjegyek pedig minden várakozást meghaladó mérvben vétetnek.
(Békés, 1871. február 16., III. évf. 14. szám)
Címke: Békéscsaba
Kaszinói bál
Csabáról vesszük a hírt, hogy az ottani kaszinói bál sem volt nagyon látogatott, mi részben a járhatlan utaknak, de azon körülménynek is tulajdonítható, hogy a helybeliek közül sokan ‒ kik másszor bállátogatók voltak ‒ ezúttal nem jelentek meg.
(Békés, 1871. február 9., III. évf. 12. szám)
Egy füstbe ment remény
A gyula‒csabai vasútszakasz közeli megnyitása iránt táplált reményünk meghiúsult. Ugyanis e hó 22-én érkezett a megyéhez egy miniszteri rendelet, mely szerint a kérdéses vasútszakasz megnyitása a nagyvárad‒csabai vonal megnyitása előtt aligha eszközöltetni fog. A múlt hónapokban beállott kedvezőtlen idő a vasutak építését szerfelett hátráltatta, s azért az alföldi vasút épülőfélben lévő szakaszain sem haladhatott a munka a legnagyobb igyekezés mellett is annyira előre, hogy az illető vonalak már most a közforgalomnak átadathatnának.
(Békés, 1871. január 26., III. évf. 8. szám)
Bál
A csabai kaszinó január hó 31-én saját helyiségeiben zártkörű táncvigalmat tart, melyre a meghívók már szétküldettek. A csabai kaszinó báljai minden időben a vidéki bálok legsikerültebbjei közé tartoztak, s így hisszük, hogy az ideiek sem hagyandnak fenn kívánnivalót.
(Békés, 1871. január 22., III. évf. 7. szám)
Kapcsolódó irodalom:
A Békéscsabai Kaszinó-Egylet könyvtári jegyzéke. Békéscsaba : Kaszinó-Egylet, 1931.
A Békéscsabai Casino-Egylet alapszabályai. Békéscsaba : Békéscsabai Casino-Egylet, 1908.
Polgári leányiskola
Csabán egy polgári leányiskola létesítése van tervben. A civilizáció egyik legfőbb feltétele a nők átalános műveltsége lévén, nem mulaszthatjuk el a csabaiak e törekvését melegen üdvözölni. Ugyane célra febr. 19-én táncvigalommal összekötött sorsjáték fog rendeztetni, melynek nyereménytárgyaira gyűjtések eszközöltetnek. Tökéletesen meg vagyunk győződve, hogy hölgyeink, felfogva a dolog érdemét, tömegesen fognak járulni a nemes cél létesíthetése érdekében ‒ adományaikkal.
(Békés, 1871. január 1., III. évf. 1. szám)
Kapcsolódó irodalom:
A b.-csabai Községi Polgári Leányiskola 22-ik értesitője 1895‒96-ról. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
A békéscsabai Állami Felsőbb Leányiskola 5-ik évi értesitője az 1907‒1908. évről. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Leányisk., 1908 (Békéscsaba : Corvina ny.)
A békéscsabai Községi Polgári Leányiskola értesitője az 1926/27‒1939/40. iskolai tanévről. Közzétette: Mokosné Walthier Luiza. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1927‒1940.
Színház
Csabai szomszédaink ma egy borzasztóan szépséges eseménynek néznek elébe, ugyanis az ott működő színtársulat a karácsonyi éjt két héttel előbbre csapván, őket ma a Sírásó, vagy lelkek járása karácson rémes éjszakáján című „nagyszerű, tüneményes, látványos varázsrajzolattal“ fogja meglepni, melynek „foglalatja“ a színlap szerint a következő: „A színpad körülkerített havas temetőt ábrázol, háttérben a sírásó kunyhója látszik. A hold homályosan világít a felhőfoszlányokon keresztül, hó és zúzmara esik, és folyvást fú az északi szél; a sírdombok fagyos hóval fedve. Midőn a kriptai kápolnaóra 12-t kong, minden kongásra egy-egy égi jegy (planéta) vonul át a színen. A hideg érzékű és elfásult keblű sírásó sírgödör ásáshozi készületekor a rémkirály intésére megjelennek kísérőrémei, úm. levegőben járó tűzokádó kígyók, emberi nagyságú csontváz, halálkoponyát ragadó vadfarkas és tüzes vaddisznó, fehér szellemek, imaszerű áhítatos dallam a kápolnában s azok csendes átvonulása görögtűzfény közepette. Majd a rémkirály intésére, ki maga is fehér márványszoborrá varázsolódik mintegy bűvös vesszőtől illetve, a színpad tündércsarnokká változik, a sírkövek kárpittá és virágos oszlopokká változnak, hol a fiatalság életnyara és késő vénség természethűn láthatók bíborvörös római fénynél.“ ‒ Ebből aztán nem hiányzik más, mint a „bugyogó forrás“ és a „pusztában bolyongó szomjas vándor.“ ‒ Szívünkből óhajtjuk, hogy e társulatot valahogy még meg nem nyílt vasutunk körünkbe ne röpítse, mert arról, hogy e feneketlen útban kocsin nem jöhetnek hozzánk, biztosítva hisszük magunkat.
(Békés, 1870. december 11., II. évf. 50. szám)
Bíróságok
A bírák számának és székhelyeinek megállapítására kiküldött 25-ös bizottság megyénkre nézve következőleg határozott: Békés megye kap egy törvényszéket és hét járásbíróságot; törvényszék: Gyula, járásbíróságok: Gyula, Csaba, Békés, Gyoma, Szarvas, Orosháza, Szeghalom.
(Békés, 1870. december 11., II. évf. 50. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Békésmegye szervezési munkálatai és szabályrendeletei a tisztikar névsorával. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1872 (Gyula : Dobay ny.)
Békésmegye szervezési szabályzata. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1878.
Békésvármegye Köz-törvényhatósági Bizottsága által alkotott szabályrendeletek gyűjteménye. összeáll.: Terényi Lajos. – Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1888 (Gyula : Dobay ny.)
Békésvármegye szabályrendelete a gyámsági és gondnoksági ügyekről. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1897 (Gyula : Dobay ny.)
Békésvármegye szabályrendeletei. összeáll.: Fábry Sándor. Hivatalos kiad. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1891–1893.
Békésvármegye szabályrendeletei. sajtó alá rend.: Bodoky Zoltán. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1898 (Gyoma : Kner Ny.)
Békésvármegye szervezete és szabályrendeletei. összeáll. Márki Lajos. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1885 (Gyula : Dobay ny.)
Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából Gyulán 1896. május 12-ik napján tartott ünnepi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv. Gyula : Törvényhat. Biz., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
Berényi Ármin: Berényi Ármin békésvármegyei törvényhatósági bizottsági tag nyilatkozata : adalék Békésvármegye közéletéhez : a tisztviselői összeférhetetlenség kérdése : rémuralom Békésvármegyében. 1906 (Gyula : Corvina ny.)
Dőry Pál Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1908 (Gyula : Dobay ny.)
Fábry Sándor Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1906 (Gyula : Dobay ny.)
Id. Kéry Gyula Békésvármegye főispáni székébe történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyve. jegyz.: Daimel Sándor. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1911 (Gyula : Corvina ny.)
Id. Kéry Gyula főispán beszédje amellyel Békésvármegye Törvényhatóság Bizottságának az 1915. évi 27-én tartott rendes közgyűlését megnyitotta. Gyula : Békésvármegye Törvényhatósági Biz., 1915 (Gyula : Dobay ny.)
Oláh György: Az 1898. évi 5. törvény : Oláh György ünnepi beszéde Békésvármegye törvényhatósági bizottságának 1898. évi ápril hó 11-én tartott díszközgyűlésén. Gyula : Dobay Ny., 1898.
Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején : a rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830-1832. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2002.
Címzetes kanonokok
A hivatalos lapból olvastuk, hogy Péky Antal csabai és Ludvig János gyulai származású bárándi plébánosok címzetes kanonokokká neveztettek ki.
(Békés, 1870. november 27., II. évf. 48. szám)
Előre a medve bőrére
Csabai szomszédaink nagy lakomát csaptak annak örömére, hogy elnyerik tőlünk a törvényszéket, azonban elhamarkodták a dolgot, mert mint a 25-ös bizottság jelentéséből kitűnik, megmarad a törvényszék továbbra is városunkban. Nem akarunk itt a kérdés fejtegetésébe mélyebben ereszkedni, hanem hogy eltekintve a történeti múlt s a meglevő épületek által nyújtott előnyöktől, nevezett bizottmány határozata nemcsak méltányos, de igazságos is ‒ azt hálásán ismerjük el.
(Békés, 1870. november 27., II. évf. 48. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Békés vármegye. sajtó alá rend. Madarász Gyula; szerk. Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936.
Gyula város monográfiája. szerk. Béres István et al. Gyula : Hazafias Népfront Gyulai Vár. Biz. : Vár. Tcs., 1958.
Implom József: Gyula város története, 1214-1972. 2. kiad. Gyula : Vár. Tcs., 1973.
Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula : Törvényhatósági Biz., 1938.
Székely Lajos: Gyula város rövid leirása [!leírása] : több képpel és a város legújabb térképével. Gyula : Dobay ny., 1897.
Fátum
A napokban a csabai szállító lova elég meggondolatlan volt egyik lábával a járdára lépni. Szerencsétlenségére azonban a városi mérnök arra menvén előrántja a fuvarost rendőri kihágásért, s viszi a városházához. Az ember türelemmel megy, s követi őt neje is a szekéren, a városháza előtt megállt, várván a fátum kimenetelét. Azonban a város erélyes hajdúi a bíró elé vitt szekeresben nem látván elég biztosítékot, a szekeret akarták lovastól együtt lefoglalni, midőn azonban e buzgó működésben a szekéren ülő nő őket akadályozni akarná, hatalmuk egész súlyát kezdék éreztetni a védtelen asszonyon, fokosaikat gyengédtelen érintkezésbe hozván annak hátával. Azonban megjárták, mert a két hőst az asszony annyira megveré, hogy dicstelenül voltak kénytelenek odahagyni a csatatért. Az asszony ugyan, mert magát védelmezé, letartoztatott, de a hajdúk bántatlanul maradtak. A szekeres 5 forintig lett megbüntetve. Hány helybeli szekeres s lovas áll, megy vagy vágtat el a járdákon, s ezeken mily ritkán esik meg ily fátum. (Békés, 1870. november 13., II. évf. 46. szám)