Az iparossegédek önképzésének előmozdítása érdekében utánzásra méltó intézkedést léptetett életbe a b.-csabai iparosifjúsági egylet. Az említett egyletben e hó 2-án kezdődött meg a tagok díjmentes oktatása. Az iparos ifjak megragadják az alkalmat, és szép számmal járnak ez ingyenes tanórákra. A többi iparosifjúsági egyleteknek is életbe kellene léptetni az iparossegédek ingyen oktatását. Eddig Szegeden, Kolozsváron, Veszprémben, Debrecenben, Losoncon és most Csabán vannak ilyen ingyenes tanfolyamok.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 13., VII. évf. 50. szám)
Címke: 1880
Csabai munkások
Több jómódú csabai gazda a múlt napokban Arad megyében Atzél Péter úrnál egy nagyobb terjedelmű birtoknak feles művelésére vállalása végett Apatelken járván, nem győzik eléggé dicsérni azt a vendégszeretetet s előzékenységet, mellyel ott fogadva lettek. Tudvalevőleg az ottani gazdasági állapotoknak rákbaja a munkáskéz hiánya. Ezen sarkalatos hiányon gyökeres orvoslás lenne, ha az ottani oláhság közé az általánosan ösmert csabai józan, értelmes s tetőtől talpig hazafias szellemű tót nép ékelné magát, s bár eleinte legfölebb 100 család lenne odatelepíthető, de kezdetül ez elég lenne, s hisszük, rendkívül kedvező hatású volna az ottani földérték emelésére oly tőke hozzájárulása által, minő az emberi munka.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. március 9., VII. évf. 47. szám)
Nazarénusok Csabán
A nazarénus vallás Csabán is terjedni kezd. Először Orosházáról és Vásárhelyről áthozva a szőlőkben hódított híveket, most azonban már a városban is, különösen a szegényebb sorsúak között gyakoribbak kezdenek lenni az áttérések. Az illetők eleinte titkolóznak azzal, hogy az új vallásra tértek, de lassacskán megszokják a megrovást és gúnyt, mit rokonságuktól és ismerőseiktől tűrniük kell, s nyíltan is bevallják nazarénus voltukat. A józan csabai nép erélyesen lép fel ez új vallási irány ellen, s akik elfogadják ez államveszélyes hitelveket, nagyobbára a túlbuzgó vallásosság áldozatai. Sokan vannak Csabán az úgynevezett „bibliások”, akik iskolázatlan eszükkel a szentírásnak adják fejüket, s a nép alsó rétegei közt nagy tekintélyre tesznek szert. Ezek azután, akik gyakran vallásos dolgok felett a papokkal is vitába bocsátkoznak, hű plántálói az „új eszméknek”.
(Békésmegyei Lapok, 1880. február 24., II. évf. 23. szám)
Katonai szökevények
Oly hadköteles, ki hadkötelezettségének megfelelése végett a törvény szabta időben sorozóbizottság elé nem áll, s még azután is bujkál, szökevénynek nyilváníttatik, és rendszerint 16 évig tartatik nyilván, s az alatt az idő alatt minden évben egy erre hivatott bizottság által nyomoztatik: ilyen hadköteles Csabán 96 van, éspedig 1864-ben 4, 1866-ban 4, 1867-ben 3, 1868-ban 3, 1869-ben 13, 1870-ben 2, 1871-ben 2, 1874-ben 29, 1875-ben 24, 1876-ban 2, 1877-ben 4, 1878-ban 2 és 1879-ben 4 egyén maradt távol a sorozástól.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 21., VII. évf. 35. szám)
Folyamadás
Csaba város elöljárói, tekintettel arra, hogy a n.-váradi bábaképző intézetben az előadási nyelv a román és magyar, a csabai parasztnők pedig a nyelvek egyikét sem bírják, Pozsony városa pedig, hol a másik bábaképző intézet van, Csabától oly távol fekszik, hogy oda s onnan menni egy nő sem vállalkozik, tekintetbe véve továbbá Békés megye számos tót ajkú népét, mely Csabát, Szarvast, Kondorost, Berényt lakja, továbbá a szomszédos kincstári pusztákon elszórt tót telepeket, aziránt folyamodott, tétessék a magas kormány részéről intézkedés, hogy Csabára egy szakértő bábaoktató küldessék vagy 3 havi időtartamra, aki a környékbeli nőket tót nyelven oktatná és kitanítaná, vagy pedig jelöltetnék ki ilyennek Csaba városi tiszti főorvosa, dr. Réthy Pál, aki a környékbeli bábákat az 1878. évben is igen jó sikerrel kiképezte.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 10., VII. évf. 27. szám)
B.-Csaba város elöljáróságának múlt évi jelentéséből
— Az árvizek hátrányát leginkább a mi csatornánk fakadó vizeiben szenvedtük, amennyiben a házak pincéi, Körös-alji kertjeink, s a csatorna mentében jobbról-balról elterült virágzó szántóföldjeinkből 1753 kat. hold került víz alá, mely nemcsak az évi termést semmisítette meg, de a fakadó víz természetéhez képest, a föld minőségére is rontó hatást gyakorolt. Ezért 2454 forint 57 korona országos adóelengedésben részesültünk.
— Koldulásért 138 egyén lett letartóztatva. Toloncok száma 264. Cselédszökés 172 esetben. Tüzeset 5, mindenkor csak egy-egy ház esvén áldozatul. Képviselőgyűlés ez évben 16 tartatott, s abban 183 ügy lett elintézve. Tanácsgyűlés éven át 47 tartatott, s abban 478 ügy lett elintézve. Közigazgatási iktatókönyvünk 4514 számot mutat fel.
— Az építkezési szakosztály adatai szerint építtetett új ház a városban 25, a külvárost képező szőlőkben 9, összesen 34; ebből téglaépület 4, vegyesen vályog és tégla 4, vályog 20, vert fal 6. Tekintettel a fedélre: cseréppel 4, zsindellyel 18, náddal 12 épület fedetett. Ez évben épült a község kő-vas hídja a csatornán a népkert előtt, mely került 5000 forintba.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 5., VII. évf. 24. szám; 1880. február 8., VII. évf. 26. szám)
Rémület
Zajácz András csabai születésű, s jelenleg fakóvezekényi evangélikus lelkész úrról e napokban valaki a hírt bocsátotta világgá, hogy megették a farkasok. Képzelhetni helyben lakó földmíves édesanyjának rémületét e hír hallatára, kit nem is fog ember megnyugtatni, míg nem jő a levél, melyről elmondhassa: óh, áldott, óh, áldott a keze írása!
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 4., VII. évf. 23. szám)
Népmozgalmi kimutatás
— 1879-ben született összesen 1697, fiú 863, leány 834; ezek közt volt törvénytelen 45, ikrek 20 esetben. Házasult 388 pár. A hallottak száma 1091, férfi 573, nő 518. Az életkort tekintve: 0‒1 évig 399, 1‒5-ig 287, 5‒10-ig 50, 10‒20-ig 49, 20‒30-ig 52, 30‒40-ig 30, 40‒50-ig 34, 50‒60-ig 43, 60‒70-ig 79, 70‒80-ig 55, 80‒90-ig 10, 90‒100-ig 3. Az általános egészségi viszonyok középszerűleg kielégítők, amennyiben a szülöttek száma 606-tal múlja fölül az elhaltakét.
— A b.-csabai róm. katolikus egyházban, mely ez idő szerint 7380 lelket számlál, 1879-ben született 192 fiú és 170 leány, összesen 362. Meghalt 109 férfi és 112 nő, összesen 221. Tehát az egyház szaporodott 141 lélekkel. Házasságra lépett 67 pár.
— A b.-csabai ág. hitv. ev. egyház, mely jelenleg 26.035 lelket számlál, 1879-ben újra jelentékenyen szaporodott lélekszámban. Az anyaegyházban született 577 fiú és 563 leány, a szőlőkben 121 fiú és 129 leány, Bodzáson 43 fiú és 28 leány, Nyéken 6 fiú és 3 leány, összesen 1470. Meghalt 459 férfi és 436 nő, összesen 895. Szaporodott az egyház tehát 575 lélekkel. Eskettetett 301 pár.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. január 15., VII. évf. 10. szám; Békésmegyei Lapok, 1880. január 22., II. évf. 10. szám)
Munkácsy jótékonysága
Munkácsy Mihályról, a páratlan festőművész hazánkfiáról, egy őt szépen jellemző jótékonysági vonást akarunk feljegyezni. Mint művészt már egész Európa a halhatatlanok közé emelte, de nekünk jólesik, ha mint halandót is szép erényekkel láthatjuk ékeskedni. Úgy értesülünk, hogy legközelebb a csabai polgári leányiskolára 150 forintnyi összeget adományozott. Mi e nemes tettből a jótékony cél pártolásán kívül elég önzők vagyunk azt is következtetni, hogy a nagy művész fényes párizsi palotájában sem feledkezett meg Csabáról, melyhez rokonain kívül sok kedves emlék is köti gyermekségéből.
(Békésmegyei Lapok, 1880. január 11., II. évf. 5. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Bellák Gábor: 175 éve született Munkácsy Mihály. In: Rubicon, 2–3. szám (2019) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (Látogatva: 2014. 05. 23.)
• Czeglédi Imre: “Nem szeretne festő lenni?”. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csiffáry Gabriella: “Magyarázom a bizonyítványom” : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• “Elvégeztetett” : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. 2. kiad. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múz., 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy’s works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Tanügy
Csaba városában ez idő szerint összesen 24 nyilvános népiskola van, éspedig az evangélikusoknak 18, a római katolikusoknak 4, a görögkeletieknek 1 és az izraelitáknak 1 iskolája van. Az evangélikusok 18 iskoláját 2343, a római katolikusok 4 iskoláját 548, a görögkeletiek 1 iskoláját 34 és az izraelitáknak 6 osztályú 1 iskoláját 212 tanuló látogatja. Van ezenkívül az evangélikusoknak 12 tanyai iskolája 493 növendékkel. A községi ismétlőiskolának első osztályát 58, második osztályát 66 tanonc látogatja.
(Békésmegyei Lapok, 1880. január 6., II. évf. 3. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007
• Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993
• Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974