Eljegyzés

 

Májer János úr, csabai vasúti fiatal postamester, ki előzékenységéről a csabaiak előtt eléggé ismeretes, e héten váltott jegyet Csabán, Csaba városa egyik legszebb virágával, Kristóffy Ida kisasszonyal, Kristóffy Károly polgártársunk leányával. Az ünnepélyes egybekelés még e nyár folyamán fog megtörténni. Előre is a legnagyobb boldogságot kívánjuk a fiatal párnak!
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 23., VIII. évf. 75. szám)

16. századi magyar jegygyűrű
Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)

Beszámoló

 

Dr. Szeberényi Gusztáv, B.-Csaba városa volt országgyűlési képviselője hétfőn délelőtt 11 óra után tartotta rövid, de velős beszámolóbeszédét az oly nagy számmal egybesereglett választók előtt, hogy a városháza nagyterme nem levén képes őket befogadni, az udvarra kellett lemennie beszédét elmondandó. Szabadelvű párti programmal fogadta el ‒ így mondá ‒ a nem keresett, de azért reá nem kevésbé megtisztelő megbízást 3 évvel ezelőtt, és nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy meggyőződéséhez híven, e pártnak a lehetséges és állandó biztos haladást kivívni célul tűzött zászlaját követte. Nem tartott sok felesleges beszédet, de a vallásalap rendezése kérdésében felszólalt, minek folytán e kérdés a jövő országgyűlés első teendői közzé fog tartozni. Azonkívül különösen Csaba város érdekeit előmozdítani iparkodott, s hogy azt nem egészen sikertelenül tette, bizonyítja az 1881. évi január elseje óta Csabán létező telekkönyv.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 21., VIII. évf. 74. szám)

Dr. Szeberényi Gusztáv arcképe
Forrás: Vasárnapi Ujsag 1872. augusztus 18.

Kapcsolódó irodalom:

• Demmel József: A kettős identitás ára : a békéscsabai Szeberényi Gusztáv és a nemzetiségi kérdés a 19. századi evangélikus egyházban. Békéscsaba : Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2014
• Dr. Szeberényi Gusztáv, †. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 8. évf. 34. szám (1890. augusztus 23.)
• Emléklapok. Kegyelete jeléül kiad. a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület néhai Szeberényi Gusztáv szeretett püspökének emlékére ; szerk. Händel Vilmos. Budapest : Hornyánszky, 1890
• Kertész Botond: Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete. Békéscsaba : Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, 2014
• Szeberényi Gusztávról. In: Evangélikus Élet, 55. évf. 40. szám (1990. október 7.) 3. p.
• Szeberényi Gusztáv Adolf: Szeberényi Gusztáv Adolf írásaiból. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközs., 2012
• Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000

Pünkösd, részvétünnep

 

Ma van piros pünkösd napja, egyike a legfényesebb legvirágzóbb ünnepe ez az egyháznak. De fényes ez alkalommal különösen Csaba városának, dicső ünnep napja ez a mai. Összegyülekeznek ott, hogy kedélyesen mulatva filléreket rakjanak össze annyi száz és száz hajléktalan család nyomora némi enyhítésére. S bizonyára Csaba város lelkes honfiai s honleányai kezdeményezése folytán megszületett részvétünnep jövedelmezni fog annyit, amennyit hazánk egy vidéki kisebb városától csak várni lehet; jövedelmezni fog legalább annyit, hogy a sors csapása által sújtott megyei árvízkárosultak örök időkig, apáról fiúra emlékezetben tartandják a csabai egykori részvétünnepély kegyadományát.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. június 2., VIII. évf. 66. szám)

Pünkösd ünnepére
Forrás: Vasárnapi Ujság, 4. évf. 22. szám (1857. május 31.)

Kapcsolódó irodalom:

• Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd : a nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest : Szent István Társulat, 1973
• Egyházi ünnepek – népszokások. 2. kiad. Kecskemét : Házinyomda Gmk., 1993
• Mohay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás : történet, eredet, hagyomány. Budapest : Nyitott Könyv Kiadó : L’Harmattan Kiadó, 2009
• Móser Zoltán: Május : Pünkösd hava. Csíkszereda : Pro-Print Könyvkiadó, 1998
• Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdnek jeles napján … : pünkösd a 19-20. századi magyar néphagyományban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2010

Hercegi esküvő

 

— Rudolf koronahercegnek Stefánia hercegnővel való egybekelése napján a b.-csabai katolikus templomban isteni tisztelet tartatván, a templom már reggel 8 órakor zsúfolásig megtelt. Képviselve voltak Csaba városa, a kir. járásbíróság, a szolgabírói, m. kir. adó-, m. kir. dohánybeváltó és pénzügyőri hivatalok és minden rendű és rangú közönség.
— A b.-csabai izr. imaházban a trónörökös őfensége lakodalma napján tartott ünnepélyes isteni tiszteletet főispán úr őméltósága és a szolgabíró úr is megtisztelték látogatásukkal. Kohn E. H. főrabbi úr magvas alkalmi magyar beszéde és a gyermekek által karban elénekelt Szózat igen jó benyomást tett a hallgatóságra.
— A b.-csabai ev. egyházban is tartatott istentisztelet a trónörökös egybekelési ünnepélye alkalmából, az ev. egyház szertartásaihoz képest egyszerűen, de lélekemelően.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. május 12., VIII. évf. 57. szám; 1881. május 15., VIII. évf. 58. szám)

Rudolf főherceg és Stefánia főhercegnő
Forrás: Vasárnapi Ujság, 28. évf. 19. szám (1881. május 8.)

Kapcsolódó irodalom:

• Bart István: A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös : szerelmi regény. Budapest : Európa, 2017
• Ferenc József: Drága Rudolf : Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz. Budapest : Szépmíves, 2020
• Grössing, Sigrid-Maria: Rudolf trónörökös. Budapest : Gabo Könyvkiadó, 2006
• Hamann, Brigitte: Rudolf : a trónörökös és a lázadó. Budapest : Európa, 1990
• Hamann, Brigitte: Rudolf trónörökös. Budapest : Európa, 2008
• Ingenheim, Marieluise von: Sissy fia, a trónörökös : Rudolf szerelmei. Budapest : Rakéta Könyvkiadó Kft., 1993
• Salvendy, John T.: Rudolf : egy lázadó Habsburg lélektani tükörben. Budapest : Minerva : CWI, 1988

Csabaiak Amerikában

 

Lapunk szerkesztősége Amerikából, New Yorkból Oesterreich-Amerikaniche Zeitung cím alatt cserébe egy újságot kap, melyet két csabai fiú, Snitzer Dávid és Mór szerkesztenek. Néhány év előtt a katonaállítás elől menekültek Amerikába. Lapjuk legutóbbi, április 23-i számában oly felhívás közöltetik, melyben 20 New Yorkban élő magyar-osztrák felszólítja valamennyi ott élő földijét, hogy Rudolf trónörökös őfensége lakodalma megünneplésének mikéntjére nézve tartandó értekezleten minél tömegesebben jelenjenek meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. május 8., VIII. évf. 55. szám)

Franklin szobra New Yorkban
Forrás: Vasárnapi Ujság, 20. évf. 14. szám (1873. április 6.)

Kapcsolódó irodalom:

• Ács Tivadar: Magyarok Latin-Amerikában. Budapest : Officina, 1944
• Amerika! Amerika! : magyar írók novellái Amerikáról, az amerikai emberről és az amerikai magyarokról. Budapest : Noran, 2002
• Amerikai magyarok arcképcsarnoka = Portrait gallery of Hungarian Americans. Főszerk.: Tanka László. Salgótarján : Médiamix ; New York : Mixmedia, 2003
• Bernád Ilona: Magyarok Amerikája : útirajz, szociográfia. Sepsiszentgyörgy : Medium Kiadó, 2004
• Magyar Amerika : a tengerentúli magyarok mai élete történetekben és képekben. Főszerk.: Tanka László. Salgótarján : Médiamix, 2002
• Szabó László: Magyar múlt Dél-Amerikában, 1519-1900. Budapest : Európa, 1982
• Szántó Miklós: Magyarok Amerikában. Budapest : Gondolat, 1984
• Wass Albert: Amerikai emberek. Marosvásárhely : Mentor, 2007

800 éves jubileum

 

Kegyeletes emlékünnepet ült 4-én a magyar katolikus világ. Akkor volt 800 éve annak, hogy VII. Gergely pápa 1081. május 4-én I. István magyar királyt a szentek sorába iktatta.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. május 8., VIII. évf. 55. szám)

Szent István megkeresztelése. Benczúr Gyula festménye
Forrás: Vasárnapi Ujság, 47. évf. 32. szám (1900. augusztus 12.) 1. p.

Kapcsolódó irodalom:

• Balics Lajos: A róm. kath. egyház története Magyarországban. Budapest : Szent István Társulat, 1901
• Cherrier Miklós János: A magyar egyház története. Pest : Heckenast, 1856
• Küng, Hans: A katolikus egyház rövid története. Budapest : Európa, 2005
• Norman, Edward: A római katolikus egyház képes története. Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó, cop. 2007
• Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 2. kiad.. – Budapest : Ecclesia Kiadó, 1987

Kertmegnyitás

 

A Széchenyi liget, B.-Csaba közönségének legkedvesebb mulatóhelye és a tekepálya május l-jén ünnepélyesen meg fog nyittatni, s ez időtől kezdve Micskó Gusztáv vendéglős úrnak régóta ismert kitűnő magyar konyhája és itala ismét a t. közönség rendelkezésére bocsáttatik. Ugyancsak itt a gőz- és kádfürdő hetenként háromszor, úm. vasárnap, kedd és csütörtök, zuhany pedig naponta lesz kapható.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 28., VIII. évf. 51. szám)

Népmozgalmi kimutatás

 

1881. január 1-től március hó végéig született összesen 427, fiú 219, leány 208; ezek közt volt törvénytelen 9, ikrek 3 esetben. Házasult 91 pár. A halottak száma 305, férfi 153, nő 152, az életkort tekintve: 0‒1 évig 94, 1‒5-ig 71, 5‒10-ig 11, 10‒20-ig 13, 20‒30-ig 22, 30‒40-ig 18, 40‒50-ig 15, 50‒60-ig 20, 60‒70-ig 21, 70‒80-ig 7, 80‒90-ig 3.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 21., VIII. évf. 48. szám)

16. századi magyar jegygyűrű
Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)

Köszönet a gazdáknak

 

A csabai közbirtokosság ismét szép jelét adta nemes gondolkodásának. A múlt csütörtökön tartott közgyűlésén a csabai róm. katolikus egyház kérelmére egyhangúlag megengedte saját földjén az iskolaépítéshez szükségelt 100.000 db téglának minden díj nélküli kiégetését. E tényről ismét arra a derék testületre ismerünk, mely Csaba városában oly sok jót és szépet létesített, s mely nem szűnik meg tettekkel bizonyítani, hogy van érzéke a közművelődés iránt. Köszönet érte értelmes és józan gazdáinknak!
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 10., VIII. évf. 43. szám)

A régi római katolikus templom Békéscsabán
Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 213. p.

Elutasított jaminaiak

 

Kesjár Mihály és társai a jaminai szőlőknek külön, önálló községgé alakításáért folyamodtak. Ezen kérvény a járási szolgabíró által a csabai képviselő-testületnek adatván ki véleményezés végett, mely az ez ügyben múlt hó 28-án következőleg határozott. A küldöttség jelentése alapján a képviselőgyűlés meggyőződött, hogy a szőlősök elszakadása sem az anyavárosra, sem a szőlősökre magukra nem lenne hasznos. Az anyaváros ugyanis az elszakadás által anyagi erejében kétségkívül gyengíttetvén, a szőlősök pedig egy külön község fenntartására alig lennének képesek, miután törzsvagyonuk nincsen, a lakosok leginkább csak házakkal bírnak, földjük nincsen, vagy éppen kevés, s mint napszámosok és cselédek élősködnek. A folyamodásukhoz mellékelt kimutatásban foglalt 6709 forint 61 korona országos adó alapján eddig rájuk rótt 2267 forint 97 korona évi adópótlék egy község összes évi költségeinek fedezésére nem elég; amely az elszakadás esetében kevesebb lenne, amennyiben ez összegben a szőlősök által bírt s a határban elszórt földek után kirótt adó is foglaltatik, mely nem a szőlősök, hanem a város javára esnék, minélfogva az eddiginél nagyobb adó fizetésére lennének utalva. A közgyűlés nézete szerint a szőlősök folyamodványukkal saját jól felfogott érdekükben elutasítandók lennének.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 5., VIII. évf. 41. szám)

Erzsébethelyi templom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Kapcsolódó irodalom:

• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004
• Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005