Májer János úr, csabai vasúti fiatal postamester, ki előzékenységéről a csabaiak előtt eléggé ismeretes, e héten váltott jegyet Csabán, Csaba városa egyik legszebb virágával, Kristóffy Ida kisasszonyal, Kristóffy Károly polgártársunk leányával. Az ünnepélyes egybekelés még e nyár folyamán fog megtörténni. Előre is a legnagyobb boldogságot kívánjuk a fiatal párnak! (Békésmegyei Közlöny, 1881. június 23., VIII. évf. 75. szám)
Dr. Szeberényi Gusztáv, B.-Csaba városa volt országgyűlési képviselője hétfőn délelőtt 11 óra után tartotta rövid, de velős beszámolóbeszédét az oly nagy számmal egybesereglett választók előtt, hogy a városháza nagyterme nem levén képes őket befogadni, az udvarra kellett lemennie beszédét elmondandó. Szabadelvű párti programmal fogadta el ‒ így mondá ‒ a nem keresett, de azért reá nem kevésbé megtisztelő megbízást 3 évvel ezelőtt, és nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy meggyőződéséhez híven, e pártnak a lehetséges és állandó biztos haladást kivívni célul tűzött zászlaját követte. Nem tartott sok felesleges beszédet, de a vallásalap rendezése kérdésében felszólalt, minek folytán e kérdés a jövő országgyűlés első teendői közzé fog tartozni. Azonkívül különösen Csaba város érdekeit előmozdítani iparkodott, s hogy azt nem egészen sikertelenül tette, bizonyítja az 1881. évi január elseje óta Csabán létező telekkönyv. (Békésmegyei Közlöny, 1881. június 21., VIII. évf. 74. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujsag 1872. augusztus 18.
Kapcsolódó irodalom:
• Demmel József: A kettős identitás ára : a békéscsabai Szeberényi Gusztáv és a nemzetiségi kérdés a 19. századi evangélikus egyházban. Békéscsaba : Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2014 • Dr. Szeberényi Gusztáv, †. In: Evangélikus Egyház és Iskola, 8. évf. 34. szám (1890. augusztus 23.) • Emléklapok. Kegyelete jeléül kiad. a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület néhai Szeberényi Gusztáv szeretett püspökének emlékére ; szerk. Händel Vilmos. Budapest : Hornyánszky, 1890 • Kertész Botond: Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete. Békéscsaba : Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, 2014 • Szeberényi Gusztávról. In: Evangélikus Élet, 55. évf. 40. szám (1990. október 7.) 3. p. • Szeberényi Gusztáv Adolf: Szeberényi Gusztáv Adolf írásaiból. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközs., 2012 • Világnak világa : egyházak a Körösök vidékén. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 2000
Ma van piros pünkösd napja, egyike a legfényesebb legvirágzóbb ünnepe ez az egyháznak. De fényes ez alkalommal különösen Csaba városának, dicső ünnep napja ez a mai. Összegyülekeznek ott, hogy kedélyesen mulatva filléreket rakjanak össze annyi száz és száz hajléktalan család nyomora némi enyhítésére. S bizonyára Csaba város lelkes honfiai s honleányai kezdeményezése folytán megszületett részvétünnep jövedelmezni fog annyit, amennyit hazánk egy vidéki kisebb városától csak várni lehet; jövedelmezni fog legalább annyit, hogy a sors csapása által sújtott megyei árvízkárosultak örök időkig, apáról fiúra emlékezetben tartandják a csabai egykori részvétünnepély kegyadományát. (Békésmegyei Közlöny, 1881. június 2., VIII. évf. 66. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 4. évf. 22. szám (1857. május 31.)
Kapcsolódó irodalom:
• Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd : a nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest : Szent István Társulat, 1973 • Egyházi ünnepek – népszokások. 2. kiad. Kecskemét : Házinyomda Gmk., 1993 • Mohay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás : történet, eredet, hagyomány. Budapest : Nyitott Könyv Kiadó : L’Harmattan Kiadó, 2009 • Móser Zoltán: Május : Pünkösd hava. Csíkszereda : Pro-Print Könyvkiadó, 1998 • Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdnek jeles napján … : pünkösd a 19-20. századi magyar néphagyományban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2010
— Rudolf koronahercegnek Stefánia hercegnővel való egybekelése napján a b.-csabai katolikus templomban isteni tisztelet tartatván, a templom már reggel 8 órakor zsúfolásig megtelt. Képviselve voltak Csaba városa, a kir. járásbíróság, a szolgabírói, m. kir. adó-, m. kir. dohánybeváltó és pénzügyőri hivatalok és minden rendű és rangú közönség. — A b.-csabai izr. imaházban a trónörökös őfensége lakodalma napján tartott ünnepélyes isteni tiszteletet főispán úr őméltósága és a szolgabíró úr is megtisztelték látogatásukkal. Kohn E. H. főrabbi úr magvas alkalmi magyar beszéde és a gyermekek által karban elénekelt Szózat igen jó benyomást tett a hallgatóságra. — A b.-csabai ev. egyházban is tartatott istentisztelet a trónörökös egybekelési ünnepélye alkalmából, az ev. egyház szertartásaihoz képest egyszerűen, de lélekemelően. (Békésmegyei Közlöny, 1881. május 12., VIII. évf. 57. szám; 1881. május 15., VIII. évf. 58. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 28. évf. 19. szám (1881. május 8.)
Kapcsolódó irodalom:
• Bart István: A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös : szerelmi regény. Budapest : Európa, 2017 • Ferenc József: Drága Rudolf : Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz. Budapest : Szépmíves, 2020 • Grössing, Sigrid-Maria: Rudolf trónörökös. Budapest : Gabo Könyvkiadó, 2006 • Hamann, Brigitte: Rudolf : a trónörökös és a lázadó. Budapest : Európa, 1990 • Hamann, Brigitte: Rudolf trónörökös. Budapest : Európa, 2008 • Ingenheim, Marieluise von: Sissy fia, a trónörökös : Rudolf szerelmei. Budapest : Rakéta Könyvkiadó Kft., 1993 • Salvendy, John T.: Rudolf : egy lázadó Habsburg lélektani tükörben. Budapest : Minerva : CWI, 1988
Lapunk szerkesztősége Amerikából, New Yorkból Oesterreich-Amerikaniche Zeitung cím alatt cserébe egy újságot kap, melyet két csabai fiú, Snitzer Dávid és Mór szerkesztenek. Néhány év előtt a katonaállítás elől menekültek Amerikába. Lapjuk legutóbbi, április 23-i számában oly felhívás közöltetik, melyben 20 New Yorkban élő magyar-osztrák felszólítja valamennyi ott élő földijét, hogy Rudolf trónörökös őfensége lakodalma megünneplésének mikéntjére nézve tartandó értekezleten minél tömegesebben jelenjenek meg. (Békésmegyei Közlöny, 1881. május 8., VIII. évf. 55. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 20. évf. 14. szám (1873. április 6.)
Kapcsolódó irodalom:
• Ács Tivadar: Magyarok Latin-Amerikában. Budapest : Officina, 1944 • Amerika! Amerika! : magyar írók novellái Amerikáról, az amerikai emberről és az amerikai magyarokról. Budapest : Noran, 2002 • Amerikai magyarok arcképcsarnoka = Portrait gallery of Hungarian Americans. Főszerk.: Tanka László. Salgótarján : Médiamix ; New York : Mixmedia, 2003 • Bernád Ilona: Magyarok Amerikája : útirajz, szociográfia. Sepsiszentgyörgy : Medium Kiadó, 2004 • Magyar Amerika : a tengerentúli magyarok mai élete történetekben és képekben. Főszerk.: Tanka László. Salgótarján : Médiamix, 2002 • Szabó László: Magyar múlt Dél-Amerikában, 1519-1900. Budapest : Európa, 1982 • Szántó Miklós: Magyarok Amerikában. Budapest : Gondolat, 1984 • Wass Albert: Amerikai emberek. Marosvásárhely : Mentor, 2007
Kegyeletes emlékünnepet ült 4-én a magyar katolikus világ. Akkor volt 800 éve annak, hogy VII. Gergely pápa 1081. május 4-én I. István magyar királyt a szentek sorába iktatta. (Békésmegyei Közlöny, 1881. május 8., VIII. évf. 55. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 47. évf. 32. szám (1900. augusztus 12.) 1. p.
Kapcsolódó irodalom:
• Balics Lajos: A róm. kath. egyház története Magyarországban. Budapest : Szent István Társulat, 1901 • Cherrier Miklós János: A magyar egyház története. Pest : Heckenast, 1856 • Küng, Hans: A katolikus egyház rövid története. Budapest : Európa, 2005 • Norman, Edward: A római katolikus egyház képes története. Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó, cop. 2007 • Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 2. kiad.. – Budapest : Ecclesia Kiadó, 1987
A Széchenyi liget, B.-Csaba közönségének legkedvesebb mulatóhelye és a tekepálya május l-jén ünnepélyesen meg fog nyittatni, s ez időtől kezdve Micskó Gusztáv vendéglős úrnak régóta ismert kitűnő magyar konyhája és itala ismét a t. közönség rendelkezésére bocsáttatik. Ugyancsak itt a gőz- és kádfürdő hetenként háromszor, úm. vasárnap, kedd és csütörtök, zuhany pedig naponta lesz kapható. (Békésmegyei Közlöny, 1881. április 28., VIII. évf. 51. szám)
1881. január 1-től március hó végéig született összesen 427, fiú 219, leány 208; ezek közt volt törvénytelen 9, ikrek 3 esetben. Házasult 91 pár. A halottak száma 305, férfi 153, nő 152, az életkort tekintve: 0‒1 évig 94, 1‒5-ig 71, 5‒10-ig 11, 10‒20-ig 13, 20‒30-ig 22, 30‒40-ig 18, 40‒50-ig 15, 50‒60-ig 20, 60‒70-ig 21, 70‒80-ig 7, 80‒90-ig 3. (Békésmegyei Közlöny, 1881. április 21., VIII. évf. 48. szám)
A csabai közbirtokosság ismét szép jelét adta nemes gondolkodásának. A múlt csütörtökön tartott közgyűlésén a csabai róm. katolikus egyház kérelmére egyhangúlag megengedte saját földjén az iskolaépítéshez szükségelt 100.000 db téglának minden díj nélküli kiégetését. E tényről ismét arra a derék testületre ismerünk, mely Csaba városában oly sok jót és szépet létesített, s mely nem szűnik meg tettekkel bizonyítani, hogy van érzéke a közművelődés iránt. Köszönet érte értelmes és józan gazdáinknak! (Békésmegyei Közlöny, 1881. április 10., VIII. évf. 43. szám)
Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 213. p.
Kesjár Mihály és társai a jaminai szőlőknek külön, önálló községgé alakításáért folyamodtak. Ezen kérvény a járási szolgabíró által a csabai képviselő-testületnek adatván ki véleményezés végett, mely az ez ügyben múlt hó 28-án következőleg határozott. A küldöttség jelentése alapján a képviselőgyűlés meggyőződött, hogy a szőlősök elszakadása sem az anyavárosra, sem a szőlősökre magukra nem lenne hasznos. Az anyaváros ugyanis az elszakadás által anyagi erejében kétségkívül gyengíttetvén, a szőlősök pedig egy külön község fenntartására alig lennének képesek, miután törzsvagyonuk nincsen, a lakosok leginkább csak házakkal bírnak, földjük nincsen, vagy éppen kevés, s mint napszámosok és cselédek élősködnek. A folyamodásukhoz mellékelt kimutatásban foglalt 6709 forint 61 korona országos adó alapján eddig rájuk rótt 2267 forint 97 korona évi adópótlék egy község összes évi költségeinek fedezésére nem elég; amely az elszakadás esetében kevesebb lenne, amennyiben ez összegben a szőlősök által bírt s a határban elszórt földek után kirótt adó is foglaltatik, mely nem a szőlősök, hanem a város javára esnék, minélfogva az eddiginél nagyobb adó fizetésére lennének utalva. A közgyűlés nézete szerint a szőlősök folyamodványukkal saját jól felfogott érdekükben elutasítandók lennének. (Békésmegyei Közlöny, 1881. április 5., VIII. évf. 41. szám)
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
Kapcsolódó irodalom:
• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004 • Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008 • Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005