A Békés Megyei Könyvtár helyismereti Wordpress honlapja
A b.-csabai első kisdedvédő egylet választmánya tudósítja a t. szülőket, hogy az általa a központban felállított alapneveldét a Holecska András-féle házba teszi át, s azt két tanteremmel a legújabb rendszer szerint felszerelve f. évi május hó 8-án nyitja meg; továbbá felkéri, hogy gyermekeiket járatni, s alapneveldénket meglátogatni szíveskedjenek (Launer Károly jegyző).
(Békésmegyei Közlöny, 1876. április 30., III. évf. 35. szám)
A múlt napok roppant forrósága Csabán több parasztot és több gyermeket arra indított, hogy more patrio nyilvánosan, Ádám öltözékében a Körös habjaiban enyhülést keressenek. A hatóság azonban, igen helyesen, részint közerkölcsi, részint rendőri szempontokból ezen privát passziójuknak egyszer s mindenkorra elejét vette, és a fürdőket az erre különösen kijelölt félreeső és biztos helyekre utasította.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. április 27., III. évf. 34. szám)
Haan Antal festész, megyénk fia, tudvalevőleg a magyar vallás- és közoktatási minisztérium megbízásából Rómában időzik, hol a híresebb olasz festők képeinek másolatait készíti el a Nemzeti Múzeum részére. Most a Disputa című Raffaello-féle híres festményt másolja. Nemrég munka közben váratlan meglepetés érte. Pápa őszentsége ugyanis meglátogatá atelier-jét, és vele hosszabban beszélgetvén, hízelgő szavakban fejezé ki elismerését megyénk fiának művészi tehetsége és szorgalmas tanulmányozása fölött.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. április 27., III. évf. 34. szám)
1876. január 1-től március végéig született összesen 421, fiú 208, leány 213, ezek közt volt törvénytelen 14, ikrek 3 esetben. Házasult 112 pár. A halottak száma 258, ebből férfi 137, nő 121; az életkort tekintve: 0‒1 évig 103, 1‒5-ig 55, 5‒10-ig 14, 10‒20-ig 7, 20‒30-ig 14, 30‒40-ig 11, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 13, 60‒70-ig 16, 70‒80-ig 13, 90‒100-ig 1.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. április 13., III. évf. 30. szám)
Hrabovszky Mátyásné szül. Krátky Ilona március 20-án reggel megjelent a csabai szolgabírói tisztségnél, s ott Omaszta Szilárd szolgabíró úr asztalára 50 forintot letett; azon kérdésre, hogy eme letett 50 forinttal tulajdonképpen mit akar, azt felelte, hogy ő azt szolgabíró úr szabad rendelkezésére bocsájtja, s avval elment. Omaszta Szilárd úr jogával élve ezen összegből 10 forintot a helybeli szegényalap, 10 forintot a csabai kórházalap, 10 forintot a csabai reálgimnáziumnak taneszközök beszerzésére és 20 forintot a b.-csabai nőnövelde, illetve felsőbb polgári iskolának Csaba város elöljárói útján még aznap adott át ‒ így összesen az egész 50 forint jótékony célra fordíttatott. Krátky Ilona, ha sok pénzzel rendelkezik, soha jobbat ennél nem cselekedhetett.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 23., III. évf. 24. szám)
— Haruckern egyik prefektusa, Thuróczy Miklós, ki még 1735-ben Csabán élt, adta Haruckernnek ‒ vagy amint a köznép nevezte, Heróknak ‒ azt az okos tanácsot, hogy a lakosságot vallás és nemzetiség szerint elkülönözze. Így történt, hogy eredetileg voltak Csabán csupa evang. tótok, Orosházán csupa evang. magyarok, Békésen csupa reform. magyarok.
— Csaba volt az első evang. telep Békés megye vidékén. Későbben keletkeztek a többiek, nevezetesen: Szarvas 1722, Berény 1722, Orosháza 1744, Tót-Komlós 1746. Ezen egyházak eleinte a pest‒nógrádi esperességhez tartoztak, s nemegyszer kellett innen a papoknak Aszódra, Acsára, Péteribe menniük esperességi gyűlésre. 1790 óta a Bánáttal alkottak külön békés‒bánáti esperességet, 1834 óta pedig a később létrejött aradi, csanádi és csongrádi egyházakkal együtt békés‒csanádi esperességgé átalakultak.
(Békésmegyei Közlöny szépirodalmi és közgazdászati melléklapja, 1876. március 19., 3. szám)
A B.-Csabán a városi indóháznál megforduló utazók nagyon panaszkodnak afölött, hogy az utazási jegyek váltásának helye oly messzire esik a várótermektől és a restaurációtól, hogy annak, ki a legközelebbi vonatról, melyen indulni akar, lekésni nem akar, lélekszakadva kell futni a pénztárhoz; arról pedig, hogy a déli vonattal megérkezve valamit egyék is, szó sem lehet. Csodáljuk, hogy a Tisza vidéki vasút igazgatósága ezen könnyen helyrehozható bajon nem segít.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 16., III. évf. 22. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011
• Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894-1971. Budapest : MÁV, 1999
• Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: … Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015
• Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894-1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999
Csaba városa f. hó 6-án tartott közgyűlésében egy városi rendőrség felállítását határozta el. Egyelőre a rendőrség 12 főből fog állani egy városi biztos vezetése alatt. Ismét egy lépés, mely a haladás iránti fogékonyságot tanúsítja!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 9., III. évf. 20. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Danielisz Béla: Rendészet Európában.Budapest : Duna Palota, 2008
• Deák Ágnes: “Zsandáros és policzájos idők” : államrendőrség Magyarországon, 1849-1867. Budapest : Osiris, 2015
• Endrődy Géza: Magyarország rendőrsége az államositás előtt. Gyula : Dobay ny., 1898
• Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994
• Urbán Aladár: Szabadság és rend : Pest-Buda rendje és rendőrsége 1848-ban. Budapest : Argumentum, 2015
Az árvíz a gerlai kastélyt is ellepte, és gr. Wenckheim Károly úr szalonjaiban terjeszkedik széjjel. A gróf úr az, ki eddig megyénkben legtöbb kárt szenvedett az árvíz által. • Az árvíz Gerla–Pósteleken folyvást emelkedőben van, úgyannyira, hogy onnan a gerlai híd mellett és az uradalmi kastély irányában már a töltés tetején a volt Fehér-Körös medrébe szivárog. Minthogy pedig a Gerla-Póstelekre kiömlött víz a Fehér-Körös vizénél körülbelül másfél lábbal magasabban áll, könnyen megeshetik, hogy ha a kiöntés még a mostaninál is nagyobb lesz, és erősebben fog behatolni a Fehér-Körös medrébe, Csaba város határát, jelesen az egyházi szőlőket és a tehénjárást, valamint a vandháti pusztát és a nagy rétet a legnagyobb veszély fogja fenyegetni. Ennek megelőzése tekintetéből a csabai járás derék szolgabírája a Fehér-Körös mentén kellő számú őrök felállítását, valamint a gátak alantabb való részeinek emeltetését rendelte el.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 5., III. évf. 19. szám)
Csabán a Körösön, hol a jégbe kivágott lyukakban 100-ával állanak a parasztasszonyok fehérneműket mosva, tegnap délelőtt egy ilyen mosóleány beleesett ilyen lyukakon keresztül a Körösbe; egy legény segítségére sietett, de ez is szerencsés volt utána zuhanni, és egy hasonló hideg zuhanyt venni; most vagy nyolcan mentek oda, és egyik a másikba kapaszkodva „egyesült erővel” sikerült nekik kihúzni az áldozatokat. A legény bundáját felvevén tovább-ballagott, a leány pedig tovább folytatta más helyen a mosást, mintha mi sem történt volna!
(Békésmegyei Közlöny, 1876. február 20., III. évf. 15. szám)
