Békésmegyei Közlöny – Oldal 4

Hercegi esküvő

— Rudolf koronahercegnek Stefánia hercegnővel való egybekelése napján a b.-csabai katolikus templomban isteni tisztelet tartatván, a templom már reggel 8 órakor zsúfolásig megtelt. Képviselve voltak Csaba városa, a kir. járásbíróság, a szolgabírói, m. kir. adó-, m. kir. dohánybeváltó és pénzügyőri hivatalok és minden rendű és rangú közönség.
— A b.-csabai izr. imaházban a trónörökös őfensége lakodalma napján tartott ünnepélyes isteni tiszteletet főispán úr őméltósága és a szolgabíró úr is megtisztelték látogatásukkal. Kohn E. H. főrabbi úr magvas alkalmi magyar beszéde és a gyermekek által karban elénekelt Szózat igen jó benyomást tett a hallgatóságra.
— A b.-csabai ev. egyházban is tartatott istentisztelet a trónörökös egybekelési ünnepélye alkalmából, az ev. egyház szertartásaihoz képest egyszerűen, de lélekemelően.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. május 12., VIII. évf. 57. szám; 1881. május 15., VIII. évf. 58. szám)

Rudolf főherceg és Stefánia főhercegnő — Forrás: Vasárnapi Ujság, 28. évf. 19. szám (1881. május 8.)

Kapcsolódó irodalom:

• Bart István: A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös : szerelmi regény. Budapest : Európa, 2017
• Ferenc József: Drága Rudolf : Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz. Budapest : Szépmíves, 2020
• Grössing, Sigrid-Maria: Rudolf trónörökös. Budapest : Gabo Könyvkiadó, 2006
• Hamann, Brigitte: Rudolf : a trónörökös és a lázadó. Budapest : Európa, 1990
• Hamann, Brigitte: Rudolf trónörökös. Budapest : Európa, 2008
• Ingenheim, Marieluise von: Sissy fia, a trónörökös : Rudolf szerelmei. Budapest : Rakéta Könyvkiadó Kft., 1993
• Salvendy, John T.: Rudolf : egy lázadó Habsburg lélektani tükörben. Budapest : Minerva : CWI, 1988

Csabaiak Amerikában

Lapunk szerkesztősége Amerikából, New Yorkból Oesterreich-Amerikaniche Zeitung cím alatt cserébe egy újságot kap, melyet két csabai fiú, Snitzer Dávid és Mór szerkesztenek. Néhány év előtt a katonaállítás elől menekültek Amerikába. Lapjuk legutóbbi, április 23-i számában oly felhívás közöltetik, melyben 20 New Yorkban élő magyar-osztrák felszólítja valamennyi ott élő földijét, hogy Rudolf trónörökös őfensége lakodalma megünneplésének mikéntjére nézve tartandó értekezleten minél tömegesebben jelenjenek meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. május 8., VIII. évf. 55. szám)

Franklin szobra New Yorkban — Forrás: Vasárnapi Ujság, 20. évf. 14. szám (1873. április 6.)

Kapcsolódó irodalom:

• Ács Tivadar: Magyarok Latin-Amerikában. Budapest : Officina, 1944
• Amerika! Amerika! : magyar írók novellái Amerikáról, az amerikai emberről és az amerikai magyarokról. Budapest : Noran, 2002
• Amerikai magyarok arcképcsarnoka = Portrait gallery of Hungarian Americans. Főszerk.: Tanka László. Salgótarján : Médiamix ; New York : Mixmedia, 2003
• Bernád Ilona: Magyarok Amerikája : útirajz, szociográfia. Sepsiszentgyörgy : Medium Kiadó, 2004
• Magyar Amerika : a tengerentúli magyarok mai élete történetekben és képekben. Főszerk.: Tanka László. Salgótarján : Médiamix, 2002
• Szabó László: Magyar múlt Dél-Amerikában, 1519-1900. Budapest : Európa, 1982
• Szántó Miklós: Magyarok Amerikában. Budapest : Gondolat, 1984
• Wass Albert: Amerikai emberek. Marosvásárhely : Mentor, 2007

800 éves jubileum

Kegyeletes emlékünnepet ült 4-én a magyar katolikus világ. Akkor volt 800 éve annak, hogy VII. Gergely pápa 1081. május 4-én I. István magyar királyt a szentek sorába iktatta.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. május 8., VIII. évf. 55. szám)

Szent István megkeresztelése. Benczúr Gyula festménye — Forrás: Vasárnapi Ujság, 47. évf. 32. szám (1900. augusztus 12.) 1. p.

Kapcsolódó irodalom:

• Balics Lajos: A róm. kath. egyház története Magyarországban. Budapest : Szent István Társulat, 1901
• Cherrier Miklós János: A magyar egyház története. Pest : Heckenast, 1856
• Küng, Hans: A katolikus egyház rövid története. Budapest : Európa, 2005
• Norman, Edward: A római katolikus egyház képes története. Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó, cop. 2007
• Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 2. kiad.. – Budapest : Ecclesia Kiadó, 1987

Kertmegnyitás

A Széchenyi liget, B.-Csaba közönségének legkedvesebb mulatóhelye és a tekepálya május l-jén ünnepélyesen meg fog nyittatni, s ez időtől kezdve Micskó Gusztáv vendéglős úrnak régóta ismert kitűnő magyar konyhája és itala ismét a t. közönség rendelkezésére bocsáttatik. Ugyancsak itt a gőz- és kádfürdő hetenként háromszor, úm. vasárnap, kedd és csütörtök, zuhany pedig naponta lesz kapható.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 28., VIII. évf. 51. szám)

Népmozgalmi kimutatás

1881. január 1-től március hó végéig született összesen 427, fiú 219, leány 208; ezek közt volt törvénytelen 9, ikrek 3 esetben. Házasult 91 pár. A halottak száma 305, férfi 153, nő 152, az életkort tekintve: 0‒1 évig 94, 1‒5-ig 71, 5‒10-ig 11, 10‒20-ig 13, 20‒30-ig 22, 30‒40-ig 18, 40‒50-ig 15, 50‒60-ig 20, 60‒70-ig 21, 70‒80-ig 7, 80‒90-ig 3.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 21., VIII. évf. 48. szám)

16. századi magyar jegygyűrű — Forrás: Vasárnapi Ujság,36. évf. 49. szám (1889)

Köszönet a gazdáknak

A csabai közbirtokosság ismét szép jelét adta nemes gondolkodásának. A múlt csütörtökön tartott közgyűlésén a csabai róm. katolikus egyház kérelmére egyhangúlag megengedte saját földjén az iskolaépítéshez szükségelt 100.000 db téglának minden díj nélküli kiégetését. E tényről ismét arra a derék testületre ismerünk, mely Csaba városában oly sok jót és szépet létesített, s mely nem szűnik meg tettekkel bizonyítani, hogy van érzéke a közművelődés iránt. Köszönet érte értelmes és józan gazdáinknak!
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 10., VIII. évf. 43. szám)

A régi római katolikus templom Békéscsabán — Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 213. p.

Elutasított jaminaiak

Kesjár Mihály és társai a jaminai szőlőknek külön, önálló községgé alakításáért folyamodtak. Ezen kérvény a járási szolgabíró által a csabai képviselő-testületnek adatván ki véleményezés végett, mely az ez ügyben múlt hó 28-án következőleg határozott. A küldöttség jelentése alapján a képviselőgyűlés meggyőződött, hogy a szőlősök elszakadása sem az anyavárosra, sem a szőlősökre magukra nem lenne hasznos. Az anyaváros ugyanis az elszakadás által anyagi erejében kétségkívül gyengíttetvén, a szőlősök pedig egy külön község fenntartására alig lennének képesek, miután törzsvagyonuk nincsen, a lakosok leginkább csak házakkal bírnak, földjük nincsen, vagy éppen kevés, s mint napszámosok és cselédek élősködnek. A folyamodásukhoz mellékelt kimutatásban foglalt 6709 forint 61 korona országos adó alapján eddig rájuk rótt 2267 forint 97 korona évi adópótlék egy község összes évi költségeinek fedezésére nem elég; amely az elszakadás esetében kevesebb lenne, amennyiben ez összegben a szőlősök által bírt s a határban elszórt földek után kirótt adó is foglaltatik, mely nem a szőlősök, hanem a város javára esnék, minélfogva az eddiginél nagyobb adó fizetésére lennének utalva. A közgyűlés nézete szerint a szőlősök folyamodványukkal saját jól felfogott érdekükben elutasítandók lennének.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 5., VIII. évf. 41. szám)

Erzsébethelyi templom — Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Kapcsolódó irodalom:

• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004
• Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005

Csabának virágtelepe

Alkalmunk volt megtekinteni Felber Imre városi kertész úrnak a Széchenyi ligetben levő virágházait s ültetvényeit, s meggyőződtünk róla, hogymint lehet jeles műszaki vezetés mellett rövid idő alatt is (az ősz óta) fényes eredményeket produkálni. A tropikus növények százai virágoznak a melegházban, kezdve a primulák, violáktól az angol és skarlát Pelargoniumokig. A rózsatelepben a legritkább és legdíszesebb válfajok kaphatók, gyönyörű futórózsák, melyek máris bimbóznak, továbbá Luxemburg és Nordhausenből hozatott oly rózsafajok, mely nálunk eddig sohasem voltak kaphatók. Valóságos paradicsomi látvány ‒ a szivárvány minden színében úszó ‒ terül el az ember előtt. Nem kevésbé érdekes a veteményeskert, hol saláta teljes bokrokban látható, sőt két hét múlva karfiol is kapható lesz.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. március 31., VIII. évf. 39. szám)

Egyesül a két csabai lap

A Békésmegyei Lapok és Békésmegyei Közlöny szerkesztői az egymás közt múlt év elején folytatott hírlapi polémia folytán felmerült viszályra nézve a leglovagiasabb elégtételt adva egymásnak, közös működésre egyesültek, úgy remélvén a megyei közügynek igaz szolgálatot tenni, ha különvált hatáskörükről lemondva, Garzó Gyula főszerkesztése alatt társszerkesztőséget alakítanak. — Ezen elhatározásukban az ezelőtt köztük fennállott és az irodalmi harc hevében csorbát szenvedett kollegiális viszony újra helyreállításán kívül, leginkább azon a közönség részéről mindenesetre méltánylást érdemlő cél vezérelte, hogy a szétforgácsolt szellemi erők békés egyetértésben együttes működése lehetővé tétethessék, hogy tehát két, alig fennállható lap helyett egy szellemileg és anyagilag erősbülő, a sajtó mai kívánalmainak megfelelő közlönyt nyújthassanak megyénk intelligens közönségének. — Azon reményben vagyunk, hogy a béke minden barátja a szétforgácsolva működött zsurnalisztikái erők ezen egyesülését megelégedéssel fogadandja.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. március 29., VIII. évf. 38. szám)

Árvíz

— A Csaba és Gyula közti vasúti közlekedés ismét megszűnt, éspedig most legalább egy hétre, mert az árvíz a veszélyi hídon túl vagy 200 méter hosszában szakította el a vasúti gátat. Serényen dolgoznak rajta, de beletelik 8 nap, míg helyre lesz állítva. De a postát mégis lehetne tán egyenesen továbbítani, mert innen is, túl is jár lokomotív, a szakadásnál pedig ladikokat lehetne alkalmazni.
— A Körös vize Csabán még mindig rakoncátlankodik, s így a vészbizottság még fel nem oszlattatott, sőt ellenkezőleg, intézkedik jobbra-balra a bősz elem megfékezésére. Hogy Csaba a szokatlan árvíz nagyobb veszélyét szerencsésen kikerülte, arra több kedvező körülménynek volt hatása. Az idő a védmunkára igen kedvező volt, csendes meleg napok s világos éjjelek következtek. A véderő kirendelésénél az erély, a munka végrehajtásánál a csabai nép jóakarata és készsége volt a kivívott siker forrása. Mindenki híven teljesíté elébe szabott feladatát. Ellenállás egy esetben sem fordult elő.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. március 27., VIII. évf. 37. szám)

Az Alföld–Fiumei Vasút vonalain egykor közlekedő mozdony — Forrás: Vasuti és Közlekedési Közlöny, 74. évf. 39. szám (1943. május 9.) 383. p.