Csaba városa f. hó 6-án tartott közgyűlésében egy városi rendőrség felállítását határozta el. Egyelőre a rendőrség 12 főből fog állani egy városi biztos vezetése alatt. Ismét egy lépés, mely a haladás iránti fogékonyságot tanúsítja! (Békésmegyei Közlöny, 1876. március 9., III. évf. 20. szám)
Forrás: Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994
Kapcsolódó irodalom:
• Danielisz Béla: Rendészet Európában.Budapest : Duna Palota, 2008 • Deák Ágnes: “Zsandáros és policzájos idők” : államrendőrség Magyarországon, 1849-1867. Budapest : Osiris, 2015 • Endrődy Géza: Magyarország rendőrsége az államositás előtt. Gyula : Dobay ny., 1898 • Ernyes Mihály: Fejezetek a rendőrség történetéből. Pécs : Betűcenter, 1994 • Urbán Aladár: Szabadság és rend : Pest-Buda rendje és rendőrsége 1848-ban. Budapest : Argumentum, 2015
Az árvíz a gerlai kastélyt is ellepte, és gr. Wenckheim Károly úr szalonjaiban terjeszkedik széjjel. A gróf úr az, ki eddig megyénkben legtöbb kárt szenvedett az árvíz által. • Az árvíz Gerla–Pósteleken folyvást emelkedőben van, úgyannyira, hogy onnan a gerlai híd mellett és az uradalmi kastély irányában már a töltés tetején a volt Fehér-Körös medrébe szivárog. Minthogy pedig a Gerla-Póstelekre kiömlött víz a Fehér-Körös vizénél körülbelül másfél lábbal magasabban áll, könnyen megeshetik, hogy ha a kiöntés még a mostaninál is nagyobb lesz, és erősebben fog behatolni a Fehér-Körös medrébe, Csaba város határát, jelesen az egyházi szőlőket és a tehénjárást, valamint a vandháti pusztát és a nagy rétet a legnagyobb veszély fogja fenyegetni. Ennek megelőzése tekintetéből a csabai járás derék szolgabírája a Fehér-Körös mentén kellő számú őrök felállítását, valamint a gátak alantabb való részeinek emeltetését rendelte el. (Békésmegyei Közlöny, 1876. március 5., III. évf. 19. szám)
Gerlai Wenckheim kastély főbejárata (Forrás: BékésWiki)
Csabán a Körösön, hol a jégbe kivágott lyukakban 100-ával állanak a parasztasszonyok fehérneműket mosva, tegnap délelőtt egy ilyen mosóleány beleesett ilyen lyukakon keresztül a Körösbe; egy legény segítségére sietett, de ez is szerencsés volt utána zuhanni, és egy hasonló hideg zuhanyt venni; most vagy nyolcan mentek oda, és egyik a másikba kapaszkodva „egyesült erővel” sikerült nekik kihúzni az áldozatokat. A legény bundáját felvevén tovább-ballagott, a leány pedig tovább folytatta más helyen a mosást, mintha mi sem történt volna! (Békésmegyei Közlöny, 1876. február 20., III. évf. 15. szám)
A B.-Csabán Deák Ferenc nagy hazánkfia lelki üdvéért tartott gyász-isteni tiszteletről bővebben kell megemlékeznünk. Az evangélikus magyar templomban főtisztelendő Szeberényi Gusztáv és főtisztelendő Haan Lajos urak tartották az emlékbeszédeket, előbbeni a szószékről, utóbbi a szokásos ima közben. Úgy az isteni tisztelet fenséges egyszerűsége, mint az emlékbeszédek szívből jövő hangja mély benyomást gyakoroltak az összegyűlt hallgatókra. A katolikus templomban főtisztelendő Péky Antal úr végezte az isteni tiszteletet; ott a pompa és külső fény nagyobb volt, mert ravatal volt felállítva, és az ének executálva többek közt Beethoven gyászindulója is ‒ de azért az isteni tisztelet benyomása a hallgatókra itt is olyan volt, hogy egy szem sem maradt könny nélkül, mit az eredményezett, hogy főtisztelendő Péky Antal úr a mise kezdetén annyira felindult, hogy zokogva kezdvén a szomorú munkához, alig tudott magához térni. (Békésmegyei Közlöny, 1876. február 13., III. évf. 13. szám)
Az intelligencia erős küzdelme dacára, a parasztság 3 vagy négy szótöbbséggel győzött, és az egyedül alkalmas városházi nagyterem egy éjjelre ideadását megtagadták. Ha beteljesednének mindazok a „jó kívánatok”, amelyekkel emiatt a csabai szép leányok az ellenpártot vezetett községi bírót megtisztelték: akkor legalábbis cerberussá kellene válnia, akinek éjjel-nappal, melegben-hidegben, étel és ital nélkül ott kellene strázsálni azt a termet, hogy el ne lopják! (Békésmegyei Közlöny, 1876. február 10., III. évf. 12. szám)
Forrás: Rákos Vidéke, 8. évf. 50. szám (1908. december 13.) 10. p.
A b.-csabai polgári leányiskola Deák Ferenc halálának emlékére szombaton, febr. 5-én egy kis ünnepélyt rögtönzött. Rendes tanítás helyett a növendékek mind összegyűjtettek, s Zsilinszky Endre id. igazgató néhány szóval rajzolta a nagy veszteséget, mely Deák halálában a nemzetet érte, és buzdította a növendékeket a nagy emberek iránti tiszteletre. Ezután Donner Lajos tanár elénekeltette Kölcsey Himnuszát az összes növendékekkel. Mire Berndt Mari III. osztálybeli növendék elszavalta Komócsy József alkalmi költeményét (1876. jan. 28.). Végül pedig az összes növendékek énekelték Vörösmarty Szózatát. Ezután a növendékek templomba mentek. (Békésmegyei Közlöny, 1876. február 10., III. évf. 12. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 6. szám (1876) 84. p.
Deák Ferenc, hazánk nagy fia, a legönzetlenebb jellem, a bölcs államférfi, 1876. évi január hó 28-án, éjjeli egynegyed tizenkettőkor fejezte be áldásdús életét, melyet kora ifjúságától fogva, hű szíve dobogásának megálltáig e hon üdvére fordított. Áldás és kegyelet a nagy férfi emlékére, ki a maga egyszerűségében volt e haza egyik legnagyobb fia! Az ország gyászba borul. Csaba városa és a csabai kereskedelmi csarnok a gyászhír vétele után azonnal kitűzték a gyászlobogót. Fényeskedjék nekie az örök üdv, az élők pedig vegyenek példát a nagy halotton, és „Magyarország nem volt, hanem lesz!” (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 30., III. évf. 9. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 6. szám (1876. február 6.) 1. p.
Kapcsolódó irodalom:
• A haza bölcse emlékezete : versek Deák Ferencről, 1803–2003. Főszerk.: Árpás Károly. Szeged : Bába Kiadó, 2003 • Az élő szobor adomák, anekdoták tükrében : történetek Deák Ferencről. Főszerk.: Árpás Károly. Szeged : Bába Kiadó, 2003 • Cieger András: 1867 szimbolikus világa : tanulmányok a kiegyezés koráról.Budapest : MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2018 • Csengery Antal: Csengery Antal összegyűjtött munkái. 2. kiad. Budapest : Kilián, 1884 • Csengery Antal: Deák Ferenc emlékezete. Budapest : Franklin, 1887 • Deák Ágnes: Deák Ferenc. Budapest : Vince Kiadó, 2003 • Deák Ferenc élete és kora. Hiller István et al. Budapest : Pannonica Kiadó, 2003 • Deák Ferenc, 1803–1876 : emlékalbum. A tanulmányok szerzői Basics Beatrix et al. Budapest : Kossuth, cop. 2003 • Deák Ferenc: Deák Ferenc műveiből. Budapest : Franklin-Társulat, 1934 • Deák Ferenc: Deák Ferenc. Budapest : Új Mandátum Könyvkiadó, 1998 • Deák Ferenc: Deák Ferencz beszédei. Budapest : Franklin-Társulat, 1882–1898 • Deák Ferenc: Deák Ferencz válogatott munkái. Budapest : Lampel, 1905 • Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. Budapest : Osiris Kiadó, 2001 • Deák Ferencz élete : emlékkönyv. Szerk.: Áldor Imre. 2. kiad. Budapest : Franklin-Társulat, 189? • Deák Ferencz emlékezete. Szerk.: Törs Kálmán. Budapest : Deutsch, 1876 • Egry Irén: Deák Ferenc : történeti arckép. Budapest : Singer és Wolfner, 1941 • Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja. Budapest : Révai, 1932 • Eötvös Károly: Deák Ferencz és családja. Budapest : Révai, 1905 • Estók János: Igazság és törvény : Deák Ferenc élete. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003 • Fekete Sándor: A nemzet prókátora : emlékezés Deák Ferencre. Budapest : Magvető, 1976 • Ferenczi Zoltán: Deák élete. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1904 • “Jól esik köztetek lenni …” : női sorsok, szerepek Deák Ferenc környezetében. Szerk.: Kiss Gábor. Zalaegerszeg : Deák Ferenc Megyei és Városi Kvt., 2015 • Király Béla: Deák Ferenc. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1993 • Kónyi Manó: Deák Ferencz miért nem ment el az 1843-diki országgyülésre? Budapest : Franklin, 1889 • Körmöczi Katalin: “… a mi megmarad, forditsa jó czélokra” : Deák Ferenc hagyatéka. Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum, 1992 • Laveleye, Emil: Deák Ferencz. Pest : Ráth, 1869 • Molnár András: A fiatal Deák Ferenc : a felkészülés és a zalai pályakezdet évei, 1803–1833. Budapest : Osiris Kiadó, 2003 • Nedeczky István: Deák : a képviseleti alkotmány megalapitása. Budapest : Rudnyánszky ny., 1876 • Pulszky Ferenc: Ábránd és valóság. Budapest : Aigner, 1888 • Pulszky Ferenc: Jellemrajzok : Eötvös, Széchenyi, Deák, Dessewffy Aurél. Budapest : Aigner, 1888 • Sarlós Béla: Deák és a kiegyezés. Budapest : Gondolat, 1987 • Széll Kálmánné: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből. Budapest : Szépmíves, 2017 • Tanulmányok Deák Ferencről. Szerk.: Baranyai György et al. Zalaegerszeg : Zala M. Lvt., 1976 • Wlassics Gyula: Deák Ferenc. Budapest : Franklin-Társulat, 1923 • “Zalának büszkesége” : helyszínek, arcok, események Deák Ferenc életéből. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg : Zala M. Lvt., 2003
Folyó hó 20-án B.-Csabán egy létesítendő betegsegélyező egylet iránt a Fiume szállodában több kereskedő gyűlést tartott. Az egylet létesítése határozattá emeltetvén, ideiglenes elnökül Taffet Náthán, titkárul Freund Mór, pénztárnokul Fischer Sámuel urak választattak meg. Az egylet jelenleg már 125 taggal bír. (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 23., III. évf. 7. szám)
1875-ben született összesen 1717, fiú 837, leány 880, ezek közt volt törvénytelen 32, ikrek 22, hármas szülés 1 esetben. Házasult 352 pár. A halottak száma 1269, ebből férfi 646, nő 623; az életkort tekintve: 0‒1 évig 412, 1‒5-ig 346, 5‒10-ig 82, 10‒20-ig 50, 20‒30-ig 63, 30‒40-ig 57, 40‒50-ig 61, 50‒60-ig 59, 60‒70-ig 67, 70‒80-ig 57, 80‒90-ig 14, 90‒100-ig 1. A szülöttek száma tehát 448-cal múlja felül az elhaltakét, mely arány mutatja, hogy az elmúlt évben az egészségi viszonyok kedvezőek voltak. (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 13., III. évf. 4. szám)
1875-ben született a b.-csabai ev. egyházban fiúnemű 672, nőnemű 666, összesen 1338, ezek közt halva született 28, ikrek 11, hármas 1, nem törvényes 13. Meghalt fiúnemű 527, nőnemű 478, összesen 1005, ezek közt legidősebb 90 éves. Szaporodott az egyház 333 lélekkel, eskettetett özv. 59, nőtelen 179, összesen 238 pár. (Békésmegyei Közlöny, 1876. január 9., III. évf. 3. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
