A b.-csabai rendőrség figyelmébe ajánljuk azt, hogy a vasútra ki- és bejáró közönség érdekeben tiltaná el a vasúti állomás előtti s a Kakas korcsma közötti téren a sertéseknek az ottani állóvízben való fürösztését és legeltetését. — Több helybeli lakos és a vidékiek is panaszkodnak aziránt, hogy éppen azon ponton, ahol a vonatok megérkezésekor legtöbb közönség közlekedik, olyan romlott és egészségtelen a levegő, hogy alig lehet kiállani, míg ott az ember keresztülhatol; ezen rossz levegő pedig onnan ered, hogy a sertésfürösztés által az ottani posványos állóvíz felkavartatván, az abból származott kigőzölgés folytán a levegő megromlik, és nagyon könnyen kártékonnyá válhatik az egészségre is. De ezenkívül is azon ponton nem szép látvány sertések fürösztését szemlélni.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 27., VI. évf. 50. szám)
Kategória: Békésmegyei Közlöny
Közgyűlés
Az átveendő csabai leányiskola ügyében jelenti a küldöttség, hogy az átveendő vagyon értéke a 20.000 forintra becsült iskolaépülettel együtt 29.200 forint, az átveendő adósság 19.700 forint, a várható évi jövedelem 4600 forint, évi kiadás 5520 forint volna, tehát így a várost terhelné 920 forintnyi összeg. Az átvétel 19 szóval 16 ellenében elhatároztatott, de a következő feltételek alatt: 1) Bizton számít a 3000 forintnyi évi kormánysegélyre, 2) ha egyelőre felmentetik egy polgári fiúiskola felállításának terhe alól, 3) ha az átveendő 11%-os adósság más olcsóbb adóssággal kicseréltetik, ti. ha az árvapénztárból kapja a pénzt. A város tulajdonjogába lép a nőképző társulat vagyonának, és ez a belügyekbe is minden befolyását elveszti.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 11., VI. évf. 43. szám)
Csabai társadalmi és pénzintézetek
A csabai kaszinóegylet először az 1844., később az 1857. évben alakult, 1878 végén volt 121 rendes és 36 vidéki tagja. A csabai polgári kör alakult az 1863. évben, 1878 végén volt 188 rendes és 10 foglalkozó tagja. A csabai népbank keletkezett az 1868. évben, van 1500 egész és 500 félrészvényes tagja. A csabai takarékpénztár keletkezett az 1872. évben, van 1600 részvényes tagja. A csabai kisdedvédőegylet alakult az 1874. évben, van 9 alapító, 75 pártoló és 49 rendes tagja. A csabai izraelita nőegylet alakult az 1878. évben, van 72 rendes tagja. A csabai nőképzőtársulat alakult az 1872. évben, van 17 alapító, 54 pártoló és 111 rendes tagja.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 13., VI. évf. 32. szám)
Házassági statisztika
1878-ban Csabán az evangélikus egyház szertartása szerint 268 házasság köttetett. Ezek közül leány hajadonnal 206; özvegy özveggyel 50; özvegyember hajadonnal 8; özvegyasszony legénnyel 3. Elvált férfi özvegyasszonnyal 1 kelt össze.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 13., VI. évf. 32. szám)
Népmozgalmi kimutatás
1879. január 1-től március hó végéig született összesen 446, fiú 228, leány 218; ezek közt volt törvénytelen 6, ikrek 4 esetben. Házasult 114 pár. A halottak száma 307, férfi 156, nő 151; az életkort tekintve 0‒1 évig 89, 1‒5-ig 107, 5‒10-ig 18, 10‒20-ig 11, 20‒30-ig 13, 30‒40-ig 8, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 12, 60‒70-ig 22, 70‒80-ig 11, 80‒90-ig 5.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 8., VI. évf. 30. szám)
Iskolaügyek
— A b.-csabai polgári leányiskolát Csaba városa fogja átvenni. Ez ügyben a község részéről most folynak a tárgyalások. Ezen iskolába jelenleg 64 leány jár.
— A csabai evangélikus egyháznak van jelenleg 18 iskolája ugyanannyi tanítóval ellátva. Ebből 16 a városban, 2 a szőlőkből alakult külvárosban. Ezen iskolákba jár 1165 fiú és 1204 leány. Van még az ev. egyháznak 6 tanyai iskolája a határ különféle részeiben, melyek mindegyikébe 35-50 gyermek jár. A római katolikus egyháznak van 4 iskolája ugyanannyi tanítóval. Ezen iskolákba jár összesen 280 fiú és 233 leány. A görögkeleti egyháznak egy iskolája van 1 tanítóval, melybe 34 gyermek jár, ebből 20 fiú, 14 leány. Az izraelita felekezetnek van egy közös iskolája, melyben 3 tanító külön osztályokban foglalkozik. A három osztályba jár összesen 180 gyermek, ebből fiú 97, leány 83.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 8., VI. évf. 30. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007
• Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993
• Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974
Megyei lapok szemléje
T. laptársunk, a Békésmegyei Lapok, a megyei tanügyre nézve többek között fájlalja, hogy míg ún. „tudós” iskolánk (azaz gimnázium) 4 van, addig szakiskolánk egy sincs. Őszintén bevalljuk, hogy ha mirajtunk állana, mi mindenkinek, kivéve ki földmíves vagy kisebbszerű kézműves akar lenni, kötelességévé tennők, hogy legalább négy gimnáziumi osztályt végezzen, s csak ezután léphessen át szakiskolába. Mi nem képzelhetünk általánosan művelt embert, ki nem foglalkozott legalább némileg a latin és görög nyelvvel és irodalommal, ki nem ismerkedett meg a görögök egyszerű, eszes műveivel. Az ilyen egészen más gondolkozásmodorú lesz, élesebb eszű, jobb felfogású, s minden tettében, szavában helyesebb logika szokott uralkodni. S aztán gyakorlati haszna is van, mert bármely szakpályára készüljön is, könnyebben sajátíthat el bármely ismeretet, nyelvet, műkifejezést, mert tudja, honnét jő a szó, mi az eredeti értelme. Későbben vergődik ugyan önállóságra az, kinek szaktanulmányán és az elemi és polgári iskolán kívül még gimnáziumot is kellene végezni, de ez előny lesz, mert meglett, alaposan művelt férfiakkal találkoznánk csupán, s nem annyi kész, de azért éretlen teljszakállú gyerekkel. Mi tehát abban hibát nem találunk, hogy megyénkben 4 „tudós” iskola van, s legfeljebb azt kívánók, hogy mellette egy-két szakiskolánk is legyen, de maga az elnevezés, hogy „szakiskola” is arra mutat, hogy kivétel, hogy csak bizonyos köröknek való, míg a gimnázium általános; ott mindenki, bármely pályára készüljön is, nyerhet oktatást. Az általános pedig mindig szükségesebb, mint a speciális, a szakszerű.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 3., VI. évf. 28. szám)
Értesítvény
A b.-csabai ev. egyháznak múlt évről szóló értesítvénye nt. Haan Lajos igazgató lelkész által összeszállítottan ezúttal külön magyar nyelven is megjelent. A már ismeretes statisztikai adatokon kívül álljanak az érdekes füzetből csak a következők. Lélekszám 25.460. Iskolái: egy négyosztályú algimnázium ugyanannyi tanárral; a városban 16, Szőlős-Csabán 2, pusztákon 2, tanyákon 9 elemi iskolája. A kurátori számadások szerint a bevétel készpénzben 29.598 forint 7 korona, a kiadás pedig 28.646 forint 75 korona; szedett búzában bevétel 180.208, kiadás pedig 152.191 kilogramm. A számok eléggé hirdetik, hogy a hívek a nyomott viszonyok dacára híven leróják kötelezettségeiket egyházuk iránt!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. március 30., VI. évf. 26. szám)
Csabai színészet
Hazafias áldozatot hozott a csabai közbirtokossági testület, midőn a hazai nyelv ápolása, a magyarosodás terjesztésére a magyar színészetnek oly díszes csarnokot emelt, aminőt sok nagyobb városban sem találunk. Az új színház nemcsak most, hanem hosszú időn át meg fog felelni az igényeknek. 12 páholy, 50 körszék, 70 zárt szék, 2 sor erkélyszék, földszinti és emeleti állóhelyeken és 2 oldalkarzaton 600 nézőt képes befogadni. A közbirtokossági testület ezen áldozatkészségét a fővárosi lapok is örvendve hirdették, kiemelvén egyúttal Csaba városa intelligens közönségét is, mint amely minden szép, nemes eszmét felkarol, műélvezetben keres és talál szórakozást. Lehet-e egy város közönségére hízelgőbb, mint azt hallani róla, hogy barátja a művészetnek? Csabáé Békés megyében jelenleg a társas élet terén a vezérszerep, hisszük, hogy ezentúl is mindenkor jó példával fog elöl járni.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. március 27., VI. évf. 25. szám)
Katonaság Csabán
A temesvári katonai parancsnokság az illetékes hatóság útján nyilatkozatra hívatta fel Csaba városát aziránt, vajon a most itt állomásozó katonaságot a jövő évi április hóval letelő elszállásolási időn túl további két évre hajlandó-e elszállásolni? Az elöljáróság, tekintve á város súlyos pénzügyi viszonyait és az alkalmas tiszti szállások és lóistállók hiánya miatt, ez idő szerint erre nem vállalkozhatott.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. március 23., VI. évf. 24. szám)