Csaba városa márciusi közgyűlésén Röck István úr indítványozta, hogy adassék be egy kérvény a képviselő-testülethez, mely a megye székhelyének Csabára leendő áttételét tárgyazná; ugyancsak Röck úr indítványozta, hogy intéztessék egy folyamodvány a pénzügyminisztériumhoz, mely az Alföldre tervezett két dohánygyár egyikét Csabán felállítani kérelmezi. Mindkét indítvány elfogadtatott.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. március 15., I. évf. 7. szám)
Kategória: Békésmegyei Közlöny 1874
Ismétlőiskola
Elhatároztatott egy rendes ismétlőiskolának Csabán leendő életbeléptetése, s a tanoncok csak akkor fognak felszabadíttatni, ha egyszersmind bizonyítják, hogy az ismétlőiskolát látogatták. Igen helyes és szükséges rendszabály.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. március 8., I. évf. 6. szám)
18 gyermeket szült
Van Csabán egy Gálik Jánosné pórnő, ki nemrég a 18. gyermeket szülte; megjegyzendő, hogy ezek közt négy ikerpár van.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. március 1., I. évf. 5. szám)
Korellenes határozat
Február 18-án, szerdán tartott a csabai örökváltsági testület egy gyűlést, melyben többek közt a Fiume szállodának a Vasúti utcában lévő kapu utáni részének emeletre építtetése is került napirendre. Ezen építkezés a városi mérnök véleménye szerint azért szükséges, mert a födél már roskatag, és bedűléssel fenyeget, a falak repedezettek, az ereszek becsüngők, s különösen ott, hol a kaszinóhelyiségek vannak, nemsokára veszélyessé válhatik a társas együttlét, de szükséges azért is, mert Csaba forgalma napról napra emelkedik, mindig több külföldi kereskedő látogatja, úgyhogy a vendéglői helyiségek szűkekké válnak. Végre nagyobb társadalmi összejövetelekre sincs az eddigi épületben elegendő alkalom. Mindezeken könnyű volna segíteni, mert pénz volna reá az örökváltsági kasszában, ha ahelyett, hogy azt az arra nem szoruló közbirtokossági tagoknak forintonként kiosztanák, ezen építkezésekre felhasználnák. Az intelligencia és az értelmes mesteremberek pártolták is az ügyet, de parasztgazdáink, kik, úgy látszik, nem a város jövendő nagyságát és szépülését, hanem csak saját zsebeiket tartják szem előtt, ellene voltak, és az intelligenciát leszavazták. — Ebből is látszik, hogy jó volna, ha az örökváltsági testület a várossal egyesülne, a város pedig rendezett tanáccsal bírna; akkor ily korellenes, szűkkeblű határozatok nem jöhetnének létre!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. február 22., I. évf. 4. szám)
Álarcos bál, összeesküvés
Folyó hó 16-án leend a Csabán felállítandó 4 osztályú leányiskola javára a b.-csabai nőképző társulat által rendezett nagy álarcos bál. Jegyek előre válthatók Bartoky László és Vidovszky K. urak kereskedésében, személyenként 1 forint 50 kr.-ért. A rendezőség egyszersmind közhírré teszi, hogy minden belépti jegy mellé két szavazójegy is adatik; az elsővel a legszebb hölgymaszkra, a másikkal a legrútabb férfimaszkra lehet szavazni; a legtöbb szavazatot nyerő női maszk egy értékes aranyórát, a férfimaszk két üveg pezsgőt nyer. Álarcos új és válogatott jelmezekkel Ruttkay Károly fogja ellátni a közönséget. — Csaba szépei, neszét vevén annak, hogy a 16-i álarcos bált rendező fiatalság a legszebb nőt jutalommal akarja kitüntetni, „titkos” gyűlést tartottak (mely azonban a Békésmegyei Közlöny újdondásza előtt titok nem maradhatott, nem lévén előtte titok a nap alatt), melyben elhatározták, hogy azért is mind egyforma caricot-öltözetben fognak megjelenni. Ily körülmények közt nehezen lesz lehetséges a legszebb maszkot kitalálni, s eszerint a rendezők azon kellemes helyzetbe jönnek majd, hogy a megjelenő hölgyek mindegyikét lesznek kénytelenek egy aranyórával kitüntetni, mert eszerint mindegyik „legszebb” maszk lesz. Tessék tehát vagy egypár tucat aranyóráról gondosodni!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. február 8., I. évf. 2. szám)
Világosság
Figyelmeztetjük Csaba város gazdáját, hogy most reggel 5 és fél 7 óra közt még sötétnek bátorkodik lenni. Igen célszerű volna tehát a lámpákat addig égetni, még ki nem virrad, tekintetbe véve azt, hogy hajnalban a közlekedés, az érkező és elinduló vasúti vonatok által, Csabán igen élénk. Múltkor történt, hogy hat órakor egy a vasúti indóház felé menő hintó az áthatlan sötétségben egy másik kocsival összeütődve kerekét veszté, és a bennülők csak különös szerencse által mentettek meg némi nem éppen kellemes nyaktörésektől. Meg vagyunk győződve, hogy ezen jóakaró, a Csaba városában uralgó „világosság” jó hírének fenntartása céljából írt soraink a kellő eredményre vezetnek, mert a város gazdája, mennyire jó híréből ismerjük, ott, hol kell, takarékos tud ugyan lenni, de hol a közügy parancsolja, nem kímél áldozatot.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. február 1., I. évf. 1. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993.