Munkácsy nősül

Megyénk, illetve Csaba város szülöttje, Munkácsy festő hazánkfia egy gazdag luxemburgi bárónőt vesz el feleségül. Egy barátjához írt levélben előadja, hogy a francia és német nyelvet nem bírja jól, de annyit mégis értett, hogy arája szívét meghódította. Esküvő után hazáját látogatandja meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. május 31., I. évf. 18. szám)

Munkácsy Mihály arcképe (1881)
 

Táncvigalom a nőképezde javára

A csabai nőképezde május 25-i táncvigalma igen szépen sikerült. A délutáni esőt esti holdvilág váltotta fel, s így jött, habár csak 9 óra után, mindenki, aki fesztelenül, kedélyesen mulatni akart. A rendezők mindent elkövettek, hogy különösen a szép számmal megjelent idegen vendégek jól találják magukat, s hogy ez teljesen sikerült, bizonyítja legjobban azon körülmény, hogy a mulatság reggeli 6 óráig tartott. Az idegen hölgyek közt ott láttuk a Pesten lakó Békés megyei földbirtokos, Swáb Lőrinc kedves leányát, igen szép és válogatott toilette-ben, a férfiak között báró Wenckheim Viktor urat Körösladányról. Egyik-másik csabai pszeudoarisztokrata, nem is fertály-, hanem egytized-mágnás és háromhuszad-mágnásné távol tartották magukat a táncvigalomtól, minek természetesen azon jótékony eredménye lőn, hogy annál fesztelenebbül, igazi szívélyes kedélyesség közt folyt le a mulatság.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. május 31., I. évf. 18. szám)

 

A csabai pályafő

Vagy másfél év előtt a vasúti igazgatóság, belátva a csabai pályafőnél a forgalomnak napról napra növekedését, a szűkké vált első és másodosztályú várót, illetve éttermet célszerűen átalakította és nagyobbította, miért mindenkinek osztatlan elismerését vívta ki. Azonban a reform csak fél volt, mert a harmadosztályú váróterem, mely aránylag véve még több utazót fogad fel, most oly szűk egérfogó lyuk, mint eddig volt. Szánalom nézni e kis szobában, hogy vannak heringekként begyömöszölve az utasok, hogy görnyed egyike a másiknak hátán, augiászi istállóhoz méltó piszok között. Mind méltányossági, mind közegészségi szempontból elodázhatlan szükség volna tehát ezen váró-egérlyukat is nagyobbítani. Ajánljuk sorainkat az illetők szíves figyelmébe!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. május 17., I. évf. 16. szám)

 

A liget rendezése

A csabai Széchenyi ligetben a fákat kivágják, és új csemetékkel beültetik, minthogy a régiek többnyire úgyis kivesztek volna. A liget egyáltalán rendeztetik, és célszerű újításoknak alávettetik.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 26., I. évf. 13. szám)

 

Színészek

Szegedi Mihály színtársulata ‒ összesen körülbelül 36 tag ‒ szerdán délután érkezett Csabára. Ma kezdik előadásaikat a Fiumében. Adatik a Strike eredeti színmű; ha a csabai színházlátogató rendes közönség magasabb műigényeinek megfelelni iparkodik a társulat, akkor bizonyosan jó dolga lesz itt.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 19., I. évf. 12. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929–1931. – 4 db

 

Fényképész numero 3.

Egy harmadik fényképész is boldogítá Csabát becses jelenlétével. Kettő már van. Talán egyszerre sok is volna ‒ ha a harmadik történetesen igen jó fényképeket nem csinálna. Akinek kedve van magát általa megörökíttetni, annak tudatára adjuk, hogy a Reisz-féle Széchenyi utcai házban van műterme.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 12., I. évf. 11. szám)

Fényképészet
 

Épül a nőnövelde

A nőnöveldét Csabán már építik. Impozáns, emeletes épület leend. A munkálatokat kedden, 7-én kezdték meg, és nagy szorgalommal reggeli 6 órától esteli 6 óráig folytatják, s így rövid idő alatt elkészülend.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 12., I. évf. 11. szám)

 

Felhúzták a harangokat

A csabai új harangokat április 2-án, csütörtökön délután 3 órakor húzták fel rendeltetésük helyére, nagy ünnepélyesség közt, sok ájtatos és bámuló nép szeme láttára. A szuperintendens úr megható beszédet mondott, melyben kiemelé, hogy a világ még nem olyan rossz, mint amilyennek festeni akarnák, mert íme, a vallásos érzület tetemes áldozattal most is emel templomokat, és most is szentel nagy összegeket a Mindenható dicsőítésére. Zúgott a beszéd közben a szél, bömbölt a harang, és imádkozott a nép ‒ mi pedig szinte azt gondoltuk magunkban, hogy ott, hol akadnak emberek, kik 2-3000 forintot harangokra ajándékoznak, ott az ínség és a nyomor nem olyan, mint amilyennek a pesszimizmus festeni szeretné.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 5., I. évf. 10. szám)

Harang
 

Hátralék

A csabai járásbíróságnál a kolerajárvány alatt történt halálozások következményeit csak most kezdik érezni, amennyiben a hagyatékok tárgyalása óriási mérvben megszaporítá ez évben nevezett bíróság úgyis elég bőven kijutó munkáját. Nem csoda azután, hogy élő ügyes-bajos felek ügyei némileg hátramaradnak a halottak miatt.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. március 22., I. évf. 8. szám)

 

Új harangok Csabán

A nagy harangra verjük, hogy Csabán az ev. nagytemplomba, a hívek áldozatkészségének gyümölcséül, új 50 mázsás harangok fognak alkalmaztatni. Vannak oly hívek, kik 3000 forintot is adakoztak e kegyeletes célra, s alig van, ki kevesebbet adott volna 100 forintnál, mire sokakat az is buzdított, hogy az adományozók neve a harangokba fog vésetni. A régi harangok már levétettek.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. március 22., I. évf. 8. szám)

A nagytemplom homlokzata